A szabadság határai (Crossing Over, 2009)

Mintha Paul Haggis újrázta volna Ütközések című filmjét, csak ezúttal “idegenrendészeti” témakörben, olyan ez A szabadság határai. De nem, ez Wayne Kramer filmje, bár dramaturgiája, narratív struktúrája, meg az összes többi efféle okostojás akármije ugyanarra a sablonra épül, de még a hibái is. A modell, az ötlet azonban minden bizonnyal Haggis filmje volt.

Kramer így, a felvezetésben említett sémára szintén több párhuzamos életsorsot húzott fel, mely a film végén gubancolódik össze. E film célja nem a gubanc kibogozása, hanem annak a folyamatnak megvilágítása, milyen, hogyan fest az USA idegenrendészeti politikája valójában. Tényfeltáró fikció, ám aminek valóságtartalmát a maga vaskos didaxisával is el lehet fogadni. Egy izraeli zsidó fiú, egy iráni család, egy mexikói anya, egy ausztrál Nicole Kidman-klón és egy dél-koreai fiú sorsa kapcsolódik össze e filmben egy idegenrendész (Harrison Ford), egy zöldkártya-engedélyező felügyelő (Ray Liotta) és néhány már amerikai állampolgárságot elnyert rokon katalizátori részvételével egy szép, színes elegybe. (lásd: “Amerika – a népek kohója”)

A szabadság határai annyiban is hajaz az Ütközésekre, hogy a tartalom most is benne van a filmben, azonban a forma, ha lehet, még egy fokkal hatásvadászóbb, még szájbarágóbb, még didaktikusabb. Politikailag nagyon korrekt, patikamérlegen kiméricskélt, gondosan árnyalt az egész film, szinte már annyira, hogy ez hitelteleníti is a filmet. Nem mondom, hogy fekete fehér, de a színek olyan élesen különülnek el egymástól, mint egy filctollal rajzolt képen, minden vagy piros, vagy kék, vagy zöld. Szegény Harrison Ford is lelkesen teszi oda magát, jön, megy, részvéttel teli, amíg a szolgálati szabályzat ezt engedi, de valahogy az ő karaktere sem működik. Ray Liotta és az ausztrál lány (Alice Eve) párosa tetszett egyedül, mind színészileg, mind történetként. Önmagában megért volna egy filmet. De ez az egész így egyrészt nagyon sok, másrészt pedig éppen ezért nagyon kevés is. Ugyanazt tudom mondani, hogy vitaalapnak jó, filmnek nem igazán. Asanisimasa: 5/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

9 hozzászólás a(z) A szabadság határai (Crossing Over, 2009) bejegyzéshez

  1. ChrisDry szerint:

    hatásvadász, nyálas/ömlengős. 3/10

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Kedd | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.