Transzcendens (Transcendence, 2014)

A szokásosnak mondható technológiai képtelenségektől (itt pl. chip nélküli számítógép) és a műfaj sajátosságaiból adódó fantasztikus effektektől eltekintve, ahhoz képest, hogy a szokatlan végkifejlet ellenére végül is tipikus hollywoodi dramaturgiával dolgozik a Transzcendens, egész okosan nyúl a mesterséges intelligencia etikai és filozófiai értelemben rendkívül összetett problematikájához. A Jack Paglen által kiötlött (és sokáig ide-odatologatott), a debütáló Wally Pfister által rendezett történet számomra legizgalmasabb vonulata az, ahogyan finom párhuzamot von a virtuális világban való létezés és az istenhívő vallások által által megfogalmazott és a követőik tudatát meghatározó Isten-hit közös tudattalanja között – erre a párhuzamra utal nyilván a film címe is.

transzcendens - johnny deppA Johnny Depp által alakított tudós a mesterséges intelligenciával kísérletezik és már odáig eljutott, hogy egy majom tudatát képes volt feltölteni egy számítógép virtuális terébe. Ezzel párhuzamosan, egy hacker-közösség éppen azért küzd, hogy radikálisan csökkentse az ember technológiáktól való függését. A tudós és a hekkerek közti konfrontáció nem késik, a tudós egy ellene végrehajtott merénylet következtében halálos lövést kap, de arra még van ereje, hogy felesége és legfőbb segítőtársa segítségével saját tudatát is feltöltse az internetre, hogy a Földet behálózó virtuális háló végtelen lehetőségeit kihasználva végrehajthassa “világjobbító” programját.

A történet elmúlás felett mélázó szerelmi szálán, és a kissé közhelyes világmegmentő vonulatán felül szépen fogalmazza meg azt az “ideális állapotot”, amikor egy hatalmas, mindenen átívelő és mindent összekötő közös -teremtő- akarat tesz mindent jobbá. Minden jelenlegi rossz okozója az ember által fejlesztett technológia, a globális felmelegedés, a környezetszennyezés, melyet most ismét az ember által alkotott, végletes racionalizmussal működő technológia, a mesterséges intelligencia fogja majd rendbe hozni. Ezzel szemben áll az itt neo-ludditáknatranszcendensk nevezett hackerek csoportja, akik az ember alkotta technológia teljes elpusztításában látják a dolgok megoldását, csak így látják biztosítva az ember gyarló, de mégis szabad akaratából való, érzelmek irányította szabad életét. Paglen a konfliktus feloldását furcsa, mainstream Hollywoodban szokatlan csavarral, egy jéghideg logika alapján kiszámított, de mégis mélyen emberi érzelmekből kiinduló, önfeláldozó gesztussal intézi el – a végső képekben egy békés, idilli világot látunk villanyáram, internet és az összes jelenleg kezünkhöz, fülünkhöz és szemünkhöz nőtt kütyü nélkül. Gyerekek labdáznak az utcán, emberek sétálnak ráérősen, a nap langymelegen süt, a folyók vize iható, a levegő friss és illatos. Csak a figyelmes néző veszi észre a háttérben diszkréten meghúzódó gépfegyveres katonát, mert rendnek nyilván lennie kell ezután is…

transzcendens - johnny depp 2Érdekes az, ahogyan a testileg már halott tudós tudata, szétáradva az interneten, belefészkeli magát a felhasználók tucatjai (százai, ezrei, milliárdjai) agyába, e történetben ugyanúgy néz ki, és úgy is funkcionál, mint ahogyan bármelyik, teremtést és végül is a legfőbb felelősséget egy (több) istenre ruházva, végigterjed hívek tömegein (kivétel ez alól talán csak a buddhizmus, a sintoizmus és azok a vallások, melyek a dolgok rendes menetét e tekintetben másképpen látják). A hívekből pedig így önálló értékítélettől és a szabad akaratból fakadó választástól megfosztott zombik lesznek, akik meg vannak arról győződve, hogy boldogok. Még az is lehet, hogy ők így érzik… Az ember azonban pontosan attól ember, hogy ezt a felelősséget magára vállalja, akkor is, ha történetesen hibás döntést hoz. Ezt modellezi szépen ez a film, bár ennél nem megy e témában ennél mélyebbre, de ez is nem is dolga. A közönség azonban, úgy tűnik, még ennyire sem hajlandó e film nézése közben, és leragad az olcsó látványelemeknél és sci-fikliséknél… Asanisimasa: 7/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

22 hozzászólás a(z) Transzcendens (Transcendence, 2014) bejegyzéshez

  1. ChrisDry szerint:

    Elfogadható volt, ezt már premier előtt néztem (mint a legtöbb sci-fit), de Johnny Depp kezd lecsúszni, szinte bárki el tudta volna játszani, utóbbi időkben agyára ment a Burton-srác, és az elvont filmek, szerintem egyre ramatyabb színész lesz így… 5,5/10

