Tag Archives: 9/10

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer két szomszéd, valahol a nagy hírű belga mezőgazdaság egyik gócpontjának kellős közepén. Egyikük becsületes, ám rettenetesen lusta traktoros, másikuk éppen az ellentéte. Na nem sürge tevékenykedésben, hanem foglalkozásban: ő a közeli városban hivatalnok. … → olvasásának folytatása

Alapfilm. Ez a smirgliszerűen durva, szögletes, kőkemény angol film tökéletesen mutat be egy olyan, amúgy igen jellemző folyamatot, hogyan válik egy alapvetően tiszta, jó szándékú ember a környezetük frusztráló hatásait okosan kihasználó, cinikus emberek hatására gyűlölködő, vérszomjas vadállattá. A nyolcvanas … → olvasásának folytatása

Lehetne találka akár a 7-es buszon is (született is anno egy ilyesmivel foglalkozó szkeccsfilm valaha…), sőt, az M7-en is (Széééép, nyári nap! Foltos farmerek az út szélén…), de itt most a francia nemzeti 7-es főútvonalról lesz szó. Az országút mellett … → olvasásának folytatása

Nos, egy igazán jobb világban el sem kellett volna készülnie egy ilyen filmnek, mint Susanne Bier Egy jobb világ című, különféle díjakkal és jelölésekkel bőven elhalmozott alkotása. De azt, hogy az erőszak a mai napig a hétköznapi problémamegoldás szokásos eszköze, … → olvasásának folytatása

A hajdani dán filmklubvezető, Mikkel Munch-Fals, afféle északi Tarantinóként, első filmjébe összesűrített mindent, amit egy amolyan skandináv művészfilmek bemutatására specializálódott filmklubban magába szívhat az ember: a Kedves szomszédban van pszichológia, brutalitás, intellektualizmus és bornírt humor, valamint explicit szexualitás.  Már megint … → olvasásának folytatása

A Zöld hentesek Európa (és tán az egész világ) jelenlegi legegyénibb hangú forgatókönyvírójának és olykor filmrendezőjének, a dán Anders Thomas Jensennek zseniális vígjátéka a szeretetről, humanizmusról és a békés egymás mellett élés fennkölt nagyszerűségéről, meghökkentően morbid humorral és letisztult cselekménnyel. … → olvasásának folytatása

Hálás téma egy ágyhoz kötött, haldokló ember küzdelmét filmen, színpadon bemutatni, hiszen egy ilyen vállalkozás egyrészt ziccer egy jó színésznek egy igazán hatásos alakításra, másrészt a borítékolható sajnálatos végkifejlet atombiztosan, szinte elkerülhetetlenül hozza magával a katarzist. Harmadrészt pedig, cinikus szemszögből, … → olvasásának folytatása

Azt gondolom, hogy az eutanázia témakörében mindenkinek megvan a maga véleménye, így nekem is és ennek a filmnek is, e két utóbbi pedig nagyjából egyezik. Nem akarok a továbbiakban a szükségesnél több erkölcsi, etikai és jogi fejtegetésekkel foglalkozni, mert ez … → olvasásának folytatása

Valójában, tényleg ennyire egyszerű a recept: fej, test, fej, test és KO. Megütöd a fejét, erre felkapja a kezét, szabaddá, védtelenné válik a teste. Ekkor odasózol, vesetájra. Nem okoz brutális sérülést, csak iszonyúan fáj, le is húzza egyből a könyökeit. … → olvasásának folytatása

Elég csak felületesen belepillantani Nagisa Oshima filmjébe, hogy képet kaphassunk arról, mi az, mi igazán japán. Tiszta, határozott vonalak, áttetsző, légies terek, méltóságteljes, évszázadok alatt kikristályosodott mozdulatok, szertartások, visszafogott érzelmek, erős kötelességtudat, valamint a hagyományok és a feljebbvalók iránt tanúsított … → olvasásának folytatása