20. TITANIC: Hogyan kövessünk vadidegeneket? (How to Follow Strangers, 2012)

titanic lógóMintha a Barack Obama személyisége által fémjelzett új afro-amerikai trendet képviselné az e hosszú című filmmel bemutatkozó Chioke Nassor. Lendületes, kedves, nyílt és közvetlen, humoros és igen intelligens srác, mentesen minden korábbi amerikai feketékre jellemző sztereotípiától. Semmi csóró, bűnben fogant gettófiling, de a gyökereket ápoló afrikai nacionalista fundamentalizmus látványos nyomai sem látszanak rajta, illetve megnyilvánulásain. A Hogyan kövessünk idegeneket? című játékfilmje előtt, kísérőfilmként bemutatott korábbi dokumentumfilmje is igen jellemző, mely a TV On The Radio nevű zenekar koncertturnéját mutatja be. A zenekar szinte kivétel nélkül afroamerikai tagokból álló rockzenekar, amolyan fekete U2, már amennyire ez ebből a filmből kiderült. Tehát nem hiphop, soul, r’n’b, funky vagy jazz, mégha ezekből azért majdnem mind meg is jelenik nyomokban a zenéjükben. Nem ismertem őket eddig, meglepetéssel hallgattam és tetszett – aztán látom a nevük alá linkelt wiki-cikkből, hogy nem véletlenül. 🙂

hogyan kövessünk idegeneketA “főfilm” azonban már nem dokumentum, hanem egy igazi, hamisítatlan és tipikus “függetlenfilm”, mely nem csodálkoznék ha a későbbiekben komoly sikereket is aratna. Minden ehhez szükséges skillel rendelkezik ugyanis. A témája természetesen örök, a szerelem. Ellie, a 26 éves brooklyni lány egy nap a metróállomás szemben lévő peronján egy hozzá megszólalásig hasonlító, ráadásul ugyanúgy, ugyanolyan színekbe öltözött srácot lát meg, akivel azonnal kommunikálni is kezdenek. Kézzel-lábbal mutogatva, míg meg nem érkezik a szerelvény. Ez a pantomim-randi megismétlődik még pár nap, de hirtelen a srác nem jelenik meg többet a szemközti peronon… Ellie nyakába veszi a várost, hogy megtalálja az ismeretlen ismerős fiút. Közben megismerkedik egy idős nénivel, aki saját, kissé zűrös életéből levont bölcs életvezetési tanácsokkal látja el.

A sztori, bár messze nem egy Anna Karenina, kedvességével és banálisnak tűnő, de azért mélyen emberi fordulataival és őszintén, tisztán naiv tanulságával együtt mégis fenntartások nélkül szerethető. Felfogható ráadásul amolyan hipszter-programfilmnek is, hiszen szereplői tipikusan ilyen karakterek. Értelmiségi attitűd, Ellie például utcai zöld-aktivistaként dolgozik, tehát felelősen gondolkodik a világ dolgairól. Egzotikus éttermekbe járnak, filmklubokba, jazzkocsmákba, az öltözködés, az a mód, ahogyan az adódó problémákra a választ keresik – mind-mind olyan hipszteres, a szó jó értelmében. Ellie és Casey, a fiú akár ideális párja lehetne egy hipszter-univerzumnak, ha van ilyen egyáltalán. Egy modern Philemon és Baucis, akik bár fává nem válnak, de szívesen üldögélnek a novemberi hidegben egy paplanba burkolózva az erkélyen, akár egész éjszaka.

A Hogyan kövessünk idegeneket? bár kissé túlbeszélt film, azért mindvégig megmarad okosan szórakoztatónak. Az Elliet alakító Ilana Glazer bájos természetességével, míg Chris Roberti (Casey) mackós bájával lopja be magát a szívünkbe. Az író-rendező Chioke Nassor pedig hasonló magától értetődő természetességgel, tökéletes lazasággal rendezte őket egybe. 7/10

Kategória: Film, Szemlék, filmfesztiválok
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.