Egy jobb világ (Haevnen, In a Better World, 2010)

Nos, egy igazán jobb világban el sem kellett volna készülnie egy ilyen filmnek, mint Susanne Bier Egy jobb világ című, különféle díjakkal és jelölésekkel bőven elhalmozott alkotása. De azt, hogy az erőszak a mai napig a hétköznapi problémamegoldás szokásos eszköze, mi sem bizonyítja jobban, minthogy belekattintunk bármelyik (és nem feltétlenül csak a bulvárra specializálódott) sajtótermékbe: diákok vernek tanárt, akik olykor visszaütnek, kollégiumokban, börtönökben és más, többé-kevésbé zárt helyeken “ősi” hagyomány a csicskáztatás, parlamenti képviselők adnak érveiknek nyomós alátámasztást jobbhorgokkal, sőt székekkel, a közlekedésben annak van elsőbbsége, akinek nagyobb és drágább az autója, sorolhatnánk. A minap késő délután, a tömött 6-os villamoson egy kb. 180 centis, 100 kilós, életerős (a séróból cigányozók kedvéért: szemlátomást színmagyar) férfi azzal állt oda az orra elől az utolsó ülőhelyet elfoglaló 50 kilós nő elé, hogy “Mi van rágózós geci, nem bírsz már állni?” Az Egy jobb világ az erőszakról szól, illetve arról, hogyan tudunk emberként, embernek maradva tenni ellene. Bier, és forgatókönyvíró társa, Anders Thomas Jensen természetesen nem tud (nem akar) jobbat kitalálni a jézusi “ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”, illetve “ha megütnek balról, fordítsd oda a jobb orcádat is” tanításnál, azonban a legnagyobb dicséret azért illeti őket, mert ezt mindenféle vallásos maszlagtól, biblikus didaktikától mentesen tudják és merik nekünk megmutatni.

Jensent nem véletlenül szokás a jelenkori filmművészet legeredetibb forgatókönyvírójának tartani, e filmben is nyilvánvalóan ő az agy. Sikerrel kerülgeti a kézenfekvően adódó közhelyeket, mindamellett, hogy tanítani valóan direkt és őszinte, mint egy egészséges pofon, ha szabad élni ezzel az itt frivolnak ható hasonlattal. Kiválóan felépített karaktereinek élettörténete, főleg az orvosé és a két gyereké, eredetiségüktől fogva húzzák bele a nézőt az események sodrába, és egyben tökéletesen érthetően, beleélhetően indokolják tetteiket is. Pszichológiailag is világos és nyilvánvaló az összes motivációjuk, mint ahogy az őket ért kihívásokra adott válaszaik is. A nézőknek kétségük sem lehet afelől, hogy a végkifejlet erkölcsi-etikai értelemben “rendben van”, a film mégsem ex catedra agymosás, mint ahogy nem is papi szentbeszéd, csak egy alaposan végiggondolt, reális és tanulságos példázat. Annak ellenére is, hogy a filmbéli tettéért Christian nem nagyon van felelősségre vonva – lehet, hogy a dán iskolarendszer tényleg ilyen…

A dán (és skandináv) filmektől megszokottan visszafogottságukban is hitelesen, átélten játszanak a színészek, kiemelendő itt is a két gyerekszereplő, William Johnk Juels Nielsen, illetve Markus Rygaard. Viszont igazán megrendítő az Mikael Persbrandt, az orvos szerepében, de meglepetésként ér Ulrich Thomsen érzékeny és kissé tétova figurája is.

Néhány kötekedő kritikus kollégával ellentétben, én nem érzek semmilyen közhelyességet a történetben, mint ahogy túlzottan hatásvadásznak sem gondolom a filmet, bár a rendező nőiességéből adódó, de azért visszafogott érzelmesség azért nyilvánvalóan tetten érhető benne. Én egyedül a zeneválasztást, illetve az afrikai képek vibráló expresszivitásával szembe állított dán tájképek lágy és langyos, turisztikai prospektusokat idéző színeit érzem giccsesnek. Amúgy nagyon erős film ez. Asanisimasa: 9/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

6 hozzászólás a(z) Egy jobb világ (Haevnen, In a Better World, 2010) bejegyzéshez

  1. wim szerint:

    Ha nem is biblikus, van azért némi didaxis, bár még elviselhető szinten. Nekem az afrikai szállal volt bajom; szerintem túl erős volt, valahogy zsúfolttá és szétesővé tette a filmet.(Nem a létjogosultságát vitatom, csak az ott kibontakozó, amúgy elég romantikus szituációt éreztem túlsúlyosnak egy mellékszálhoz.)
    Ezért “csak” 8/10.

  2. efes szerint:

    @wim: Szerintem az afrikai szál az orvos minél teljesebb és árnyaltabb jellemrajzához szükséges, nélküle hülyén festene, amit aztán pl. az autószerelő-műhelyben művel. Emellett nyilván kontraszt is kíván lenni a dán jóléttel szemben, melyben viszont ugyanúgy jelen van az agresszió – ezt a dán giccses képek ütik szét, nekem legalábbis.

    Mostanában egyre inkább hajlok afelé az attitűd felé, hogy elég a gondosan kiméricskélt, kicentizett cizellálásból, igenis le kell tenni a garast határozottan valahová. Így nyilván “ledidaktikusozhatnak”, de legalább vagyok valamilyen és képviselek valamit. Színt kell vallani, és ez a film színt is vall – ahhoz képest viszont nem didaktikus (vö. pl. Képes Biblia) Az viszont érdekes kérdés, hogy ha Jensen rendezi, akkor milyen lett volna a film…:)) (lásd: Ádám almái – szintén erkölcsi-etikai, sőt akár vallásfilozófiai téma)

  3. ChrisDry szerint:

    Nem éreztem giccsesnek, de ennél drámaibb végkifejletre számítottam, mármint ez ilyen fél-happyend, egyedül ez az egy bajom volt vele…7/10 (azért vannak jobb dán filmek is, olyan is, amit Susanne Bier rendezett, speciel az Things We Lost in the Fire ért el nálam ilyen szintet 7/10 az Esküvő után valahogy jobban megérintett. 8/10

  4. wim szerint:

    @efes: Világos, hogy miért van szükség az afrikai szálra, csak ezt a tömeggyilkosos sztorit kicsit keresettnek éreztem. Biztos vagyok benne, hogy spontánabb helyzetben is fel lehetett volna vetni az adott kérdéseket. Ezen kívül a dialógusokban éreztem néha azt a bizonyos didaxist. Mindez persze lehet, hogy csak az én finnyásságom. Fura, hogy ennek ellenére úgy egészében nem érzem didaktikusnak a filmet, az állásfoglalásával semmi bajom, sőt.
    Jensent illetően nekem is hasonló gondolataim voltak…
    Kíváncsi vagyok a rendezőnő más filmjeire is.

  5. efes szerint:

    @wim: Igen, a keresettet aláírom. Chris eggyel feletted említi a többi jó Bier-filmet… Tegnap, miután megnéztük ezt, átkacsoltunk a tévére, és ott egy ilyen Reese Whiterspoonos valami romantikus izé ment, szintén élet-halál-szerelem tárgykörben, na ahhoz képest égbekiáltó volt a különbség e film javára.

  6. Visszajelzés: Serena (2014) | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.