A komornyik (The Butler, 2013)

Persze, a legkönnyebb letutibiztos Oscar-díjasozni, lepropagandafilmezni ezt A komornyik című mozit, beleragadva a megszokott szervilis-mutyizgatós, magyar rutinba, és nem elgondolkozni azon, hogy odaát, abban a büdös nagy, rothadó Amerikában nem feltétlenül úgy mennek a A-Komornyik-Forest Whitakerdolgok, mint a mi kis szotyihéjjal teleköpködött, pálinka- és kolbászszagút böffentő agyarországunkban gondolni szeretjük. Pontosabban, ott mennek, működnek a dolgok, és nemcsak azért lihegik körül vélemény- és képformálók a mindenkori adminisztrációt, mert anyagilag függnek tőle és tudják, hogy akkor kapnak publikálási lehetőséget (valamint pénzt, paripát, fegyvert), ha szép tisztára nyalják a vezér seggét, hanem azért is, mert tudják és érzik, hogy valami olyan fantasztikusan nagy dolog történik velük, amilyet még nem pipált a világ. Nem arról van szó, hogy Barack Obama a valaha volt legsikeresebb elnök, hibázik ő is annyit, mint bármelyik elődje – bár valamiért már második ciklusát tölti, ami nem jelent túl nagy bukást politikai értelemben -, az azért mindennél fényesebben bizonyítja egy társadalom életerejét, hogy fekete amerikaiként tudja ezt produkálni egy olyan társadalomban, amely alig több mint negyven éve még nem volt hajlandó teljeskörűen egyenlő jogokat biztosítani a fekete bőrszínű lakosságnak, napirenden voltak a rasszista indítékú lincselések és tulajdonképpen következmények nélkül, nyílt színen gyilkolhatták meg Martin Luther Kinget, a fekete egyenjogúság élharcosát. A huszadik század első felében még rabszolgasorsban robotoltatták a tulajdonként kezelt feketéket a déli gyapotültetvényeken – ma azonban már feketebőrű az elnök a Fehér Házban! A huszonegyedik század eddigi legnagyobb, globális hatású társadalmi és politikai eseménye ez, amit nem lehet elégszer feldolgozni.

Ha propagandisztikus eszközökkel, akkor azokkal, hiszen ha a jó bornak is kell cégér, akkor a jó ügy sem maradhat rejtve. Természetesen, Obama elnöksége kissé tematizálta az amerikai filmgyártást (Nagyjából, mint A-Komornyik-Oprah Winfreyahogy az ex-cowboyszínész Reagan is gerjesztett némi western-revivalt. NEM arról van szó azonban, hogy leszólnak a White House-ból, hogy heló, fiúk, kéne valami a vezérről… Valami nyíló pitypangos, lelkesítő cucc…). Most szinte egy időben, két fekete rendező is jelentkezik egy-egy nagyszabású filmmel, melyek témája a feketék sorsa Amerikában. Jelzésértékű az is, hogy Hollywood színe-java, de legalábbis normálisabb fele e filmek mellé állt: aki nem vett részt (a valójában brit, de mostanában Amerikában dolgozó) Steve McQueen 12 év rabszolgaság című tablójában, az Lee Daniels valós életet elmesélő könyvéből született A komornyikjában tűnt fel, akár csak villanásnyi jelenetben.

Amúgy sem feltétlenül propaganda az, amit mindenki nagyon jól ismer. Minden fekete amerikai tisztában van származásával, sorsával, hiszen családilag érintett (volt valamikor) a szegregációban, és minden fehér amerikai is tudja ezt, hiszen ők működtették azt és ők fordították el a fejüket, amikor kezelhetetlenné vált az egész. természetesen, szó sincs arról, hogy Obama elnökké választásával megszűnt volna a rasszizmus Amerikában, pont hogy jelen van, nagyon is – éppen ezért van szükség a pozitív diszkriminációra. Cecil Gaines élettörténete éppen ilyen. Gaines a déli gyapotföldeken született, majd tipikusnak mondható családi tragédiák után, egy jószándékú fehér asszonynak köszönhetően kitanulja a ház körül teendő munkákat. Szolgáló lesz belőle, majd óriási szorgalommal, kitartással és alázattal egyre feljebb küzdve magát, hosszú úton bár, de a Fehér Ház komornyikja lesz, aki aztán több évtizeden át elnökök sorát szolgálja. Munkáját elismerés övezi, a kőkonzervatív Reagan még asztalához is ülteti és a film ott ér véget, amikor a már nyugdíjas fekete Gaines a fekete Obama meghívására érkezik az elnöki rezidenciára és egy igazi (fekete) admirális nyit neki ajtót. Tagadhatatlanul bombasztikA-Komornyikus végkifejlete ez egy filmnek, de ha mögötte egy valódi, megélt élet, és átvitt értelemben sok százmilliónyi, elképzelhetetlenül nehéz emberi sors áll, akkor ez nem más, mint katarzis.

