A kairói eset (The Nile Hilton Incident, 2017)

Bár az alkotók nem annak szánták, de filmjük valahol mégis csattanós válasz azoknak, akik azt állítják, hogy a muszlim világból érkező bevándorlók képtelenek beilleszkedni az európai kultúrába. Tarik Saleh Fares Fares, Mari Malek, Yasser Ali Maher, Ahmed Selim és Hania Amar főszereplésével készült filmje ugyanis svéd-dán-német és francia koprodukcióban készült, s bár a címe A kairói eset, mely valóban Kairóban játszódik, formájában, ritmusában, képi világában és műfajában mégis ízig-vérig skandináv stílusú krimi. Ráadásul ezt nem is fő-főszerepet alakító, fizimiskájában néha a fiatal Garas Dezsőre emlékeztető és a skandináv krimik egyik jellegzetes karaktereként (lásd: NyomtalanulFácángyilkosok, vagy pl. Palackposta) megismert Fares Fares kapcsán kell kijelenteni, hanem valóban a film teljes egésze alapján.

Jellemző módon, a film cselekménye sem az Egyiptomot az év nagy részében jellemző rekkenő hőségben játszódik, hanem az elviselhető hőmérsékletű, leginkább talán a dán tavaszt idéző télben. A mindvégig szinte dokumentum-hitelességgel ábrázolt környezetben olykor még fázósan didergő embereket is láthatunk. Visszafogott, lassú tempóban bomlik ki a velejéig korrupt kairói rendőrség és a vele szoros “üzleti kapcsolatban” élő al- és félvilág berkeitől a legmagasabb szintű politikai körökig nyúló történet, melyben Noredin őrnagy, majd ezredes (Fares Fares) a kairói Hiltonban meggyilkolt tunéziai énekesnő ügyében nyomoz. A film fősodrát ez a klasszikus “Ki a tettes?” dramaturgiára épülő nyomozás képezi, mely bár szokatlan szereplőkkel és szokatlan környezetben, de mégis egy tipikus dán (vagy svéd) krimiként árad, jelen esetben Nílusként.

Ennél azonban egyúttal lényegesen többről is szó van. Tarik Saleh író-rendező rendkívül ügyesen mutatja be a 2011-es “Nílusi forradalmat” megelőző időszak Kairójának életét, jellegzetes figuráit, fókuszban az élet, halál és az arab világra (is) jellemző utcai élet, piac és üzlet uraiként működő rendőrséggel. Saleh szemléletmódja leginkább a ma már kultikusnak számító Drót című sorozatot prezentáló David Simon szinte szociografikus alaposságát idézi. Egészen ügyesen rajzolja fel néhány pontos jelenetben Noredin kapitányságán meglévő hatalmi viszonyokat, valamint azt a szemérmetlen, magától értetődő természetességgel minden pillanatban folyó zabrálást, harácsolást és korrupciót, mely gyakorlatilag egyetlen hatalmas erőként tartja össze és működteti ezt a rohadt és bűnös rendszert. Bár Noredin végül is pozitív hősként jelenik meg a történetben, valójában ő is pont olyan gennyláda, mint minden kollégája, ráadásul Allahnak nyilván cseppet sem tetsző módon iszik, mármint alkoholt iszik, arra altatót szed és a hasist sem veti meg. Csak éppen benne még mocorog a tisztesség parazsa, vagy tán csak elvesztett felesége emléke készteti arra, hogy kiderítse a szállodában meggyilkolt lány esetét.

Noredin sorsa, a jutalom, amit a film végén “elnyer”, azonban feltárja a film egy még újabb, még mélyebb jelentésrétegét is. A cselekmény ugyanis pontosan a már említett Nílusi forradalom kirobbanásának időpontjában zajlik, és Noredin “jutalma”, illetve az, ahogyan a kapitányságon belül a rendőrök követték és lereagálták az utcai eseményeket, abban minden benne van. Ugyanígy működött a magyar rendőrség is 1956-ban, ugyanígy 1989-ben és 2006-ban is. Csak emberek vannak és embertelenség, vallástól, kultúrától függetlenül. És pontosan ugyanígy működik a korrupció is nálunk, ugyanígy működteti ezt a rendszert, amiben élünk – úgyhogy, egyáltalán nincs mire felvágnunk, s főleg nincs jogunk erkölcsi és etikai feddhetetlenség pózában tetszelegni.

A kairói eset jó kis krimi, de ennél több is: remek, tanulságos film. 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.