Dermesztő mélység (Djúpid/The Deep, 2012)

Baltasar Kormákur, a legismertebb izlandi filmes, hála Oddinnak, visszatért a bűnös Hollywoodból szeretett hazájába, ahol otthon van és amit annyira jól ismer (101 Reykjavík, A tenger, Fehér nászéjszaka, stb.). A Dermesztő mélység Dermesztő mélység - Ólafur Darri Ólafssoncímű legújabb filmjét az izlandi halászoknak ajánlja.

A film három mondatban leírható cselekménye egy a valóságban megtörtént hihetetlen eseményt mesél el (spoiler): valamikor a nyolcvanas években egy izlandi halászhajó jó néhány kilométerre a partoktól felborult, majd elsüllyedt. A teljes legénység odaveszett a szerencsétlenségben, a nagydarab, kissé lomha Gulli kivételével, aki több mint hat órát úszva a néhány fokos tengerben (miközben a levegő már mínuszokban járt) kijutott a partra, ahol egy szál jéggé fagyott ingben, mezítláb még további két órát gyalogolt az első házig, ahol összeesett. A szerencsétlenséget azonban végül túlélte, ám az orvosok értetlenül álltak előtte, hiszen a mai tudás szerint emberi szervezet képtelen túlélni végzetes lehűlés nélkül egy ilyen tortúrát…

Izland életét tulajdonképpen két felülírhatatlan természeti erő határozza meg: a vulkáni tevékenység és a tenger. Ez utóbbihoz kötődik a halászat (a Greenpeace-esek most forduljanak el!), ami az ország legfontosabb ipari húzóágazata. Nincs olyan izlandi, aki, vagy akinek egy közeli hozzátartozója ne dolgozna valamilyen formában a halászati iparban. Az izlandi halászokról filmet forgatni tehát egyet jelent Izland lényegének megfogalmazásával. Kormákur ezt (újra) megtette és még a vulkáni dolgokat is bele tudta kapcsolni. A filmben azDermesztő mélység 1 izlandi halászok afféle hétköznapi hősökként jelennek meg, akik keményen isznak, tökösek és merészek, de a családjukat imádják és nem félnek a háborgó tengeren. (Csak egy kicsit.) Munkájuk, innen a jó meleg szobából nézve, felfoghatatlanul kemény és embert próbáló. Képzeljük el, kifutni éjszaka egy ócska, ásatag, szinte csak a rozsda által összetartott bárkán a süvítő jeges széltől felkorbácsolt hullámok közé, hogy a szükséges napi halmennyiséget begyűjtsék? A korlátok, a hajópadló vastagon jéggel borítva, a szélben száguldó gombostűkként szúródnak arcunka a jégszilánkok, szúr minden lélegzetvétel, a hideg szinte égeti a csontjainkat belülről… Erre megjelenik ez a ránézésre 120 kiló körüli, joviális, kicsit bumfordi fazon, ez a Gulli, mellkasig kigombolt ingben, kis dzsekiben, kesztyű, sál és sapka nélkül…

Új értelmet nyer e film által gyerekkorunk ismert mondókája, miszerint: “Szergej fasza gyerek nem fázik, kúrva hidegben is tornászik!” Gulli faszább gyerek Szergejnél, és amit a film utolsó jelenetében látunk tőle, azért jár a giga nagy tisztelet neki és minden izlandi halásznak, akik nyilván szeretni fogják e filmet, mégha számukra nem is lesz túl érdekes: Ja, ez ilyen, ilyen a mi életünk. És?

A film két részre bontható (így nem is tekinthető egyenletes, arányos műnek). Az első felében megismerjük Gullit (Ólafur Darri Ólafsson személyében szinte pontos hasonmást sikerült találni), a Breki nevű bárka legénységét, családjait, majd megtörténik a banális hibából fakadó katasztrófa és Gulli úszik, majd megmenekül. Ez egy hosszadalmas, a mély emberi szenvedéssel, a kilátástalansággal és az élet feladásával való küzdelmet megjelenítő, de nagy részében alapvetően eseménytelen dráma – Gulli úszik a sötét, jeges tengeren, alatta a dermesztő mélység. A film második felében viszont már szinte groteszk karikatúráját látjuk a tudományos világnak, illetve a szenzációhajhász médiának, akik egyre növekvő értetlenséggel nézik az erősen túlsúlyos, láncdohányos, nagyevő és nagyivó Gulli felfoghatatlan teljesítményét, aki mindezt nyugodt egykedvűséggel tűri – mígnem feláll, otthagy csapot-papot, EKG-t és jégfürdőt és beáll a következő halászbárkába tovább melDermesztő mélység 2ózni. Az élet nem áll meg, mennie kell tovább, katasztrófa ide, vulkánkitörés oda.

Kormákur pontosan, szinte dokumentarisztikus hűséggel idézi fel a drámai eseményeket, egyben ugyanilyen pontos portréját adja Izland jellegzetes és emblematikus embertípusának is. Gulli vizsgálatának és a körülötte keletkező médiacirkusznak gunyoros hangvétele picit furcsa, meghökkentő ugyan, de az izlandi halászok szemszögéből nézve tökéletesen érthető. Tökéletesen tisztában vannak munkájuk veszélyeivel, és ugyanúgy kifutnak, ha előtte való nap történetesen a habokba veszett néhány kollégájuk, közeli ismerősük, és tisztában vannak azzal is, hogy mindezt mennyire nem érti a civil külvilág. A nemes viking hagyományok békés (bár a kocsmában ne kötekedjen velük senki!) őrzői ők, és jó látni igazi embereket a filmvásznon. Asanisimasa: 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

10 hozzászólás a(z) Dermesztő mélység (Djúpid/The Deep, 2012) bejegyzéshez

  1. ChrisDry szerint:

    megnézem mindenképpen, köszi

  2. Dr. No szerint:

    “a mai tudás szerint emberi szervezet képtelen túlélni végzetes lehűlés nélkül egy ilyen tortúrát” Hasonló, bár groteszkebb végű eset volt a szibériai tajgába menekült ortodox hívőké is, akikre a Bresznyev-korszak vége felé találtak rá, miután elmenekültek még Sztálin elvtárs elől.

    Ott az egyik fiúgyerek volt mókusvadász, aki a geológusok elbeszélése szerint mezítláb járt a tajgai télben, sőt, vadászatai során kint aludt a puszta havon (!). Ehhez képest tüdőgyulladásban halt meg nem sokkal azt követően, hogy felfedezték őket a civilizációból érkező látogatók.

    • efes szerint:

      :D. Én például nem értem azt a koldust sem, aki képes napi 8 órát fetrengeni az Opera előtt a jéghideg járdán, hogy aztán fájrontkor szépen elsétáljon és letejeljen a stricijének… Meg nem értem azokat az elmebeteg angol turistákat sem, akik képesek a jeges 10 fokban mezítláb strandpapucsban, egy szál pólóban sétálni az Andrássyn. Sok hülye van.

      • Kata szerint:

        És ha csak a strandpapucs miatt lennének :))) A filmet megnézem, köszönöm.

      • Dr. No szerint:

        “nem értem azokat az elmebeteg angol turistákat sem, akik képesek a jeges 10 fokban mezítláb strandpapucsban, egy szál pólóban sétálni az Andrássyn” Ó, ezt a legegyszerűbb megérteni: ha átkelnek a Csatornán, már azt képzelik, Indiában vannak

  3. efes szerint:

    Végül is, majdnem.

  4. Visszajelzés: 2 kaliber (2 Guns, 2013) | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

Hozzászólás a(z) Dr. No bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.