Mindamellett, Lee Daniels mindent elkövet, hogy filmje elkerülje az olcsó, szájbarágó dramaturgiai megoldásokat. A cselekmény (kvázi Gaines élete) lendületesen, ám különösebb döccenők nélkül siklik át történelmi sorsfordulókon, elnöki ciklusokon és családi perpatvarokon. Minden benne van e rendkívüli életből, de semmi sincs túlfényezve, inkább valamiféle bölcs rezignációban szemléli végig az öreg Gaines saját életét, a fordulópontokon meghozott tanulságokat néha egyes szám első személyben, egy kisember szemével meséli el az USA utóbbi 60-70 évét. Az akciódús jelenetek és a történelmi hitelt illusztráló filmdokumentumok helyett a fő irány elsősorban az, ahogyan ezt az elmúlt háromnegyed évszázadot az amerikai fekete közösség megélte érzelmileg, intellektuálisan és politikai értelemben. Az alázatosan asszimilálódó konzervativizmus ütközik a hatvanas évek közepén-végén kialakuló radikális fekete öntudattal a Gaines-családban és közvetlen környezetében, hogy aztán a legvégén Obama győzelmének (számunkra sajnos) felfoghatatlan mámorában boruljon újra egymás nyakába.

Forest Whitaker elképesztő teljesítményt nyújt Cecil Gaines alakjában. Majd’ 60 évnyi életkort játszik le, méghozzá minimális öregítéssel, igen visszafogott színészi eszközökkel, mozgásban, testtartásban és alig észrevehető mimikában, szemvillanásokban. Méltó partnere a világ egyik legbefolyásosabb, leggazdagabb női showmanjeként közismert Oprah Winfrey szintén keresetlen, őszinte, maníroktól mentes játéka. Mellettük érdekes színfolt John Cusack Nixonként, Terrence Howard, Lenny Kravitz és Cuba Gooding Jr. Cecil munkatársaiként, Robin Williams Eisenhowerként, James Marsden Kennedyként, Liev Schreiber Johnsonként, Jane Fonda Nancy Reaganként, és így tovább. Asanisimasa: 9/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

31 hozzászólás a(z) A komornyik (The Butler, 2013) bejegyzéshez

  1. kaamir szerint:

    McQueen nem lehet afroamerikai, hiszen brit 😀

    A Precious tetszett Danielstől, úgyhogy megnézem majd ezt is. (És remélem jobb, mint a 12 év rabszolgaság)

  2. Kata szerint:

    Steve McQueen: ez a név egy vicc, mégha ezt is adták a szülei, legalább a középső nevét használná (Rodney).
    A film nekem is nagyon tetszett, bár folyamatosan izgultam, hogy mikor megy át könnyes giccsbe, vagy “lobogó”-zó amerikázásba, de szerencsére tökéletes lett. Whitakert mindig is jó színésznek tartottam, most legalább megkapja azt az elismerést, amit érdemel.

    • efes szerint:

      én sem értem ezt a név izét. amúgy nálunk is van egy szabó istván nevű forgatókönyvíró, aki nem a filmrendező szabó istván, és ő sem hajlandó nevet változtatni.

  3. ChrisDry szerint:

    Szerintem erősen propagandaszagú egy film, nekem már lerágott csont az egész afro-amerikai kérdés (mint ahogy a náci-zsidó filmek is), totál elcsépelt témakör, jó lenne, ha már mindenki előrelépne és -túl ezeken a dolgokon, mint film nagy szereplőgárda, mindenki hozza az elvárhatót, de semmi több, mint filmélmény nem több egy vasárnapi HBO-s filmnél. 3/10

    • efes szerint:

      nem lehet túllépni ezeken a dolgokon addig, míg élő, jelenlévő problémáról van szó. nem mellesleg, ez egy életrajz, valós ember valós története.

      nekem inkább az ilyen “az vagy, amit megszerzel magadnak” típusú nyikhaj pszichopatákkal van a tököm tele, mint akirül pl. ez a most felfújt wall street farkasa szól..

