Kuckók (Pelíšky, 1999)

Talán Gárdos Péter dolgozta fel hasonlóképpen az ’56-os forradalom témáját okos filmjében, a Szamárköhögésben, mint ahogyan a cseh Jan Hřebejk nyúl 1968 augusztusának a csehek számára sorsfordítónak bizonyuló, számunkra viszont szégyenletes napjaihoz Kuckók című, annak idején igen sikeres (1 millió néző a 10 milliós Csehországban) szatírájában. Hasonlóan groteszk, szatirikus megközelítési mód, hasonlóan egy markánsan körülhatárolható, viszonylag szűk térben, kevés szereplővel.

A Kuckók egy kétemeletes prágai villában játszódik, melynek lakói – két család –  azonban a cseh társadalmat képezi le. Kraus, volt második világháborús ellenálló, a konzervatív cseh polgárságot képviseli, s mint ilyen, harcos antikommunista, ebbéli véleményének rendszeresen hangot is ad. Sebek vele szemben a szocialista Csehszlovákia hadseregének tisztje, meggyőződéses kommunista. Kraus uralkodik családján, beteges feleségén, és általa semmirekellőnek tartott lányán (aki helyett mindig is fiút szeretett volna, ezt is hangoztatja állandó jelleggel). Kekeckedő, kiállhatatlan pali. Sebek sem különb, igazi komcsi suttyó, lusta és buta. Felesége kineveti, de alapvetően méltó párja, fiuk azonban személyes büntetésnek érez minden percet, amit otthon kell töltenie. Ráadásul, reménytelenül szerelmes Krausék lányába, aki viszont a szomszéd fiút szereti, akinek szülei hosszas amerikai kiküldetésben vannak. A srác amerikás, menő holmijaira irigykedve néz Sebekék fia, és valószínűleg ez is vonzza Krausék lányát.  A történet ’67 karácsonyának egyszerre kínos és vicces jeleneteivel kezdődik és néhány meglepő, olykor tragikus fordulat után a Varsói Szerződés egyesített csapatainak ’68 augusztus 20-i bevonulásával ér véget.

Önéletrajzi jellegűnek nem mondható a Kuckók, hiszen Hřebejk a történet idején, 1967-ben született, ez azonban nem akadályozza abban, hogy a film társadalom- és történelemképe ne legyen metszően pontos és jellemző. Az igencsak ismerős jelenetekben akár mi is ráismerhetünk ismerős motívumokra, például a karácsony megünneplése körüli maceráknál, a különféle szokások alkalmával. A filmet áthatja a cseh filmeket mindig is jellemző mély humanizmus, a különböző gondolkodású, kultúrájú, személyiségű szereplők, minden esendőségükkel, hibájukkal együtt kivétel nélkül meleg, barátságos színben jelennek meg, sugallva, hogy mi (ők) így együtt alkotják a cseh nemzetet. Talán ennek, és természetesen a szórakoztató, olykor mulatságos, máskor a legnagyobb természetességgel komor, tragikus hangulatban forduló, ám azt játszi könnyedséggel feloldó hangvételnek köszönhető a siker. Árokásás helyett nekünk, magyaroknak is talán így kéne csehül állnunk, egész biztosan többre jutnánk… Remek film, csak talán egy picit hosszú. Asanisimasa: 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Kuckók (Pelíšky, 1999) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Filmnapló – 2012. március | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.