Tag Archives: 5/10

Örök a kérdés, létezhet-e barátság fiú és lány között? Nem tudományos hitelességű kutatások szerint valamilyen okból a lányok szerint igen, a fiúk szerint nem. Persze, mindkettő a másikat akarja, de míg rendszerint a fiúnak EZ a lány tetszik, a lány … → olvasásának folytatása

Elkezdődött az iskolaszezon, tömegével kerülnek a mozikba az amerikai középiskolák hétköznapjaiban, környezetében játszódó tinifilmek. Ezeket ott high school-nak, főiskolának nevezik, ám gyakorlatilag a mi gimnáziumainknak felel meg, és jól megfontolt produceri szempontból apellálnak az éppen ezt jelentő gimnazista-középiskolás 14-18, de … → olvasásának folytatása

Nincs megállás, vagy új a nap alatt, ahogy tetszik. Próbálom megfejteni, mi vihet feltehetően normális embereket arra az elhatározásra, hogy mindenképpen muszáj leforgatniuk a kismilliomodik “…csak kéne már egy jó nagyot…” típusú viccesnek szánt vígjátékot, miközben egy-két (!) kivételtől eltekintve, … → olvasásának folytatása

Olyan könnyed, franciás, mondjuk sokszor. Ha nem a focira és nem valami konyhaművészeti remekre gondolunk, akkor csakis valami vígjátékról beszélhetünk ekkor, hiszen a franciák a filmtörténelem kezdete óta ontják a bohókás, kedves, ám az agytekervényeket kevésbé igénybe vevő filmecskéket. Mindenki … → olvasásának folytatása

Amikor a Luc Besson által jegyzett Yamakasit láttam, fáradtan legyintettem csak, ez az őrület is csak egy túl kreatív rendező-producer agyszüleménye. Aztán láttam az extrém sportra specializálódott csatornán, majd a valamelyik jackass-típusú produkcióban is hasonló csávókat, már tudtam, hogy igenis … → olvasásának folytatása

Amikor 1848 márciusának tizenötödik napján az alig ismert fiatal újságíró a forrongó hazafias hangulattól tüzelve felhágott a Nemzeti Múzeum lépcsőjére, tán maga sem sejtette, hogy életének, s halálának körülményei 160 év múltán is foglalkoztatják a magyarságot. A közelmúltban egy kazángyáros … → olvasásának folytatása

Hajléktalanokról filmet készíteni általában szociológiailag érzékeny dokumentumfilmesek szoktak, vághatnánk rá kapásból, de azért akad ellenpélda a játékfilmes oldalról is. Gondoljunk csak Terry Gilliam Halászkirály legendájára, vagy éppen a minapi magyar példára, a Csudafilmre. Ebben hajlék nélküli embertársaink elsősorban “másságuk” miatt … → olvasásának folytatása

Bollók Csaba tipikus figurája a magyar filmszakmának. Képzett filmrendező, tehát diplomája van arról, hogy hivatásszerűen foglalkozhat filmkészítéssel. A kilencvenes évek eleje óta készít is filmeket, amelyek némi szakmai rábólintás után érintetlenül porosodnak Bollók polcán. Az a pár nagyjátékfilm (Észak, észak, … → olvasásának folytatása

Ez a Doom című film az ismert, már harmadik generációjánál tartó számítógépes játék filmes adaptációja. Sietek még az elején leszögezni ezt, avatatlan olvasók részére szánt szolgálati közleményként és/vagy félreértés ne essék. Szóval. 1993-ban egy kicsiny texasi számítógépes programokat fejlesztő cég, … → olvasásának folytatása

“Vígjáték kell!” – ordítottam valamikor a kilencvenes évek elején a TilosazÁ pincéjében egy filmrendezőszakos hallgató fülébe, úgy emberileg és műfajilag. Az illető azóta egész jó filmeket csinál, igaz, nem éppen vígjátékokat, valamint nem Gyöngyössy Bencének hívják. Tehát nem vindikálni akarom … → olvasásának folytatása