Fordulópont (En solitaire/Turning tide, 2013)

Az immár filmforgalmazóként is tevékenykedő magyar közszolgálati médiakonglomerátum, az MTVA céges credója szerint hangsúlyozottan erőszakmentes, pozitív szemléletű, elsősorban vidám hangvételű filmekkel Fordulópont 1szeretné megörvendeztetni a nagyérdeműt. Nos, a Fordulópont című francia film egy olyan világot tár a hazai közönség elé, melyre csak elenyésző számú, többségükben igen tehetős magyar tekinthet ismerősen. A vitorlázás nem tekinthető hungaricumnak, mégha ezt az a néhány balatoni megszállott másként is gondolja, elkél tehát a pozitív szemlélet ehhez a filmhez, hiszen a legtöbb magyar legfeljebb félelemmel vegyes irigységgel nézi a habokat szelő hajók tatján integető, szélben lobogó hajú szerencséseket. Pici káröröm az ürömben, hogy a balatoni vitorlázók többsége ugyanígy van a világ egyik leghíresebb vitorlásversenyének résztvevőivel, akik a Vendée Globe mezőnyében kerülik meg a Földet, 1992 óta minden negyedik évben – az ugyanis egészen biztos, hogy még a leggazdagabb révfülöpi kalóz sem rendelkezik olyan űrtechnológiával megépített és felszerelt, egyszemélyes hajóval, mint ami például e filmnek is egyik főszereplője. Ránézésre is milliárdokba kerülhet egy ilyen játékszer…

Fordulópont 2A film azonban már műfajában hordozza a forgalmazó által elvárt szemléletet, ugyanis sportfilmről van szó, és nincs olyan sportág, amiben pozitív életszemlélet nélkül győzedelmeskedni lehetne, márpedig Yann Kermadecnek (Francois Cluzet) épp az a célja, hogy első indulásra rögtön meg is nyerje a Vendée Globe-ot. Mindent meg is tesz azért, de minek a céltudatos pozitivizmus, ha nincsenek közben drámai pillanatok és a cél megvalósulását fenyegető konfliktushelyzetek. Olyat csak az egyszeri hülyegyerek játszik, hogy úgy megy végig a Duke Nukem összes pályáján, hogy öröklőszert és elpusztíthatatlanságot kódol magának, egy igazi sportoló szembenéz a nehézségekkel, összeszorítja a fogát és nekimegy… és győz. Vagy nem, de akkor is megcselekedte, amit megkövetelt a haza. Kivéve, ha a konfliktus két nagy riadt, fekete szemmel pislog vissza rá – de ezzel meg a vidámság-faktor teljesül, amit ezúttal színezzünk inkább érzelmi faktornak. Mindenesetre, az elvárt három tényező teljesülni látszik, a kérdés csak az, hogy érdekli-e a magyar nézőt ez a heves-jeges, széllelbélelt egy(két)személyes tengeribetegség?

Fogalmam sincs, hiszen a nézői trendek változásait még Isten sem ismeri. Annyit tudok, hogy szerintem ez a film jó. Persze, nekem könnyű, hiszen gyerekkoromban komolyan tengerésznek készültem, kentem-vágtam a különböző kötélzeteket, csomókat, hajótípusokat, faltam a legkülönfélébb hajózási témájú könyveket, a Moby Dicktől a MAHART Szolgálati Szabályzatáig – aztán nem vettek fel, mert szemüveges vagyok. Mindenesetre, a tenger és mindenféle nagy víz iránti mérhetetlen tisztelettel teljes szerelmem azóta is megvan, így e filmet sem tudnám utálni, mégha véletlenül egy dilettáns fércmű lenne: de mondom még egyszer, nem az.

Fordulópont - François CluzetAz operatőrként ismert Christophe Offenstein a néhány mondatos, első blikkre talán túl unalmasnak tűnő történetből izgalmas kalandfilmet rendezett, mely végül megható érzelmi kisülések közepette ér célba – a néző szívébe. A fantasztikusan fényképezett, jobbára viharos tenger mindvégig hordozza azt a fenyegető feszültséget, amivel egy ilyen hajóút jár(hat), tökéletes képet kaphatunk még a leghétköznapibb dolgokról is, hogy hogyan oldja meg azokat a hajó utasa. Cluzet teljesen hitelesen alakítja a Földkerülő vitorlássportolót, úgy nyúl a kötelekhez, tekeri a tekerőt, fogja a kormányrudat, rohan az imbolygó hajótesten, mintha egész életében ezt csinálná, persze, lehet, hogy csinálja is, hiszen a franciákban igencsak túlteng az extrém természeti sportok iránti érdeklődés (az egészen biztos, hogy az egzotikus búvárhelyeken, vagy akár magashegységbeli menedékházakban pont annyival több franciával találkozni, mint amennyivel kevesebbel az elfekvő, all inclusive tengerparti nyaralógettókban). Jó film volt, ugyan kapaszkodtam majdnem végig a székbe, de megérte. Asanisimasa: 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Fordulópont (En solitaire/Turning tide, 2013) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Minden odavan (All Is Lost, 2013) | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.