Sehol a világon nincs még egy ország, ahol magasabb lenne az egy mozgássérültre jutó luxusautók száma, mint nálunk, Magyarországon. Végre, valahára, a hazai luxusautótulajdonos kerekesszékesek e film nyitójelenete alatt maximálisan igazolva érezhetik magukat. Hiába bántja őket az irigy külvilág, valamint a parkolás esélyegyenlőségéért küzdő “büdösszájú prolik”, mikor itt, ebben a francia filmben is! Tessék megnézni! Ez a békazabáló kripli is egy Maserati Quattroportét nyüstöl, ami alapáron, extrák nélkül is vagy 33 milla?! Ráadásul, néger sofőrrel? Ami jár, az jár?!
Persze, a tények talaján maradva, az Életrevalók című film dúsgazdag és kerekesszékbe kényszerült egyik főszereplője valós személy, nem úgy, mint a magyar méregdrága autókat hajtó “rokkantak” túlnyomó része. Tulajdonképpen “igazi” a másik főszereplő is, bár őt a valóságban nem Drissnek hívják, és nem Szenegálból származott el, hanem Abdel Selloutnak, Algériából, de ez olyan sokat a dolgok menetén nem változtat. Az élet egy tökéletes vígjátéki alapszituációt hozott össze, amikor a hatalmas vagyonnal rendelkező, óriási palotában lakó, művelt és kifinomult Philippe új ápolót keresve, maga mellé vette az álláshirdetésre csak a jelenlétet igazoló pecsétért bekukkantó, ébenfekete bőrű, átlagos külvárosi mértékben simlis-stiklis Drisst (vagyis a valóságban Abdelt). Stan és Pan, Zoro és Huru, Don Quijote és Sancho Panza, 3po és r2d2, Kapa és Pepe. Jack Lemmon és Walter Matthau, vagy legutóbb Jack Nicholson és Morgan Freeman a Bakancslistában. A lehető legtávolabbi ellenétek, melyek úgy tartoznak össze, mint egy mágnes két ellentétes pólusa, vagy egy Fabergé-tojás két fele, ám a különbözőség megannyi vicces szituáció és humorforrás termékeny melegágya is egyben.
A film sztorija nagyjából annyi, hogy a fád, életunt és a végsőkig rezignált Philippe előtt új távlatok nyílnak meg Driss féktelen életöröme, természetessége és elsőre talán tiszteletlenségnek ható, valójában mély, ösztönös bölcsessége által. A kapcsolat azonban visszafelé is működik, hiszen Driss is levetkezi veszélyes felelőtlenségét, és higgadtabbá, felnőttebbé válik, ráadásul még egy új szakmát, új hivatást is kap a kezébe. Ez a történet azonban nem működne sablonos, a valóságszerűséget nélkülöző színészekkel. Francois Cluzet (Philippe) és Omar Sy (Driss) azonban úgy játszanak együtt, mintha gyerekkoruk óta ezt tennék, holott szemlátomást ez nem lehet így. A film minden kockáján érezni azt az örömöt is, mellyel a színészek élvezik egymás játékát, minden mosoly, nevetés őszintének és hitelesnek hat. Eric Toledano és Olivier Nakache író-rendező páros ehhez méltóan ügyesen kerülgeti a giccses, modoros fogalmazás fenyegető veszélyét, bírja végig szusszal, azzal majd csak a nyilván bekövetkező hollywoodi remake-ben fogunk találkozni. Nem lacafacáznak a politikailag korrektségnek még csak a látszatával sem, nevén nevezik a dolgokat, ahogyan kell. Megmutatják a valóságos rasszizmust a rendőrök intézkedéseiben, de az afrikaiak megnyilatkozásaiban is. Mer nevetni a nyaktól lefelé teljesen béna Philippe esetlenségén, és korlátozottságának és vágyainak összeegyeztethetetlenségének képtelenségén, és Driss suttyó tahóságán, műveletlen furkóságán is. A film így a maga lehető legnagyobb természetességében vágja az arcunkba a tényt, hogy nem szavakon kell lovagolni, hanem emberként viselkedni, valamint tenni, amit szívünk diktál. Annál úgysem lesz jobb. Megható, felemelő és erőt adó, igazságos, remek kis film ez. Asanisimasa: 10/10

Ez nagyon őszinte írás, látszik belőle, hogy megérintett a film.
