Hárommal több esküvő (Tres bodas de más/Three Many Weddings, 2013)

Azért meg kell vallani, a Háromnál több esküvő című új, spanyol romantikus komédia már vastagon a “bűnös élvezetek” körébe tartozik. Eleve romantikus komédia, ami azért erősen behatárolja a fogyaszthatóság kategóriáját, nem feledve, hogy azért e műfaj is produkált jónéhány valóban szellemes, valóban szórakoztató, valóban megható és valóban romantikus valóban komédiákat; de ehhez még spanyol is, az ő temperamentumos, olykor ordenáré humorukkal, csiricsáré színeikkel. hárommal több esküvő - rossy de palma és inma cuestaNekem is küzdenem kellett keményen egy jó darabig, hogy: nem, én nem röhögök. Nem, na nehogy már, izé… Aztán eljött az a pillanata, amikor belőlem is kibuggyant az a feltartóztathatatlan nevetés, amit annak idején Karinthy oly szépen leírt a Röhög az osztály című alapvetésében. Aztán meg, lehet egyáltalán ellenállni ilyen csodálatos nőszemélyeknek, mint amilyenek itt a képen láthatók?

Az elbűvölő szemüveget hordó Ruth (a képen jobbra, Inma Cuesta, vele szemben az édesanyját alakító Rossy de Palma) szingli tengerbiológus, aki egy nőkkel telezsúfolt laboratóriumban vizsgálja a languszták termékenységét. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy lassan több szakításon van már túl, mint égen a csillag (melyeknek komoly jelentősége lesz a későbbiekben). Gondolom, nem nagy spoiler, ha azt mondom, a film arról szól, hogyan jön neki mégis össze az igazi, de addig részt kell vennie az összes esküvőn, melyen valaha volt pasijai mondják ki a boldogító igent – csak nem neki. Tipikus romkom klisé, pici csavarral.

Ami miatt mégis érdekes Javier Luiz Caldera filmje, az elsősorban Inma Cuesta temperamentumos bája és vérbő nőiessége, másodsorban pedig a szókimondó, olykor igen necces, de mégis okos humora. Ilyenekre gondolok: “Az egyik jelenetben megjelenik egy agresszív, kötözködő, unszimpatikus nő, kerekesszékben. Miközben ketten ugranak, hogy segítsenek neki lejönni a terembe vezető lépcsőn, ő folyamatosan szitkozódik. Mondja az egyik: – Ez egy büdös kurva! – De hiszen kerekesszékben van! – Igen, egy büdös kurva, kerekesszékben.” Ennyi. Nyilván nem feltétlenül úgy jön ez itt ki, mint a filmben, de valami ilyesmi az, amit én valódi politikai korrektségnek nevezek, és amitől a világ jobb lehet, ha mindenki megérti ennek jelentőségét. Megteszel minden tőled telhetőt, hogy hendikepes embertársad a lehető legkisebb mértékben érezze magát hátrányos helyzetűnek, de azért nem kell a fenekét automatikusan fényesre nyalni. Lehet extrapolálni innen mindenkinek oda, ahova akarja. Az Almodóvar által elővezetett spanyol komédiák szinte teljes szertára kinyílik itt is, persze jóval illedelmesebb előadásban. Alapvetően ez egy mainstream romkom, de azért jönnek a transzneműek, lesz drog, szex és rock&roll is, főleg szóban, mert azért a spanyol az alapvetően egy konzervatív nép, a végén pedig a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig hoppon marad. Ahogyan kell. Emlékszünk még a Europe zenekarra? Jesszusom. Ilyenek mennek… Asanisimasa: 6/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.