Ez a Németország minden elképzelhetőt elkövet imidzse javítására, nehogy a világ úgy gondoljon rájuk, mint akik szegelt katonacsizmákban menetelnek végig országokon, miközben szájuk sarkában virsli lóg, fejük vörös, gyomruk pedig sörrel teli. Itt van ez a fociválogatott is, például, három lengyel származású közülük, egy ghánai, egy spanyol, egy tunéziai, kettő török, echte német talán csak az amúgy kitűnő Schweinsteiger maradt, kis túlzással élve. Nem is játszanak rosszul, höhö. Filmjeik sem rosszak, kivéve ezt.
A vörös báró majdnem nézhetetlen. Nikolai Müllerschönt szemlátomást semmi más nem érdekelte, minthogy egy szerethető német háborús hőst mutasson fel. Manfred von 
Richthofen báró ennek a szerepnek tökéletesen megfelelő személyiség volt, ő az a zseniális pilóta, akit az első világháborúban Vörös Báróként emlegetett fél Európa, a vörösre festett triplaszárnyú repülőgépe, valamint veszedelmes hatékonysága miatt. A repülés ekkor még művészet szintjén mozgott, a pilóták között óriási ki nem mondott véd és dacszövetség feszült, attól függetlenül, hogy melyik oldalon szálltak fel. Az ütközeteiket egyfajta sporteseményként fogták fel, életre-halálra megvívták azokat, de a legelegánsabb sport fair jegyében. Az első világháború pilótái a szó szoros értelmében egy letűnt romantikus kor lovagias hagyományait folytatták, mintegy nemesen felülemelkedve a háborús vériszamos mocskán. Von Richthofen báró ennek az elitcsapatnak volt kimagasló alakja. Ehhez képest Müllerschön mutat nekünk egy tejfelszőke fiatalembert, aki marconán néz balra, majd jobbra, a nyakába tekert színes sál jól néz ki, ahogy száll utána, ahogy repül repülőjén, aki néha fejhangon parancsokat osztogat és úgy dohányzik, mint egy tinédzser, amikor cigarettázáson kapják a sarkon és dacosan tovább cigizik, mutatva, hogy ő már nagy fiú. A vörös báró szerepére kiszemelt Matthias Schweighöfer kb. ennyit mutat meg a nagy formátumú személyiségből, Müllerschön pedig sematikus, képregényszerű beállításokba helyezve ezt a nullaegészkéttized dimenziós karaktert csak még jobban karikírozza, azonban árnyalni, “testesíteni”, közelebb hozni, valóságossá tenni nem tudja.
Ehhez még kitalál egy amolyan kihagyásos dramaturgiát, ami, ha jól használják, pergővé, dinamikussá tudja tenni az adott filmet, itt azonban csak szétdarabolja, állandóan megakasztja. Szemmel láthatóan jó sok pénzt eltapsolt, van is háborús-jelenet jó néhány, földön is, levegőben is, azonban ezeknek egyrészt semmilyen drámaisága nincs, másrészt olyan rövidre vannak vágva, hogy látványban sem kielégítőek. A film elején és végén látunk egy kanadai pilótát, a mostanában szerepeiben rendre mellényúló Joseph Fiennes képében, szépen bele is rágják a néző fülébe, hogy ő ki, ez azonban nem jön le a vászonról, az pedig főleg nem, hogy ő az a Ray Brown nevű pilóta, aki végül is lelőtte a bárót. Felvetődik valami, meglehetősen bénán felvezetett szerelmi háromszög-történet, ebben több szerepe van Brownnak, mint a film és témája szempontjából sokkal érdekesebb nemes rivalizálásban, illetve küzdelemben. Én ha német lennék, igen fel lennék háborodva, hogy a huszadik század kevés vállalható német katonahősének ilyen béna és összecsapott filmmel állítsanak emléket. Így csak inkább gyorsan túllépek rajta. Asanisimasa: 3/10
wim
efes
perry55
szaszo
asanisimasa 
a szereposztásból és a poszterből látszott, hogy 4-esnél jobb nem igen lehet..
monnyuk a csaj legalább jól néz ki
scifibloggers.com/wp-content/uploads/2010/03/lena_headey_1.jpg
Szerintem pedig egy nagyon jó film, aminek némi mondanivalója is van…
jacint.blog.hu/2009/07/04/repulos_filmek
Sztem a német filmgyártás összességében alig ad ki vállalhatót a kezéből. Pedig még Gryllus Dorka is ott haknizik. A Lola Rennten és a Berlin Callingon kívül engem egy film sem fogott meg az utóbbi 20 évből. Minden filmjük olyan, mintha tévéfilmnek készültek volna. És ez áll az Oscar-díjas Das Leben der Anderenre is.
Amúgy az igaz, hogy rengeteg költenek imázsra a németek. Pl. ebből a szempontból Kertész irodalmi Nobel-díja inkább a német kultúrdiplomácia sikerének tekinthető, mintsem a magyar szépirodaloménak.
Én is láttam, szerintem nem rossz. Persze nem is egy klasszikus, de a 10/3 nálam kábé egy nem túlságosan, de azért elég gagyi C horror, vagy egy gyengébb Lamas akciófilm szintje. Annál azért egyértelműen jobb, szóval 10/5, jóindulattal 6.
A huszadik század kevés vállalható német katonahőse?????? Mondjuk például Rommel vállalható? Michael Wittmann? Guderian, aki mind a mai napig tananyag a West Pointon? Lemp sorhajóhadnagy? Vagy ha már a vörös bárónál járunk, akkor Erich Hartmann, Hans-Joachim Marseille, esetleg Rudel????? Ezek közül melyik NEM vállalható, és ha szabad kérdeznem, miért?
