Lumière! (2016)

Ennek a filmnek több mint húsz évvel ezelőtt kellett volna elkészülnie, de azért mérgelődésre nincs ok: jobb későn, mint soha. A film címében említett név köztudomásúlag egy testvérpár családneve, Auguste és Louis Lumière-é, akik 1895. december 28-án, a párizsi Grand Café indiai termében, mintegy harminchárom fizető néző előtt, megtartották a történelem első mozielőadását, ami egyúttal tulajdonképpen a film, mint hetedik művészeti ág megszületésének pillanata is. A közhiedelemmel ellentétben, a hírhedt “Vonat érkezése” ekkor még nem volt műsoron, az csak később ijesztgette a kezdetben még csak kibérelt kávéházi különtermekben zajló vetítések közönségét; ellenben az a bátor harminchárom párizsi kacaghatott például a Megöntözött öntöző tréfáján, vagy ellágyulhatott a Kisbaba reggelijén…

Lumière! című film tulajdonképpen nem más, mint a Lumière-fivérek után fennmaradt több mint ezer, többségében mindössze ötven másodpercnyi filmszekvenciából történt válogatás, melyet a cannes-i filmfesztivál igazgatója, Thierry Frémaux fanyar humorú, értő kommentárjai fűznek egybe. Egy ilyen film bemutatója pompás ajándék lett volna a film 100 éves születésnapjára, viszont a muzeális értékű és korú filmtekercsek restaurálására a mai kor hozta el a megfelelő technikai (és pénzügyi) hátteret, ezért ez a bevezetőben említett 22 évnyi csúszás. 

Bár a Lumière-fivérek később a történelem útvesztőiben olykor ma már vállalhatatlan állomásokra tévedtek (Mussolinivel való kokettálás, illetve pozíció a nácikkal kollaboráló Vichy-kormányban), filmjeik, melyeket ők maguk, illetve az általuk alkalmazott -ragyogó szemű- operatőrök készítettek, pótolhatatlan kordokumentumok, egyben esztétikailag is különleges értékkel bíró kis remekművek. Mi még úgy tanultuk, hogy a film műfajának gyökere kétágú, a mesés, fikciós, elbeszélő vonulat Mélies (itt nem tárgyalt) művészetében ered, míg a valóságot megragadó, dokumentarista irányzat Lumière-fivérek nevéhez kötődik. Frémaux narrációja többször is kitér arra, hogy a szó szoros értelmében nem a valóságot rögzítették Lumière-ék kamerájukkal, bizony megrendezgették ők a dolgokat, hogy pontosan az látszódjon a filmen, amit ők akarnak – a filmek azonban ma már mindettől függetlenül pompásan ábrázolják azt, hogy milyen volt az élet több mint száz évvel ezelőtt Lyonban, Párizsban, Londonban, Moszkvában, Haifában, a luxori piramisoknál, vagy akár egy eldugott vitenami falucskában, ahová a Lumière-fivérek kamerái eljutottak.

Rendkívül izgalmas ezeket jeleneteket látni, valóban időutazás, főleg, hogy a filmek restaurálása is pompásan sikerült. Majdnem a korabeli “vonatérkezéshez” hasonló döbbenet nézni “A kisbaba reggelijének” címszereplőjét, aki ma már nyilván évtizedek óta halott, de a képen még csak élő, eleven, dundi kislány. Olyan jók a képek, hogy szinte hallani gyöngyöző kacagását a némafilmen… Hátborzongató kinézni az Eiffel-toronyból és egy maitól teljesen különböző Párizs színeit látni, ahol a Champs-Élysées-n még nem jártak autók, csak konflisok, de legalább ugyanekkora mennyiségben, viszont voltak már biciklik és a gyalogosok, bár szemlátomást rettegve, de még át mertek szaladni a széles sugárút “észvesztő forgalmában”. Érdekes látni minden idők tulajdonképpeni első filmjét, mely a Lumière-fivérek gyárából munkaidő végeztével távozó munkásokat mutatja, ahogyan nevetgélve, szemlátomást jókedvűen mennek haza a dolgukra… A kapitalizmus már akkor is rohadt volt.

De e film kapcsán döbbenetes belegondolni abba is, hogy az a temérdek, ma már jórészt HD-ben rögzített, illetve arra archivált mozgófilm, házivideó, tévéhíradó-részlet milyen felfoghatatlan történelmi adatbázisként jelentkezik majd 100 év múlva, ha lesz akkor még Föld és lesznek még történészek. Én simán el tudnák képzelni egy ilyen mozit, amelyik non-stop játszik régi némafilmeket, nem fikciókat, játékfilmeket, csak életképeket a régi időkből, régi emberekről, régi városokról. Eleged van a rohanásból, a munkából, a politikából, bármiből, fogod magad és beülsz, akár csak egy fél órára, és az ott bent megtapasztalt kontraszt rögtön más dimenzióba helyez mindent. 10/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.