Tag Archives: 5/10

Az egy kicsit zavaró, hogy a tánc címén előadott altesti dörzsölködés himnikus szappanoperájának eleddig utolsó opusza is ugyanezzel a címmel fut a piacon. Nos, aki az örökifjú Patrick Schwayze és aktuális partnernőjének soron következő nyilvános üzekedésére kíváncsi, és bevállalja EZT … → olvasásának folytatása

Tulajdonképpen egy betegesen élv- és kéjhajhász ember életrajza e film, s mint ilyen, tárgyából fakadóan nem túl érdekes. Mert mi érdekes van egy olyan ember életében, aki konkrétan egész életét tökrészegen tölti, és amikor véletlenül csak félig részeg, akkor olcsó … → olvasásának folytatása

Szóval ez egy tök felesleges film. Nem is hiszem, hogy valaki, aki soha életében nem próbálkozott írással, mégpedig olyan írással, amely belső indíttatásból külső elvárásra, pénzért vagy csak az íróasztalnak születik; aki sosem ült órákig az üres papírlap/res képernyőn villogó … → olvasásának folytatása

VIII. Henriket nem véletlenül tartják az angol történelem egyik meghatározó alakjának. Amellett, hogy nagy számban használt el feleségeket, neki köszönhető az anglikán egyház Vatikántól való elszakadása is, amelynek jelentősége messze túlmutatott Anglia határain. A másik Boleyn lány története azonban nem … → olvasásának folytatása

Itt a tavasz, bimbóznak a fák, sarjad a vetés és robban a libidó. A mozikba szinte észrevétlen kúsznak be az afféle filmek, melynek semmi más értelme nincs, minthogy hirdessék a szerelmet. Bizonyos szempontból ez éppen elég, de más szempontból édeskevés, … → olvasásának folytatása

Jack Bauer, a 24 című legendás akciósorozat emblematikus figurájában, azt hiszem, új archetípusa teremtődött meg a mindenre elszánt, kormányához a végletekig lojális ügynöknek. Az örökös elsőnek hitt James Bond, vagy Stirlitz őrnagy, meg a többiek mind-mind eggyel hátrébb csúsztak a … → olvasásának folytatása

Van valami csodálatraméltó abban, ahogy a franciák ott, a valódi Európa valódi közepén, valódi határok nélkül mindent elkövetnek azért, hogy megőrizzék nemzeti önazonosságukat. Ennek fő tartóoszlopai történelmük vélt vagy valós alakjai, figurái, akik újra- és újra filmvászonra állításában szinte nem … → olvasásának folytatása

Kis túlzással, és főleg így karácsony felé olyan érzése van az embernek, hogy legalább annyi animációs film készül mint élőszereplős. Nyilván nem, de ilyenkor a forgalmazók kedvezni akarnak az ifjabb nemzedékek ízlésének, ezzel egyetemben ők is szeretnének minél nagyobb összeget … → olvasásának folytatása

Azt azért nem mondanám, hogy a témagazdának, Paul W.S. Andersonnak agyában történt volna ez a címben jelzett visszafordíthatatlan folyamat. Egyrészt, mert nem tudhatom, másrészt, mert a film sem ezt tükrözi. Persze, aki képes összehozni egy működő “húzzunk le még egy … → olvasásának folytatása

Luc Besson találmánya, a hófehér, hiperszuper turbótaxi immáron negyedszer farol be elénk az előírásszerű rendőrkanyarral. Szinte érezni az égett gumi sajátos szagát, ahogyan a főszereplő járgány néhány centire az orrunk elé vágódik (plusz filmvászon – moziszék távolság). Érezni, mert látni … → olvasásának folytatása