Nem szoktam hazudni, alapvetően az értéket keresem a filmekben – ebben pedig mást nem nagyon találtam… 🙂
Köszönöm. 🙂
Én köszönöm. Nagyon jó volt.
Ez egy kiváló film, egyetértek.
Én azt mondtam, az utóbbi évek legjobb alkotása, amibe egyszerűen képtelen vagyok belekötni, minden úgy jó, ahogy van.
A témát, ami rendkívül érzékeny és kényes is lehetne, olyan természetességgel érinti, hogy az maga a döbbenet vagy akár a pofátlanság.
Olyan súlyos poénok vannak végig a filmben, hogy a könnyem folyt a nevetéstől 2 órán át, miközben valóban mély mondanivalója van, és ugyan már közel egy hete, hogy láttam, még mindig erősen a hatása alatt vagyok.
Imádtam, hogy feliratos és francia, és imádtam, hogy nem az unásig megszokott hollywoodi sztárok a szereplők.
A végén a betűk mentek fölfelé, és én máris megnéztem volna még egyszer, azonnal.
Köszi, hogy megírtad.
Ment már a Frankofon Filmnapokon a Polisse című film, ami ugyan messze nem ilyen szórakoztató, vicces és kedélyes, sőt, igen durva, de legalább ennyire “igazságos”, ráadásul az igen ciki gyermekmolesztálás-ügyekben. Ha jól emlékszem, márciusban jön rendes moziforgalomba is, szintén 10/10-es.
jó film de azért a rendezői dolgokat filmzenét, operatőri munka, effektek, filmes csavar az amitől nekem a 7esből 10/10es lesz ez sima 7/10 szép kis film nővel nézhető film, ha drámaibb vége lett volna akkor 8/10 nálam, így 7/10 Franciáktól így is remek. A. Delon óta alig láttam jó filmet tőlük.
A valóságnál minek drámaibb vég? 🙂 Alain Delon? Ne már… Vannak a franciáknál azért komoly dolgok.
Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Kedd (Karácsony 1.) | asanisimasa
Néhány hónapja ajánlotta egy barátnőm, de ma néztem meg. Szenzációs. A Bakancslista jutott róla eszembe. A kifent, gazdag, külsőséges világ találkozása a szegény, de őszinte világgal. Egy tolókocsi, mely összeköti.
Akkor nagyon ajánlom még a Hasta La Vista című belga filmet is, ennél picit durvább, de amúgy ugyanez a röhögjük szembe a halált-téma.
Visszajelzés: Mit nézzünk a tévében Karácsony második napján? | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa
Visszajelzés: Samba (2014) | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa
Visszajelzés: A Bélier család (La famille Bélier, 2014) | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk a tévében Szentestén? | asanisimasa
Visszajelzés: Az ember, akit Ovénak hívtak (En man som heter Ove, 2015) | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa
Visszajelzés: Jutalomjáték (The Carer, 2016) | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa
Visszajelzés: Derül égből apu (Demain tout commence, 2016) | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat, Szenteste | asanisimasa
Fantasztikusan jó film !
Igen. 🙂 (Amúgy lesz színházban is, a Játékszínben állítják színpadra a történetet – de nem tudom, Omar Sy féktelen életkedvét melyik magyar színészben fogják mmegtalálni… 🙂 )
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa
Visszajelzés: Eszeveszett esküvő (Le sens de la fete, 2017) | asanisimasa
Visszajelzés: Doktor Knock (Knock, 2017) | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk a tévében Szilveszterkor? | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa