Pál Adrienn (2010)

Ez a Pál Adrienn című film olyan, mintha gyerekkorunk kedvenc Barátom, Boncáját felnőttkorunk kedvenc Aki Kaurismakija forgatta volna újra. Ráadásul még hosszabb is majd fél órával, mint kellene, ám mégis azt kell mondanom, hogy Kocsis Ágnes második nagyjátékfilmje is éltető, friss fuvallatként hat a honi filmgyártás dohos, romlott levegőjében. 

Kocsis Ágnes

A magyar filmrendezők legfiatalabb korosztályához tartozó Kocsis Ágnes először az ELTE bölcsészkarát végezte el, lengyel-esztétika-filmelmélet szakokon, közben ösztöndíjasként a krakkói Jagiello Egyetemen is tanult két szemesztert a filmfakultáson, majd egy évig a római Scuola Nazionale del Cinema ösztöndíjas hallgatója volt filmrendezés és forgatókönyvírás szakon. Ezután jött csak a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem, ahol 2005-ben diplomázott filmrendező szakon. Ennyiből is könnyen leszűrhető, hogy a rendezőnő milyen céltudatosan és eltökélten készült pályájára, és ennek érdekében mindent meg is tett. Veszélye ugyan van művészeti pályákon az ilyen „agyonoktatásnak”, hiszen a sokféle egyetem könnyen kiölheti az ember kreativitását, ha úgy alakul; egy szerencsétlen tanárválasztás, egy otromba módon elkaszált vizsgamunka könnyen maradandó károkat okozhat egy bimbózó művészi karrier kezdetén. Kocsis Ági esetében szerencsére minden jól alakult. Egyetemista korában készített kisfilmjei is szép sikereket arattak különböző fesztiválokon, első nagyjátékfilmje, a Friss levegő pedig már kifejezetten egy határozott művészi hangot képviselő belépő volt az európai filmművészetbe. A film eddig 80 fesztiválon 14 díjat nyert. Már ebben, az egyébként egyetemi vizsgafilmként készült alkotásban is tetten érhető az a Fillenz Ádám operatőrrel közösen megalkotott, művészi hatású, közhelyes tárgyak megszokott környezetükből kiragadásával, vagy éppen azokban való kiemelésével stilizáló, erős vizualitás, melynek üres, agórafób, de mégis szinte légmentes tereivel Kocsis, a társadalmi presztízs által lesajnált szakmát űző hőseinek monoton, embertelen környezetét, mint a történet egyik fő dramaturgiai szervezőelemet teremti meg.

Lesajnált hősök

Kocsis „hősei” legtöbbször harmincas éveikben járó nők. A Friss levegőben egy tisztaságmániás vécés néni történetét ismerhettük meg, aki egy kis ablakban ülve irányította a társadalom természetes anyagcseréjét, illetve annak anyagcseréjéből származó végtermék távozását: a férfiak jobbra, nők balra. A Pál Adrienn főszereplője, a rubensi alkatú, erősen molett Piroska az élet hasonló perifériáján él, egy kórház elfekvőjében dolgozik nővérként, azon az osztályon, ahol a remény már hullazsákban fekszik. Itt már csak a menthetetlen, magatehetetlen betegeket őrzik, a rövidesen bekövetkező könyörtelen halálig. Ebben a környezetben Piroska érzelmi intelligenciája a dolgok természetéből adódóan, de természetes önvédelmi reflexként is, szinte teljesen visszafejlődött. Egyedüli örömet számára csakis a bulimiás habzsolás jelenti: Piroska konkrétan szénhidrát-junkie, aki a Friss levegő vécés nénijéhez hasonlóan, a szinte embertelen munkája mellett, egyfajta érzelmi apokalipszisben él. A vécés nénitől lánya távolodik lassan elérhetetlen messzeségbe, Piroska életében pedig férjétől nem telik többre a mindennapos rutin-puszikon és a fogyókúra hasztalan sulykolásának pusztába kiáltott, üres szavain túl. Talán nem meglepő, hogy ebből az állapotból Piroska a távoli múltba, a gyerekkorába menekül vissza. Jellemző módon, életének kilátástalanságából kiutat jelentő egyedüli kapaszkodót mégsem ott találja meg…

Az elveszett Piroska nyomában

Rommá dőlt életét rezignált fásultsággal tudomásul vevő Piroska egy újonnan érkezett haldokló kórlapján találja meg a reménysugarat. Pál Adriennek hívják a beteget, ahogyan Piroska hajdani legjobb barátját is hívták, aki azonban nyomtalanul eltűnt későbbi életéből. Piroska felkerekedik, és elindul felkutatni a hajdani elválaszthatatlan, „legendás” barátnőjét. Profán módon kifordított prousti érzelmi nyomozás veszi kezdetét, ami furcsa, szomorkás melankóliájában leginkább Katkics Ilona generációk számára fontos érzelmi koordinátapontként meglévő Barátom, Bonca című tévéjátékát juttatja eszünkbe, melyben egy kisfiú keresi a Barátot. Piroska nyomozása során hajdani barátnőjéről, Pál Adriennről csak félinformációk, hallomások derülnek ki, ám ezekből arra következtethetünk, Piroskának már a gyermekkora is csak a képzeletében volt színes. A korpulens nővér (Gábor Éva adekvát megjelenítésében) lelki utazása során meglepő végcélhoz érkezik a film végére: ugyanoda, ahonnan elindult, picit mégis más, talán jobb érzelmi állapotba.

A film, immár megszokottan geometrikus, szinte skandináv látványvilágában, hangulatában, a jellemző történetben remekül érvényesül Kocsis groteszk iránt fogékony, néha egészen morbid humora, bár talán a vágóollót lehetett volna intenzívebben használni, hiszen a groteszk akkor hat igazán erősen, ha lendületesen van rövidre vágva. Nehéz eldönteni, hogy a rendező témaválasztása, történetmesélő hangneme, zenehasználata meddig egyéni, markáns stílus, és mettől allűr, modorosság. Én azt hiszem, Kocsis Ági még mindenben „innen” van… (bár Szécsi Pál-ügyben azért rezeg a léc.) Asanisimasa: 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

8 hozzászólás a(z) Pál Adrienn (2010) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Péntek « asanisimasa

  2. ChrisDry szerint:

    Nekem nem tetszett, akkor már a A nyomozó (Grigor A.) sokkal jobb volt, mint ez a depresszív, lehangoló és érdektelen/értéktelen film, 100% hogy már kiakadtam a magyar “művész”filmekből és BIZTOS bennem van a hiba: nem tudok értékelni se’ a pucér csajokat (ebben mondjuk nem volt), vagy a gyatra (mások ötletén felkérődzött) humort, vagy a letargikus 80-as éves retro bezsibbasztóan unalmas és színtelen/sótlan és ötlettelen filmeket…Letargikus érzékenységű önkeresés sütivel a kórteremben, max. egy 20perces shortfilmek elég a sztori. 2/10

  3. wim szerint:

    Zenehasználat-ügyben sajnos leverte a lécet (nálam). Rossz zeneválasztással/időzítéssel alaposan tönkre lehet vágni egy filmet, ez esetben sikerült is. Erősen skandináv a látvány, de valahogy itt is utánérzéseim voltak. Na és igen, az olló! Elmondhatjuk, hogy bár ezek és ezek a hibái, mégis mitől jó – az a baj, ha ezek a bizonyos hibák ott lábatlankodnak, kioltják a hatást, és a dolog úgy egészében nem működik.
    Kár érte, ragyogó a történet, nagyon vártam, de csalódást okozott.

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Kedd | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.