Pi élete (Life of Pi, 2012)

Kicsit meglepve konstatálom, hogy Ang Lee Pi élete című mozija az idei Oscar-cécón 11 jelölésből 4-et be is váltott, ráadásul köztük a legjobb rendező igen magasra testált szobrocskáját is. A többi (operatőr és vizuális effektusok, valamint a filmzene) érthető, hiszen a film tényleg baromi látványos (adott Pi élete 1esetben 3D-ben is), s a nyugati fülnek kellemesre szelídített indiai ihletésű zene sem bántó. De azért ne essünk túlzásokba, ez azért mégiscsak egy mese, mely minden puccparléval fölvértezve rágja szájunkba azt a maszlagot, amivel a vallások is próbálkoznak már néhány ezer éve (melyik, mióta). Hogy minden egyértelmű legyen, a végén még tagoltan, jól érthetően, a szavakat lassan formálva, zanzában is megkapjuk a messzidzst.

A történet Yann Martel regényének filmváltozata, melyből megtudhatjuk, hogy akkor járunk jobban, ha vegetáriánus életmódot folytatva egyszerre vagyunk hinduisták (33 millió kisebb-nagyobb istennel), Mohammed követői és keresztények (horribile dictu, még zsidók is – ez is elhangzik a filmben egy elejtett félmondatban), mert akkor szépnek látjuk még a szart is, barátnak a halálos ellenséget, hidegnek a meleget, melegnek a hideget, nedvesnek a szárazat és száraznak a nedveset. Akkor tök jó lesz nekünk, a halál pedig mindenkinek ugyanolyan lesz. Legyintsünk a több ezer éves hitvitákra, elvekre, tézisekre és antitézisekre, érvekre és ellenérvekre, melyekbe és melyek okán, mintegy mellesleg, pro és kontra sok százmillióan haltak már bele az emberiség történetében, legyen elég annyi, ha azt hazudjuk magunknak, hogy ez a szar, amiben éppen vagyunk, az egy szép, boldog, barátságos világ, akkor az az is lesz. Hát ja. Csak ne érjen a seggünk a hideg falhoz, illetőleg, ne borítsa ránk a szomszéd székben ülő néző a kólájába áztatott ízes-büdös pukikukiját. Akkor jó lesz nekünk, tényleg.

Ezért az idegesítően giccses, gondolatilag sekélyes és zavaros, buta vallási pluralizmus-propagandáért, illetve annak elemi szintű, didaktikus tálalásáért semmi szín alatt nem érdemelt Ang Lee elismerést. Főleg nem, hogy a film irodalmi adaptáció. Pi élete 2A bevezető képsorok furcsa, légies hangulata a viharjelenet után gyorsan émelyítővé, erőltetetté válik. A CGI-masiniszták dolgoznak is gőzerővel, ám ennek eredménye egy hamis, minden ízében, izmában, tekintetében és mozdulatában hamis, ál-világ. Olyan az egész film, mintha mondjuk, a Beckham-házaspár játszaná el a Biblia Paradicsomból kiűzetés-jelenetét… Látványos, de hazug, vásári, csiricsáré. Ebben a művilágban minden történés is művi, igaztalan farizeuskodás, hiába minden erőfeszítés a jó szándék bizonygatására. Nem hiszem el Pi életét, sőt, kifejezetten gusztustalan terméknek tartom, mely káros az emberi értelemre és az egészséges emberi életvitelre. (Amúgy, nem lenne vele semmi bajom, ha véget érne a mexikói tengerparton, akkor azt mondom, hogy jaj, hát egy jó kis édeskés, délutáni mese – de ami utána jön, az a negyedóra, az maga a fertelmes és megbocsáthatatlan agylágyítás.) Asanisimasa: 3/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

14 hozzászólás a(z) Pi élete (Life of Pi, 2012) bejegyzéshez

  1. ChrisDry szerint:

    rég húztál le ennyire filmet 🙂 nekem tetszett a látvány, mégha irreális is volt, és 5 percenként mondtam, hogy ez sem reális, meg ez sem, lehet, ha Park Chan-wook-ra bízák volna a valós történetet az ütősebb lett volna 🙂 Na majd a Stoker rendbe tesz (http://www.imdb.com/title/tt1682180/)

    • efes szerint:

      Mondjuk, nem feltétlenül kell egy filmnek reálisnak lennie, engem nem is az zavart, inkább az, hogy Ang Lee hülyének néz. Nekem ez a látvány túl cukros, a film üzenete pedig túlságosan ezoterikus, lila, izé. Katyvasz.

  2. CYHMK szerint:

    Jól lehúztad szegény filmet. Én 3 helyett inkább 3,14 pontot adnék a Pi Életének.

  3. messin szerint:

    Ezek szerint jól éreztem, hogy enélkül bőven megleszek… Köszi a megerősítést, asszem a tévében sem nézem meg, ha egyszer leadják. Broáf!

  4. david szerint:

    szerintem a film egy ember vivodasarol szolt a sors es a realitas kozott. Gyerekkori istenbe vetett hite szembesult a hirtelen raszakado konyortelen valosaggal. Es a megbuggyanas helyett ezt az utat valasztotta, hogy felepitett egy masik vilagot maganak. Ezert is volt “giccses” a film mert egy mese volt az eletben, amire az utolso negyed ora ra is vilagitott. Ami nelkul nem is lett volna mondanivaloja a filmnek, akarcsak a konyvnek, amiben picit jobban ki van fejteve ez a folyamat, de ennel jobban nem lehetett volna vaszonra vinni. Talan ezert is kapott oscart a rendezo.

    • efes szerint:

      Ebben igazad van, tulajdonképpen (a vallási katyvaszon felül) a mondanivalóval nekem sincs bajom. Azzal viszont igen, ahogy mesél Ang Lee, s amilyen eszközökkel. Ezért nem értem a díjakat, nem a tartalom miatt…

  5. david szerint:

    Szerintem Ang Lee gyakorlatilag megcsinalta a lehetetlent, hogy egy filmet animacios kepivilaggal ruhazott fel. Eltalalva a kenyes egyensulyt mese es film kozott. Neha az ember nem tudta eldonteni mit is nez. Mindenesetre nekem nagyon tetszett ez a film es szerintem tokeletes adaptacioja a konyvnek. De hat izlesek es pofonok…

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  10. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.