  4. Dan szerint:

    És pontosan azért van jelen a afro-amcsi, zsidó-náci probléma, mert még mindig ezen problémáznak és már-már kvaterkáznak egyesek… Mintha már szokás lenne. Saját tapasztalatából mondhatja bárki, hogy valami ami a múltban történt és nem lehet változtatni rajta, azon kár vekengeni, zsolomázgatni, átbeszélni, csak akkor oldódódik ez fel ha mindenki szépen lehiggad és túlteszi magát rajta azon ami történt, még ha nehéz is. Idővel elfelejtődik. Kell hozzá intelligencia, de nem lehetetlen. Ha kijön egy film, amiben feketéket aláznak fehérek és keményen niggereznek szerinted nem tart életben társadalmi ellentéteket? Olyan ez, mint hogy a filmekben nem lehet cigizni, mert rossz példát mutat. Ezek a témák, nagyon jó táptalajok egy drámának, de mi az oka annak, hogy ennyire támogatják az ilyen filmeket az emberek, nézettséggel, díjakkal stb? Ezek a dolgok elmúltak, véget ért a rabszolgatártás, már kurva rég, a második világháború is elmúlt már. Ennyi. Mondom ezt úgy, hogy nekem is vannak zsidó felmenőim. NA és akkor mi van?
    De ha már jelenlévő problémát mondasz, akkor szerintem a rasszista feketék is elég jelenlévő probléma…
    Ne vedd magadra nem kötekedni akarok, csak eszembe jutott, hogy valamikor régebben ez szóba került valakivel, aki azt mondta nekem, hogy jó, de ez érthető mivel az ő őseik rabszolgák voltak és utánna is sokáig meg voltak fosztva emberi jogaiktól. Én ezt megértem és nagyon szomorú, de ma élő embernek nem kéne leköpni magát, csak azért mert fehér amerikában. Múltkor jött velem szemben egy orosz pár. Utálnom kéne őket, az oroszok rossz tettei miatt , vagy azért mert nagyapám majdnem meghalt 56-ban?? Nem hiszem. Az életnek nem így kéne működnie.

    • efes szerint:

      ha érintett lennél benne, nem ezt mondanád.

    • efes szerint:

      Nehogy már a film tehessen a rasszizmusról! Ez a film például éppen arról szól, hogy mit jelent egy feketének az, hogy feketének született Amerikába és hogy most végül fekete az elnök. Nehogy megmondd már egy amerikai feketének, hogy minek örüljön! Ez egy hihetetlen nagy pillanat, és egy óriási érzés.

      Ez az “amerikai fehérezés” nagyon ciki szöveg volt, amitől csak egy lépés az, hogy nem magadat köpöd le, hanem a szembejövőt.

    • kaamir szerint:

      Ugyanazért készítenek ilyen filmeket, mint amiért westernt, vagy gengszterfilmet: nagyon sokféle szélsőséges élethelyzet, erkölcsi/társadalmi dilemma, morális kérdés megjelenítésére alkalmasok.

    • Kata szerint:

      Talán két hete volt egy dokumentumfilm a NatGeo-n a volt nácik leszármazottairól, hogy ők hogyan látják a múltat, illetve szerveznek találkozókat köztük és a holocaust áldozatok leszármazottai között. Nagyon érdekes, elgondolkodtató film volt. Többen a nácik leszármazottai közül nem vállaltak gyereket, mert féltek, hogy a “gonosz” előjön belőlük, volt, aki felvette a zsidó vallást és Izraelbe költözött.

      • efes szerint:

        azért a németek között is vannak sokan olyanok, akik szerint auschwitz csak egy amerikai film díszleteként épült… más kérdés, hogy ott úgy leordítják az ilyenek fejét saját honfitársaik, hogy öröm nézni. — de ez is csak annyit mutat, mennyire nem lerágott csont ember és ember között különbségtételről és annak rendkívül gazdag következményhalmazról beszélni.

  5. Visszajelzés: 12 év rabszolgaság (12 Years a Slave, 2013) | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Az újságos fiú (The Paperboy, 2012) | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  10. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  11. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  12. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  13. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  14. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  15. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Kedd | asanisimasa

  16. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

  17. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Kedd | asanisimasa

  18. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

  19. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

  20. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  21. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.