Jakab: Sztálingrád?
A film azért szerintem sem 10/3, inkább 10/5 vagy 6. A két leggagyibb dolog a kitalált zsidó pilóta és az idiótaként bemutatott Vilmos császár volt számomra benne. És persze lehetett volna akciódúsabb és ezáltal látványosabb, kevésbé lelkizős. Ja és Göring uraság is lehetett volna mellékszereplő figura, elég jó pilóta volt, sőt, ő lett később a filmben szereplő Jagdgeschwader 1 parancsnoka is, és még belefért a fülkébe…
@Szlotajancsi: Az első világháborúban igen sok zsidó származású katona szolgált a német hadseregben. Sternberg alakja kitalált volt, de valós személyek ihlették, ezt írják a film végén.
@TomiEnglish: A ‘kevés’ szó jelentése megvan? Érteni magyar? Amúgy arra céloztam, hogy a német haderőben, amely mindkét világháborúban agresszorként lépett fel, valóban kevés olyan hőst találni, akit érvényesen fel lehet mutatni nem németbarát színtereken is. Az, hogy valaki tananyag, még nem biztos, hogy vállalható. Richthofenben az volt az érdekes, és azért vállalható, mert nem elsősorban gyilkos volt, bár nyilván az is, hanem volt benne valami abból a lovagias harci erényből, ami a huszadik századra már általánosan kiveszni látszik.
@TomiEnglish: egy dolog hogy tanítják és egy dolog hogy vállalható (lásd Skorzeny). Nem hiszem hogy semleges országok lerohanása pl akkora vállalhatség, ennyit Guderienről. Pár évitezeddel későbbről hasonló marketing kíséri Adolf Gallandot, mint Richthofent.
@jakab: Próbáld ki az Anatomy-t. Jó film. Das Boot? Manta Manta? 🙂
@efes: Ha nagyon megvakargatjuk a dolgot, mindkét világháborúban és oldalon van számtalan “vállalhatatlan” figura, meg számos “vállalható”. Nem kihagyva az értékelésből azt sem, hogy formailag ki kezdte, kijelenthető, hogy a jugoszláv partizánfilmekben láthatónál azért jóval árnyaltabb a kép. Az első valóban lovagias elemeket is tartalmazott, a másodikat pedig az elsőben győztesek gátlástalan aljassága provokálta ki. A Sztálingrád című film kiválóan bemutatja, hogy az egyszerű, besorozott katona szintjén mindenkinek szívás volt az egész, oldaltól függetlenül. Vagy azt gondolod, hogy a 2. magyar hadsereg besorozott katonái, nem vezetői, ők is “vállalhatatlanok”?
Az amúgy igen gyenge érv, hogy nem németbarát színtereken ki mit gondol, legalábbis Ny.-Európában rettentő torz és ostoba felfogás uralkodik erről, köszönhetően a rettentő torz és ostoba baloldali értelmiségieknek. Legjobb példa erre, hogy a kutya nem volt kíváncsi Wajda kiváló filmjére Katynról, mert az egyszerű hülye nyugatiba az ivódott bele, hogy ha II. vh, akkor kizárólag a németek lehetnek rosszak, pedig, mint tudjuk, nem is. Egyszerűen túlmutat a kognitív képességein, hogy az ördög biztosra ment, így nem elégedett meg azzal, hogy Hitler képében rombolt, megjelent Sztálin képében is. Van egy lengyel mondás, ideillik: “Németet ölni kötelesség, oroszt ölni élvezet.”
@Szalahadin: Hátrébb az agarakkal politikailag fixált barátom. Kizárólag a németekről szóltam, ne gyere itt nekem a doni hadsereggel, meg Katynnal mert kurva mérges leszek.
bár a témához annyira nem tartozik, de elégé leegyszerűsítése a dolgoknak, hogy mindkét háborúban a németek agresszorként léptek volna fel.
Sőt azt is lehet mondani, hogy hamis. Ma már elégé jól dokumentált, hogy az első vh. kirobbantásáért a felelőseket a cári udvarban kell keresni. Természetesen vitathatatlan tény, hogy az események olyan láncolatot vettek fel, melyben a germánok jelentős katalizátorként szerepeltek.
A második vh. pedig az első következménye.
Ettől független, nem lenne ildomos a történelmet úgy mesélni, hogy a germánok mindössze kiszolgáltatottjai voltak eseményeknek (ez inkább ránk nézve lenne igaz).
@Decadurabolin: Na ja, tipikusan úgy kezdődött, hogy visszalőtt. Az orrával öklön vágta… 🙂
@TomiEnglish: Wittman biztos hogy kiesik, mert fanatikus náci volt és SS elitalakulatban harcolt. Az egysége részt vett egy francia civilek elleni mészárlásban itt.
A poszthoz: IRL sem Richtofen, sem a vele egy Jasta-ban repülő bátyja nem volt egy szimpatikus, szerethető figura.Keménynyakú, nehezen kezelhető porosz volt mind a kettő. De elég sok ilyen antiszociális figura annak idején a repülősökhöz, a többi fegyvernemnél szívesen elengedték őket…
@TheQuestion: ja ez így is jött le a filmből, és valószínűleg a valóságban is így volt, Richthofen nyilván ilyen nagyképű és konok porosz lehetett, a film alkotóinak a szándéka azonban éppen ellenkezőleg, a báró fényezése lett volna. Erre utal a dramaturgia, a beállítások, meg az összes filmnyelvi blabla.
Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szerda « asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szombat | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Hétfő, Húsvét 2. | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa