Minden kétséget kizáróan ez az a film, amely a legendás kalóz-VHS korszakból, a nyolcvanas évekből a legnagyobb hatást gyakorolta rám, talán az Evil Dead mellett, de az egy másik történet. Tisztán fel tudom ma is idézni, mikor s hol, milyen széken, hány órakor láttam Ruggero Deodato műfaji és műfajközi alapvetését, melyről akkor még persze nem 
tudtam semmit, csak azt, hogy ilyet sem a mozi, sem a kettő darab tévé nem ad nálunk. A seregben történt a szeánsz, ahol -ha beavatott volt az ÜTI– a stúdiós srác a laktanya zártláncú tévéjére rákötötte otthonról becsempészett videómagnóját, és éjszakánként arról szórakoztatta a ki tudja honnan beszerzett, éktelen rossz minőségű, fahangú magyar alámondásos tiltott nyugati filmekkel az éppen szolgálatban lévő surcitársakat. Én éppen őrségben voltam, őrparancsnoki minőségben, annyi volt a dolgom, hogy két óránként elvittem a váltást az egyetlen őrtoronyba. Két váltás közé éppen befért egy film, amit pár orifonos egyeztetés, és a kimarcsi idejére beígért sörök ígéretével viszonylag könnyedén lehetett éppen erre az intervallumra időzíteni. Így nem volt más dolgom, mint ahogy a kilenc órás váltással visszaértem, kitáraztam, stb., csak beszóltam a srácnak az orifonon, hogy mehet a film. (Tán még rákopogtam a szomszédos ügyeletes tiszti szobában épp hortyogni készülő ÜTI-re, hogy: Szásss elvtárs, valami kannibálos film lesz!)
Jellemző módon, a film első felére ma már nem is emlékeztem, csak a második része maradt meg élénken az emlékezetemben. Most olvasom, hogy Sergio Leone (!!!) azt mondta éppen erre a részre akkor, amikor Deodatót a máglyára akarták küldeni e film botrányos jelenetei miatt: “Drága Ruggero! A második rész a mozgóképes realizmus mesterdarabja…” Tehát, csak nem vagyok hülye, ha az egyik legnagyobb filmrendező azt mondja valamiről, hogy ez OK, akkor az nyilván OK. Filmes dolgokban nálam szegény Sergio-nak mindig igaza van.
Nos, a Cannibal Holocaust második, dokumentumfilmes effektekkel operáló, mondo része valóban zseniális. Nem véletlen, hogy a mai napig sokan, szerte a világban igaznak, megtörténtnek hiszik azt, amit ezeken a valóban gyomorforgató és brutális képeken látnak. Ez az elképesztő képi hitelesség, a szinte tökéletes illúziókeltés elsősorban az, ami miatt ez a film a mai napig utánozhatatlan. Nem véletlen az sem viszont, hogy a semmitmondó, tipikus B-kategóriás filmes klisékre építkező első részre nem emlékszem, az égadta világ semmi más funkciója nincs, minthogy felvezesse és keretbe zárja a második részben 
bemutatott elképesztő jeleneteket. Mondjuk, a hetvenes évek szoft-pornóit idéző nyálas kísérőzene is megér egy misét, hiszen úgy ellenpontozza a képi borzalmakat, hogy azok így még nagyobbat ütnek.
Nem tudom továbbá, hogy van-e még egy olyan, kizárólag a legzsigeribb emberi reakciók provokálására készült film, mely pofátlanul és hetykén pimasz módon nem átall etikai kérdéseket is felvetni, a média és tágabb értelemben, az egész civilizáció vérszomjas hataloméhségével kapcsolatban, mégha ez meg is marad Frei Tamás-i szinten, egy hangsúlyosan a film végén pofánkba vágott kérdés formájában: Nem tudom, kik is az igazi kannibálok… Aztán a költői kérdést feltevő professzor pipára gyújt, miközben a háttérben büszkén magasodnak a World Trade Center ikertornyai, mint a nyugati civilizáció ekkor még megingathatatlannak tűnő bástyái. LOL! Olyan didaktikus, mint egy C-dúr akkord, ami egyszerű, mint a szög, mégis letépi a fejed, ha megfelelő módon van megpendítve.
Képtelen vagyok értékelni ezt a filmet, annyi azonban bizonyos, hogy ma is hat. Mindenkinek látnia kell, legalább a mihez-tartás végett.
wim
efes
perry55
Godard filmeket tervezel értékelni a blogon?
@Senderos: Igen! A Bolond Pierrot-t mindenképpen, Kifulladásig is sanszos, Éli az életét is. Szóval, igen. Nyugi. 🙂
Amúgy, a következő Poroló a Rocco és fivérei lesz, ami ugyan nem Godard, de jó lesz. Remélem.
@Senderos: Bár, az a helyzet, hogy ezek közül egyik sincs meg még. Truffaut-ból viszont régóta itt figyel a gépen egy helyes kis csomag, így az sanszosabb.
Én ezt a mai napig nem mertem megnézni. Régen azért mert tisztában voltam vele, hogy milyen lehet, most pedig azért, mert már tudom is néhány kép alapján, hogy milyen lehet.
amikor megnéztem a Motel és a Motel 2 c filmeket, azt mondtam, hogy én ilyet még nem láttam, hogy és hogy ilyet is csak a 21. században lehet készíteni. Aztán felhivták a figyelmemet, hogy pár évtizeddel meglőzte egy olasz rendező. Közösen a kollégámmal megrendeltük a filmet, elkezdtem nézni, majd kikapcsoltam, mert nagyon gagyinak tartottam. Tényleg a pornós zene, a bénán kinéző bennszülöttek, a műdzsungel mérslékelt övi fafajokkal, a főszepelő bajszos faszi meztelenül. Mondtam, kösz nem. Kollégám másnap megnézte, és azt mondta, hogy nem láttam semmit. Hát nem is. A film második része vele ellentétben rám nem gyakorolt semmiylen hatást.talán azért mert túl voltam a Motelen, nem tudom. A történet durva, de film, az semmi.
én akkoriban nem láttam ezt a kannibálos filmet, de mostanában igen, és azért annyira nem voltam beájulva. Igen, a nyolcvanas években lehet hogy durva volt, de ma már nem az.
A sztori elég egyszerű, az emberevő részek pedig nem élethűek, egyáltalán nem.
@Mitya Ivanov: Hehe, szvsz a történet semmi, de a film az durva. Szerintem viszont Amazóniában forgatták, abban nincs hiba.
@anyám borogass: Nyilván nem élethűek, mert ki tudja, milyen egy emberevés. Engem megrázott, mindenesetre. Persze, lehet, hogy kevés ilyen szart nézek… 😀 Hál’Istennek.
Nekem az a borzasztó rossz szokásom, hogy nem tudom beleélni magam semmi horrorba, mert mindig arra kell gondolnom, hogy “ezek csak színészek, akik jót röhögtek magukon a forgatáson két jelenet között”. (Pasolini Salo-jának egyik színésze is ezt mesélte.)
Ebből az aspektusból nézve a Cannibal Holocaust nem is olyan felkavaró és az a fenenagy etikai kérdés is olcsó, hatáskeltő moralizálgatásnak tűnik.
Nem akarom leszólni a filmet amúgy, valóban iskolateremtő.
@ZöPö (inda): Ja, a nyomozó professzort is állítólag egy pornószínész alakítja…:)) Mit mondjak, hitelesen. 🙂
Jut eszembe, emlékeim szerint a “Világ Ifjúsága” c. periodika úgy számolt be róla a nyolcvanas évek elején, mint _dokumentumfilmről_. Úgy sokkal jobban érdekelt (volna).
:-DDD
@ZöPö (inda): Persze, írtam is, hogy Frei Tamásos a moralizálás. Ami számomra furcsa, hogy ebben a műfajban és ezen a szinten ez nagyon nem szokás.
@efes:
A meztelen benszülött nők a helyi kupi alkalmazottai. :-))) Az agyonverős-sárralmegdugós jelenetet viszont nem vállalták, azt egy barna bagarollal bekent olasz csaj csinálta meg, aki amúgy a stáb tagja volt, valami kellékes vagy ilyesmi. :-)))
Az imdb.com-on fent vannak ezek a triviák.
@ZöPö (inda): van a szövegben a ‘mondo’-ra mutató link, az pont ezzel az ál-dokumentum műfajjal foglalkozó írásra mutat, ami szerintem elég érdekes és alapos is.
@ZöPö (inda): Igen, feltűnt, milyen ápolt sarka és lábfeje van a bennszülött csajnak..:P
@efes: a történetet képzeld el egy könyvben. Én elképzeltem, és ha jól van megírva, akkor hatalmasat üthet. A filmes ötlet is jó, de mai szemmel nézve a megvalósítás egyenesen gagyi. Azért nem tagadom, párszor becsuktam a szemem, mert sejtettem mi következik:)
bár a wikipédián amazóniai esőerdőt írnak, ebben nem vagyok biztos, hogy ott forgatták. Nekem túl száraznak tűnt, nem is erdős vidék. Inkább USA dél lehet. De nincs kizárva, hogy tévedek.
@Mitya Ivanov: Igen, hát a sztori gyakorlatilag az örök Robinson Crusoe-sztori regenerálása… USA dél lehet, de a légi felvételek tuti Amazonas. 🙂
Azt senki nem említi meg, hogy azokban a jelenetekben, mikor egy nagy teknőst élve felvágnak, vagy ugyanezt teszik egy kis majommal(?), vagy kitekerik a nyakát valami hasonló kisállatnak, ott sem volt semmi trükk. Semmi más nem megrendítő ebben a filmben, csak az, hogy ezeket a szerencsétlen állatokat egy hülye film kedvéért kegyetlenül megölték. Végignézni, ahogy az a szerencsétlen teknős vergődik, és vágják le a páncélját közben, minden ok, vagy cél nélkül… Akármennyire zseniálisnak tartja bárki, szerintem nem érte meg így leforgatni.
közben utánaolvastam az olasz wikipédián és ott valami olyasmi van, hogy a légifelvételek tényleg amazóniaiak, de Kolumbiában forgatták. Akkor sztornó amit írtam
@karvasz:
Deodato csak az állatok leölését bánta meg a filmből. (Azokat valóban kinyírták a kamera előtt.)
@karvasz: jaja tényleg, most hogy mondod. Ott csuktam be a szemem. Teknős volt és majom. A majomnak fébevágták a fejét, ha jól emlékszem
@karvasz: Igazad van, de épp erről volt egy cikk a zindexen, amit be akartam linkelni, csak elfelejtettem. A cikk a magyar macskagyilkolós film kapcsán íródott. Most pótolom, akkor: index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/snuff494/
Mellesleg, egy budapesti étteremben is lehetett kapni még a kilencvenes évek elején friss majomagyvelőt. Volt is botrány belőle…
@Mitya Ivanov:
Filming locations for Cannibal Holocaust (1980)
Amazon Rainforest, Colombia
Empire State Building – 350 Fifth Avenue, Manhattan, New York City, New York, USA
Incir De Paolis Studios, Rome, Lazio, Italy (interiors)
Leticia, Amazonas, Colombia
New York City, New York, USA
Valóban durva lehetett a saját idejében, de ez ma már gagyi. Az Ördögűző viszont még ma is befosat.Mondjuk én először a moziban láttam a rendezői változatot. Hát ott megtette a hatását!
@Split: mondjuk az kétségtelen, hogy az ördögűző a horror műfaj alapvetése…..és a Cannibal Holocaust tényleg gagyi….viszont megvan az a klasszikus exploitation feelingje….
HHH gyerekek [ a szoba, ami konyha és lényegében minden, leírása: ágy, szék, asztal nincsen, csak egy hatalmas régi szekrény lelakatolva. Valami letakart nem éghetőn áll a tévé meg a vidijaó, egy 2mX3m-es dikón (négy deszka, matarc-szerűségekkel s rongyokkal, a szülők meg a kicsik fekhelye…) az egész csapat s nézik..] kedvencei voltak ezek, bár valami természetes ellenálással megnéztek Pijedaónés filmeket is. MINDEN pijedaónés film történetét ugyanezeklkel a szavakkal mesélték: “És akkó gyütt a pijedóné meg emerrű az ótóval a rablós gyíkossk s leverte mindet, és akkó gyütt a terencehil és ű is kapott, oszt akkó a székekekt kezdték el dobállani!” A pornó annyira nem érdekelte őket, különbet láttak LIVE! És nem hangalámondásos szinkronban.
Ehy kartársnőm, amikor csúnyát mondott neki a 7 éves kislány tanítványa, fitymálva leszólta, hogy azt se tudja, mi az, és akkor színre-szagra állagra viszonylag pontosan leírta neki a spermát. A kartársnő meg sírógörcsöt kapott.
@magyar-magyar szótár: Ja, azok a valódi népi kultúra részei. A pornó meg az ilyen mondo-, horrorbaromságok már rétegműfajok, jobb helyeken mindig is az erre gerjedő kasztok (útkereső filmművészek és rajongóik, dzsankik, pattanásos arcú kretének) nézték. A vasfüggöny mögött viszont ez egyike volt a Nyugatról fújó szabad szellőnek, így lényegesen szélesebb társadalmi rétegbe talált bele/riasztott el végérvényesen. Anno. Manapság meg ezeknek a Tarantino meg Rodriguez faszik filmjeinek farvizén úsztak vissza ismét a köztudatba az ilyen filmek, de most már végérvényesen a filmbuzi sznobékhoz. A 2×3-as dikón továbbra is a pijedónésakat nézik, meg a dzsekicsánt, de leginkább a lüszijaszantoszt, meg anhelramirezt.
Visszajelzés: Veled is megtörténhet (C’est arrivé près de chez vous, Man Bites Dog, 1992) « asanisimasa
Visszajelzés: The Trollhunter (Trolljegeren, 2010) « asanisimasa
Visszajelzés: A folyó – 1. széria (The River – Season 1, 2012) | asanisimasa
Visszajelzés: Az osztag (El páramo, 2011) | asanisimasa