A scifi műfajáról elsőre nem feltétlenül a groteszk látásmód vagy éppen a szatirikus gondolatiság jut eszünkbe. Holott, például már a műfaj egyik ős-monumentumát, Swift Gulliverjét is éppen ez a modor jellemzi, Douglas Adams hasonló hangnemű híres, ötkötetes trilógiájában, a Galaxis útikalauz stopposoknak-ban pedig egyenesen a modern scifi egyik fontos, sokat hivatkozott bibliáját alkotta meg – tök ilyen hangnemben. Edward Ashton Mickey7 című regényét ugyan nem olvastam, de az a film, amit az Élősködőkért Oscar-díjat nyert dél-koreai Bong Joon-ho (én az ázsiai neveknél az angol átírást használom) ebből alkotott, az egy újabb groteszk karakterekben bővelkedő, szatirikus humorú műfaji alapvetés. Érdekes módon, a közönséget eléggé megosztja ez az alkotás, miképpen a Galaxis útikalauz moziverziója is kapott jócskán hideget és meleget, azonban ahogyan ez utóbbi, úgy a Mickey 17 is remek film. (Csak a nagyközönség hülye. Vagy a kritikusok…)

Miközben a cselekmény a felszínen elég banális, egy srác menekül vérszomjas hitelezői elől egy bukott, száműzött politikus űrhajóján egy új világba, eladva testét és lelkét fogyóeszköz-jellegű újrahasznosításra, alatta azért komoly, filozófikus gondolatok bomlanak ki fanyar humorú, de meglepő módon romantikus tanulsággal – ahogyan minden valamirevaló scifiben. A klónozás, a gyarmatosítás, a faji alsóbb/felsőbbrendűség mai is aktuális kérdései merülnek fel részben csiklandós párhuzamokat képezve a mai kor tudománya illetve politikai és társadalmi irányzataival, miközben egy izgalmasan alakuló romantikus szerelmi történet is kibontakozik a szemünk előtt. Robert Pattinson remek a fausti címszerepben, illetve, mint ahogy azt látni fogjuk, főszerepekben. Mark Ruffalo karakteréhez Bong Joon-ho elmondása szerint egyik mai, valós politikust sem vették példának, de azért nem nehéz észrevenni a mintát, van belőle jónéhány manapság – remek Ruffalo és a feleségét alakító Toni Colette párosa is, a vacsorajelenet pedig visítva röhögős, ha vesszük a lapot. Természetesen jól néz ki a film, Darius Khondji ezúttal is hozza a színvonalat ebben a jó bő két órás egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató moziban.