Dallas Pashamende (2004)

Dr.No kolléga most forduljon el, mert ebben a filmben minden benne van, ami miatt ő utálja a magyar filmet: kocsma, Gryllus Dorka és cigányok (+lepusztultság). Persze, Pejó Róbert filmje tulajdonképpen csak gyártásában, abban is csak részben magyar, a film valahol mélyen bent Romániában játszódik (amiből volt is nem kis balhé). Félig tehát román a film, ami legalábbis a félig telt pohár esete: félig üres, avagy félig tele. Ettől persze még a kolléga nyilván utálni fogja a Dallas Pashamendét, amiért kár, mert annyira nem rossz.

Sőt, ha eltekintünk attól, hogy Gryllus Dorkát éveken át néztük szombatonként a Tilos az Ában, ahogy az ef Zámbó Happy Dead Bandben énekelte, hogy “Ki mit él, annyit ér”, meg színházban, meg filmen, akkor könnyen el tudjuk őt fogadni guberáló cigányasszonynak. Persze, a nyugat-európai, illetve a belvárosi értelmiségi közönség, akiknek Pejó a filmet készíti, nyilván gond nélkül el is fogadják annak, ehhez persze az is kell, hogy Dorka élete egyik legjobb alakítását is nyújtja e filmben. El kell tekintenünk attól is, hogy Székely B. Lacát sem láttuk ezer filmben és ezer színdarabban barázdált arcú proliként, így őt is nézhetjük a szemétdomb nagy hatalmú vajdájának. Továbbá, etnikailag és kultúrszociológiailag hiteles természetrajzot se várjunk el, hiszen ez alapvetően nem filmszociográfia, hanem ballada. Román barátaink éppen ezen fortyantak fel, ami körülbelül olyan, mintha az amerikaiak perelnék be Michael Bayt, mert szereti lerombolni New Yorkot.

Pejó filmje valójában egy közelebbről nem meghatározható, stilizált világban játszódik, egy városszéli, óriás szeméttelepen guberáló romák között. Az innen kikupálódott cigányfiú (Bogdán Zsolt) apja temetésére tér vissza, azonban megjelenése, és az általa gerjesztett kulturális, érzelmi és indulati hullámok óriási vihart aratnak a romák körében, melynek tragikus végkifejlete nem kérdéses. A roma környezet persze adott, a román nyelv túlnyomó használata is, de magyarul, sőt olykor angolul is pereg a (hangos) dialógus.

A film dramaturgiailag feszes, sűrű, kiválóan ritmizált, tökéletesen megfelel a filmballada formájának. A kitűnő román operatőr, Vivi Dragan Vasile képei szuggesztívek, főleg az emberalakok ábrázolásában. Gryllus Dorka mellett visszafogottságával éles kontrasztot teremt Bogdán Zsolt, a hiteles mellékszereplők, statiszták pedig tökéletes és színes hátteret biztosítanak a drámához. Pejó színészvezetésének nagy érdeme, hogy a körülményekhez és lehetőségekhez képest, relatíve, igen homogén módon sikerült autentikus roma környezetbe applikálni a profi “pesti” színészeket. Ha évtizedekkel korábban nem láttuk volna, hogyan megy a cigánytábor az égbe, és nem láttuk volna a Cigányok idejét sem, akkor még nagyobbat szólhatott volna ez a film. De mondom, így sem rossz. Asanisimasa: 7/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

9 hozzászólás a(z) Dallas Pashamende (2004) bejegyzéshez

  1. Dr. No szerint:

    Provokálunk?! Provokálunk?! Értem én a tréfát, csak nem szeretem!

    A magyar filmmel a probléma nem az, hogy cigányokat mutatnak, hanem az alapvetően hamis, sztereotip, “a valóságtól meg nem érintett” – hogy finom legyek – beállítás. Szép példa Majka színes ingben http://www.imdb.com/title/tt0407111/, és most ne mondja senki, hogy mennyivel jobban játszott, mint Beleznay Endre…

  2. Dr. No szerint:

    Pl. a Romani Kris – Cigánytörvény http://www.imdb.com/title/tt0129345/ már más kaliber…

  3. efes szerint:

    @Dr. No: Jaj, hát a Szőűke kaúla az nem jaú film. Nicsen annak igassága.

    Ezt a Romani Krist nem láttam, de a rendezőjéről semmi jót nem feltételezek.

    Számomra még mindig pl. a Cséplő Gyuri, meg a Koportos a példa.
    magyar.film.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35126&catid=9&Itemid=11
    port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=1403

  4. Dr. No szerint:

    @efes: A Romani Kris tkp egy Lear király-átirat, nem egy Cséplő Gyuri, de nekem bejött. Jobban, mint a Szőke kóla (Országalma; Szíííííven szúrt gatyamadzag – akarom mondani, ország; Rap, Revü, Rómeó; stb. “hamisan archaizáló, extrém és mélyen sztereotipikus cigánykép”). Vagy amit most nemrég akartak, ilyen ratyiszar antirisszrosszista kisfilmet “a náczi motorosok” meg “a cigók” konfliktusáról, amit aztán jól lelepleztek a Gój Motorosok, nyomukban meg Maga a Magyar Nemzet is, mint liberós ármányt. Nasszal ezen a szinten / hangvételben NE.

    De mondok másik jót, cigánytémásat: Nyóczker.

  5. efes szerint:

    @Dr. No: Hát, a Nyócker az nyócker-tematika. Vannak romák a nyóckerben, de az csak a nyóckerre nézve archetipikus. Már a hétben sem olyanok a romák, mint a nyócban..:P Nemhogy a kerepesi cigánysoron vagy Fehírgyármáton.

  6. efes szerint:

    @efes: A nyolc is sokat változott ám azóta, amióta a kurvákat kiseperték.. Ha ma készülne az amúgy tényleg jó Nyócker, már az sem lenne jó. Szvsz Dopeman is már régen Budán lakik.

  7. Dr. No szerint:

    De miért is kéne a czigánynak archetipikusnak lennie? Ő egy ilyen közös tudatú massza egyik csápja?

  8. Dr. No szerint:

    Szóval a szar az csak szar marad, még ha cigányokról próbál is vakerálni szimpátiagerjesztés végett

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.