Senki többet (La migliore offerta/The Best Offer, 2013)

Csalafinta film Giuseppe Tornatore legújabb alkotása. Sosem az, aminek éppen látszik. Elkezdődik egy méltóságteljesen hömpölygő, míves eleganciával megrajzol, kimérten arisztokratikus, romantikus dráma – legalábbis azt hiszed, mert amikor már éppen beleunnál a decens pompa közepette megélt boldogtalanságba és a szerelem iránti hiábavaló senki többet - geoffrey rushvágyakozásba, akkorát pördül a történet, mind ritmusában, mind műfajában, mint amilyen nagy a versailles-i királyi palota. És itt még messze nincs vége a fordulatoknak…

A történet főszereplője egy igen gazdag műgyűjtő és tekintélyes auktor, Virgil Oldman (Geoffrey Rush), aki egy nap óriási megbízást kap egy rejtélyes, ifjú hölgytől. A megbízás arra szól, hogy Oldman becsülje fel a lány örökségét, egy hatalmas villa összes termét megtöltő, több száz éves antikvitásokból, festményekből, szőnyegekből és egyéb muzeális értékű használati eszközökből álló hagyatékot. Az idősödő, furcsa szokások közepette élő, babonás Oldman nekilát a munkának, úgy, hogy a megbízóval való személyes találkozásra még nem nyílt alkalma. Rövidesen kiderül azonban, hogy a megbízó ifjú hölgy mindvégig a villában rejtőzködik, a napvilágra azonban soha nem megy – agórafóbiás, tehát betegesen retteg a nyílt terektől. Oldman a villában folytatott munka során egyre mélyebb vonzalomra ébred a titokzatos nő iránt, pontosabban annak elképzelt alakja, személyisége iránt, hiszen eddig még nem találkoztak. A férfi kíváncsisága azonban olyan tettre sarkallja, amit még soha nem tett: egy alkalommal meglesi a rejtekhelyéről előbújó -csodaszép- lányt…

A történet ezzel ér el a konfliktus kirobbanásához, innen azonban még messze a végkifejlet. Tornatore maga írta a főhős foglalkozására utaló, Senki többet című film forgatókönyvét is, mely nagy vonalakban három klasszikus senki többet - jim sturgesstörténetet idéz meg. Az egyik a bibliai Zsuzsanna és a vének sztorija, amiből az idős férfi meglesi a fiatal, kívánt, tiszta nőt motívuma jelenik itt meg, természetesen az eredeti történet kontextusából kiragadva. Oldman nem zsarolja meg a lányt (Claire-t – Sylvia Hoeks), sőt, éppen ellenkezőleg, ahogy látni fogjuk. A másik vonatkozást G.B. Shaw Pygmalion című színpadi művel lehet (amiből a világhírű My Fair Lady című musical is készült) összehozni, melyben egy idős irodalomprofesszor esik szerelembe a műveletlen, közönséges virágáruslánnyal. Higgins itt értelemszerűen Oldman, Eliza azonban korántsem műveletlen, nem közönséges és nem virágáruslány. Claire kifinomult, nagyon gazdag és finom hölgy, aki viszont egy egész más okból nem illik bele Oldman világába – betegesen irtózik a külvilágtól. Viszont Oldman szerelme ugyanúgy hat, mint Higginsé, itt a lányt bontja ki bezárkózottságából, de ugyanúgy tanítja a művészet és a kifinomult életvitel finomságaira. Aztán, hogy milyen eredménnyel, azt szintén látni fogjuk a filmben… A harmadik motívum a Szépség és a szörnyeteg című mesét idézi, amiben természetesen Oldman mániás, tartózkodó, szerelmi téren viszont ártatlan vénembere a szörnyeteg, Claire pedig a szépség. Vagy fordítva, ahogy majd… (+1: Frankenstein – ahogy a középső képből is látszik…)

senki többet - geoffrey rush2Jutalomjáték a film Geoffrey Rush számára, aki ausztrál létére zsigerből hozza a tipikusan angol, kifinomult ízlésű, megrögzött szokásaiból engedni nem tudó, ám éppen ezért rigorózus, mániás műgyűjtőt. Az alakítás azonban nem csupán egy jellegzetes beszédmodor, különböző gesztusok és mozdulatok perfekt megjelenítésére korlátozódik, hanem Rush személyiséget is alkot, a látszólag merev, érzelemmentes külső alatt lélek és tomboló érzelmek rejtőznek. Íve van az alakításnak. Jó színész Rush, tudható már régen (és nem csak A király beszéde okán), de ez a film teljesen az övé.

No, meg Tornatore-é, aki ezúttal nem fest tablót (mint például itt meg itt), de nem is drámázik (mint itt), azt az utat folytatja, amit a nagysikerű Malénával, vagy az Óceánjáró zongoristával elkezdett. Nagyívű romantikus dráma a Senki többet, melybe szinte pofátlan módon sző bele egy váratlan csavart, aztán mire átzökkenünk, újra vált – hogy egyenesben legyen. Remek, furcsa, izgalmas, szinte misztikus színeket is felvillantó forgatókönyv, remek Rush, mellette mindenki (még Donald Sutherland is) csak mellékszereplő, beleértve a Claire-t játszó, tényleg szép Hoeks-öt és a bizgentyűs fiút alakító Jim Sturgesst is. Veretesen komponált, míves eleganciát sugárzó képek (Fabio Zamarion). Morricone zenéje sem tolakodik az előtérbe, a végefőcím alatt teljesedik ki csupán, ott viszont éterien szép. Jó film. Asanisimasa: 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

7 hozzászólás a(z) Senki többet (La migliore offerta/The Best Offer, 2013) bejegyzéshez

  1. Kata szerint:

    Köszönöm, listára felvéve.

  2. ChrisDry szerint:

    neked nem volt unalmas, és kiszámítható? Geoffrey Rush-on kívül a többi színésznek nem volt komoly alakítása, zene rednben, de ez nekem kevés, sztori 25. perctől érdektelen, csavar hiányzott. 4/10

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Kedd | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.