Na, az lesz a legjobb, ha úgy veszem, hogy ettől a filmtől is sikeresen megkíméltem drága olvasóimat. Más indokot ugyanis képtelen lennék találni, mit vitt arra, hogy végigszenvedjem ezt az iszonyat két órát. Talán még az, hogy vis maior ugrott a ma délutáni melóm… Ez a thai horror, vagy mi, ‘a’ The Intruder, valami katasztrofálisan rossz film. Értem én, hogy spiritualizmus, meg hiszel-e a karmában, meg egyebek, de az baromira nem elég egy filmhez, hogy tucatnyi thai rohangál egy kietlen betonházban sikoltozva, a nyomukban uszkve 2000 kígyóval, melyeknek nincs akadály, keresztülmennek még a falon is. A végén csak egy maradhat, mármint a thai kollégákból, a kígyók azok csak jönnek, csak jönnek…

A filmet rendező Thanadol Nualsuth nevéről leginkább nekünk, bárdolatlan farangnak valami ismeretlen fogkrémmárka juthat eszünkbe, az imdb-s filmográfiája üres. A hivatalos apropója a filmnek az, hogy amikor a Bangkok melletti mocsár helyén a mára óriásivá nőtt kimondhatatlan nevű repteret építették, az építkezés folyamán kidöntöttek egy hatalmas fát, mely egy királykobra lakhelye volt. Ekkor a kobra szelleme bosszút esküdött, ami e filmben reinkarnálódott, már ha tud ilyet egy bosszú, a vigyázatlan nézők őszinte sajnálatára. Ennyit a spiritualizmusról és a karmáról. A két óra körüli film kb. 100-110 percében bepánikolt thaiok rohangálnak az egy kígyóból sok kígyóvá lett vérszomjas karma elől. A végén van valami naiv szájbarágó, egyszeregy, mindegy. Se feszültség, se dráma, se vér, legalábbis egy jó kis távol-keleti horrorhoz mérten az nagyon 12-es karikás, ami itt történik. Egy szemkitépés, mondjuk az falon keresztül, de aztán csak szemérmesen megmutatott művértócsák. Merő unalom. Talán csak a kígyóktól betegesen irtózó kígyófóbiások rezzenek össze e filmen, de ők azért statisztikailag elhanyagolható hányadát jelentik a horrorkedvelő közönségnek. A többiek nyugodtan kihagyhatják… Asanisimasa: 2/10