Sanyi menni színházba 7. (Fodrásznő, Hedda Gabler, A nép ellensége, Boeing-Boeing)

Nem éppen friss bemutató, de még mindig elementáris hatású előadás a Fodrásznő, amit az orosz Viktor Rizsakov rendezett még a Vidnyánszky igazgatta debreceni színházba, és most gyakorlatilag változatlan formában került a Nemzetibe. A 2010-es POSZT-on ez lett a fodrásznőlegjobb előadás, a címszereplő Szűcs Nelli pedig a Legjobb női alakítás díját kapta – méltán. Szergej Medvegyev négyszereplős, gogolian groteszk darabja az emberiség alapvető kérdését járja körül, mégpedig hogy mi az, ami vonzza egymáshoz a férfit és a nőt. Az előadásból választ is kapunk erre, de közben rengeteget röhögünk, álmélkodunk, sőt, még meg is lepődünk. Ilyen intenzitású színpadi játékot Magyarországon jelenleg talán csak Pintér Bélák tudnak produkálni, de ők sem biztos. Szűcs Nelli rögtön az elején szabályos fókázóállásban (aki volt katona, ezt érti) mossa fel az egész színpadot, és akkor még hátra van a teljes előadás, melyben Rizsakov továbbra is szinte cirkuszi minőségű akrobatamutatványokat követel meg a négy színésztől (Szűcsön kívül Trill Zsolt, Tóth László és Kristán Attila – a képen), amit teljesítenek (sőt, ha úgy adódik, lazán improvizálnak) is. Vérbő, ellenállhatatlanul mulatságos, laza és görcsmentes, magától értetődő totális színházat produkál a társaság. Ilyet jó látni a Nemzeti színpadán.

Ennél lényegesen nyugodtabb, komótos, kényelmes előadás a Radnóti Színházban bemutatott Hedda Gabler. Ibsen művét Valló Péter rendezte polgári eleganciával: minden rendben, a helyén van, a történet az elején kezdődik és a végén ér véget, a szereplők az ajtón jönnek be és becsukják az ablakot, ha huzat van. A csehovian unatkozó, ugyan nem éppen elvágyódó, csak egy igazi férfira vágyó címszereplő kegyetlen drámája is rendben bevégeztetik, ahogyan az kell, ám néha sajnos az unalom átragad a nézőre is. Ennek oka elsősorban a Heddát alakító Petrik Andrea, aki sokszor csak külsejében idézi meg a szeretetlenségben szenvedő svéd szépséget; annak belső kínlódását, ahogyan belülről emészti szét a lefojtott vágy, azt nem képes tolmácsolni. Néha modorosan gurgulázik, mint Uma Thurman magyar hangja abban az idióta Schweppes-reklámban, ez azonban legfeljebb a belül zubogó hormonok dorombolását mutatja, nem pedig a(z ön)pusztító vulkán közelgő kitörését. Bergmant kellett volna nézni előtte, Liv Ullmann megmutatta volna, hogy kell játszani ezt a figurát (nem tudom, Ulmann játszotta-e valaha Heddát…). Talán csak az utolsó felvonás végkifejletében talál rá Hedda valódi, összeomló személyiségére, de addig sajnos lemegy az előadás nagy része. Egyedül Hirtling ötvenes kecskéjétkakasát (Brack bíró) tudom dicsérni színészi értelemben, az igazi és emberi volt.

Szintén Ibsen az írója az éppen 70 éves Zsámbéki Gábor rendezte A nép ellensége című előadásnak a Katona József Színházban, mely viszont megérdemelten lett a tavalyi év legjobb előadása a kritikusok szerint. Maga a nyitókép is elegáns, levegős és nagyformátumú előadást sejtet. Néhány bútordarab, és mögötte a színpad sötétbe vesző mélye, ahonnan a cselekmény szerint jönnek elő az adott jelenet szereplői. “A nép ellensége maga a nép” – mondja Kulka János, aki a polgármestert, a darab egyik fő szereplőjét alakítja. Úgy jönnek elő a szereplők a színpad homályából, mint John Carpenter hírhedt Köd című filmjében a tengerből a halott tengerészek szellemei, hogy elpusztítsák a várost – mondom én. Arról van szó itt, hogy a város egyetlen bevételi forrását jelentő termálforrásról kiderül, hogy mérgezett, amit a helyi lap meg is szándékszik írni, mint a súlyos igazságot. A polgármester (aki mellesleg a lapszerkesztő bátyja) azonban minden rendelkezésre álló eszközzel, hatalmának teljes erejével, a nép manipulálásával az igazság elterelésével és elkenésével ellene van az igazság közhírré tételének. Az igazság a társadalom érdekei ellenében, az igazság bajnoka tehát a nép ellensége a szemükben. Zsámbéki nyugodt eleganciával bontja ki a történetet, nem aktualizál, sőt még direktben is felhangzik a svéd királyi himnusz. Mégis metszően érvényes a darab sugallta mondanivaló minden rövidtávú anyagi érdekeit tűzzel-vassal érvényesítő, ám messzebb tekinteni nem képes helyi politikai hatalmasságra, minden önző és szűklátókörű helyi társadalomra, minden mutyira és mutyisztánra. Természetesen, erre is, ami itt és ma van. Élesen bírálja a darab a demokrácia gépies, sablonos értelmezését, mely szerint a többségnek feltétlenül igaza van – hiszen itt feketén-fehéren látszik, hogy nincs igaza. Mégis többségben vannak. Az előadás arról a sokszor reménytelennek látszó küzdelemről szól katartikus erővel, amit azoknak kell megvívni, akik nem tehetnek mást, minthogy a cáfolhatatlan igazságot képviseljék.

A szilveszter estét a Tháliában töltöttük Marc Camoletti Boeing Boeing – Leszállás Párizsban című kétrészes farce-át végigkacagva. A Hamvai Kornél által elegánsan modernizált komédiát Réthly Attila jó ritmusban, ízléssel rendezte meg – épp csak annyira volt minden “sok”, amennyire ez a műfaj megkívánja. Egy nagymenő sztárépítész szoknyabolond (Pindroch Csaba) egyszerre három vasat tart a tűzben, három lányt szédít – mivel mindhárom lány (Schell Judit, Gubás Gabi, Tóth Eszter) légikisasszony, csak a menetrendet kell rendszeresen észben tartania. Egy nap azonban beállít egy rég nem látott, sőt, halottnak hitt gyerekkori barát (Vida Péter) és borul a menetrend. A kialakult káoszban a joviális, sokat látott és sokat tudó, fanyar humorú házvezetőnő (Molnár Piroska) próbál rendet vágni és helyre tenni a dolgokat. A többször nyíltszíni tapsokkal jutalmazott előadásban lubickolnak a színészek, különösen a nagy Latyit és a nagy Rátonyit egyszerre idéző fizimiskájú, humorú és lendületű Vida, de remekel Molnár Piroska is, akit soha nem láttam még ennyit mosolyogni a taps alatt. Profi, színvonalas, minden szempontból teljesen vállalható előadás, minden kínos erőlködés, hónaljszag és görcsös vigyor nélkül, helyenként mégis térdcsapkodósan röhögve.

Kategória: Színház | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.