  2. Dr. No szerint:

    Tipikusan az a film, ami a gondolatébresztő alapötletet konzervatív, klisévariáló-közönségbarát tálalásban, és mondjuk ki, béna rendezéssel tolja elénk. (Érdekes egyébként, hogy ezt a mindenható internetes technoistenséggé váló ember-tematikát idén hány film használta a Transzcendensen kívül: Lucy, A nő stb.) A laptoppal kitámasztott ajtó: röhej. Nem igaz, hogy számítógépes hálózat nélkül ne lehetne áramot termelni. Ez csak úgy lenne lehetséges, ha az összeomlást követően radikális technológiatagadó nézetek hatására teljesen lemondanának mindenféle modern technológia használatáról (mint John Wyndham A kerék c. novellájában), de ez a verzió sincs kibontva.
    A film (és az összes hasonló) alapproblémáját egyébként már 1964-ben megfogalmazta Lem a Summa Technologiae-ben: ez pedig az azonosság (önazonosság) kérdése. Ti. nem elegendő a személyiség bármilyen módszerrel történő “számítógépre vitele”, és hogy azt követően a tárolótechnológia a “személyiségtől” annak képe alapján elvárható reakciókat adjon az “őt” érő ingerekre: a szubjektum azonosságtudatának is fenn kell állnia. Mint amikor este elalszunk és öntudatunkat vesztjük, aztán reggel felkelve tudatában vagyunk a tegnapi – az öntudatvesztést megelőző – önmagunkkal való folyamatosságunknak. Nyilvánvaló, hogy ha a “minta” a bevitelt követően életben marad, akkor az azonosságtudat nem állhat fenn, illetőleg az egyik variánsnak hamisnak kell lennie. Ez például egy olyan témakör, ami alapvető, és a Transzcendens bele is kapott, de nem vitte végig (pontosabban nem ezt vitte végig: a feleség egy idő után elhitte, hogy tényleg a férje van a gépben és nem csak egy szimuláció, és kész).
    Összesítve: inkább érdemes megnézni, mint kihagyni, de a sci-fi klasszikusaitól messze van.

    • Dr. No szerint:

      Tévedtem: a fölöslegesen elpazarolt Cillian Murphy benyögése (Kvantumprocesszor!) klasszikus. Olyan szar B-filmes, hogy az már klasszikus.

    • efes szerint:

      Azért ha belegondolsz, az azért felvett bizonyos gondolatokat, hogy ha -fantasztikusan- egy ember egész tudatát fel lehet tölteni a netre, akkor mi az ember? Csupán a korpusz, csak a lélek, a tudat, vagy a kettő egymástól független? Sokezer éves kérdéseket feszeget ez. Homousion vagy homoiusion? Oké, itt, ha nagyon a felszínen is, de legalább picit belekapott…

      • Dr. No szerint:

        Ez az önazonosság kérdése. Nem elég ugyanis, hogy a rendszer annyira tökéletesen szimuláljon, hogy a téged ismerők szerint a tőled várt válaszokat adja a neki feltett kérdésekre: folytonosságot kell éreznie a tudatodnak, énazonosságot. Az öntudatodnak éreznie vagy tudnia kell, hogy ebből a testből átkerült abba a másik létformába. Ekkor jön elő az – visszatérve, ugye, az alvás-példához – a pszichológiában triviálisnak tekintett tény, hogy a tudatalatti vagy tudattalan akkor is dolgozik, sőt akkor dolgozik csak igazán, amikor alszol. Azaz valójában csak a tudatod – a felettes éned – alszik, mert a test akkor is működik. Valószínűleg ez, a test és a tudattalan folyamatos működése biztosíthatja az énazonosságot, az én-folyamatosságot. Összvissz az ember sokkal-sokkal bonyolultabb rendszer annál, hogy így egyszerűen át lehessen vinni egy elektronikus létsíkra. A tudatalattit vagy a tudatelőttest pl. hogyan? A sokkal-sokkal primkóbb Avatár ebből a szempontból realistább volt: ott az “álomjárók” teste valójában a kis erdei kunyhóban hevert beládázva, míg hősi énjük kint csatázott; és a teljes énátvitelhez, hogy a lélek eloldódjon a valójában hozzá tartozó testtől, a bolygószellem csodájára volt szükség a legvégén.

    • efes szerint:

      A Zero Theoremet láttad már e témában? (Terry Gilliam)

  3. efes szerint:

    Amúgy pedig: felöltünk egy emberi tudatot a netre. Akkor ott csak az lesz jelen, vagy korlátlan számú emberi tudatot fel lehet tölteni, és/vagy mi van az ott lézengő más virtuális entitásokkal, a mémekkel, tőzsdegrafikonokkal, játékprogramokkal (huhuhu), pornóoldalakkal, stb. Minden megy egybe a levesbe? A tudat is egy software? Mi van akkor a vírusokkal, mi van a kívülről belekavaró hackerekkel? 🙂

    • Dr. No szerint:

      Ez nagyon érdekes problematika, valami olyasmi lehet belőle elektronikusan, mint P. K. Dicknél az Ubikban, ahol vannak ezek a halál előtti állapotban megőrzött személyek, akik közül az egyik folyamatosan eszi a többit, mások meg védekeznek – képesek védekezni – ellene az Ubikkal. Visszatérve a kérdésre, akkor a net feltehetőleg elkezdi élni a saját életét, mint A nőben. Ez persze csak akkor van így, ha ezek a programok maguktól – vagy az öntudatuktól, ami számítástechnikai értelemben ugyanaz – működnek akkor is, ha senki sem használja őket. (Nincs user, aki elindítsa.)
      Vegyünk egy egyszerű és a mai technológiával tökéletesen elképzelhető helyzetet. Meghal egy barátod, aki World of Warcraftozott, és végrendeletében (a neked szóló részében) átadja a karaktere nevét (Ommu) és a belépési kódját azzal a kifejezett felszólítással, hogy használjad az ő emlékezetére. Amikor ezt a karaktert használod, tulajdonképpen egyszerre játszol, gyászolod a barátodat, ugyanakkor mindezzel a kívülállók előtt megjeleníted őt, folytatva az “életét”, legalábbis a virtuális tér e szegmensében megjelenő szeletét. Ugyanezt a karaktert te is továbbhagyományozhatod bárkire, akár a saját gyermekedre életed végén – feltéve, hogy a WoW akkor még működni fog, de ezt vegyük axiómának, a probléma lényegét nem ez jelenti – és így tovább. Akkor a kívülállók szemében Ommu örök életű lesz, legalábbis a kívülállók azt fogják látni, hogy Ommu már generációk óta létezik és tevékenykedik a játékban. Így elektronikus körülmények között – platformon, ha jobban tetszik – sikerül reprodukálni egy neolit őstiszteletet azzal, hogy Ommu, éppen, mivel valóságos generációk sora óta használatban van, sokkal-sokkal erősebb és hatalmasabb lesz (évtizedek óta gyűlő statjai vannak, plusz képességeinek végletekig fejlesztett tömege, és az áthagyományozódott rutin), egyetlen játékos sem veheti fel vele a versenyt, kivéve azokat, akiket szintén hasonló időtartományban gondoznak.
      Szerintem ez olyan határvidék, ahol szembesülni kell azzal, hogy egyrészt az emberi agy és a számítógép működése a megértést és működtetést segítő metaforáink ellenére valójában különbözik. Másrészt szerintem ekkor szembesülnünk kell azzal is, hogy “az interneten minden örökre megmarad” csak egy üres közhely. Tapasztalatom szerint ez abban a formában igaz, hogy az interneten minden örökre megmarad, amit karbantartanak és/vagy használnak. Ki tud manapság DOS-programot futtatni és min? Pedig nem volt az olyan régen. A netre feltöltött személyiségek legnagyobb baja az lehet, hogy senkit sem érdekelnek, nem lesz user-jük. Főleg milliárdos tételben. Ha meg magukat mozgatják, akkor egyrészt vírusnak minősülnek, másrészt meg minek?
      Egy könyvet mondjuk lehetne írni erről a témáról.

      • efes szerint:

        Köszönöm a hozzászólást, tényleg. Pici kis villanyégők gyúltak itt-ott a fejemben, miközben olvastam és most már muszáj beszereznem egy ebook-olvasót is, mivel itt van (karbantartva és archiválva) a gépemen pl PK Dick teljes életműve, már csak el kéne olvasni. Meg még sok mindent… Úgyis olyan szar filmek készülnek mostanában.

  4. Dr. No szerint:

    Közben gondolkoztam, és arra jutottam, hogy az ilyen önmagunk elektronizálása-témának egyetlen értelme lehetséges: a mélyűri felderítés / más bolygók lakhatóvá tétele, mégpedig két okból. 1. Triviális, hogy a legközelebbi olyan bolygóig, ahol elméletileg elképzelhető az élet (tehát nem egy óriás gázgömbről beszélünk példának okáért), az utazás évtizedekig vagy évszázadokig tart. Menet közben, illetve a célhoz érve viszont egyértelmű, hogy az emberi problémamegoldó-készségnek nagyobb hasznát venni, mint mégoly ügyesen beprogramozott robotoknak. A távirányítás sem működik a távolságok miatt (rádiójelek útja is napokba, sőt évekbe telhet). 2. Képzeljük el az elektronizált életet! Mi ösztönöz a fenntartására? Jókat enni-inni nem lehet, baszni nem lehet, barátkozni csak hasonszőrűekkel (elektronizáltakkal), vagy beteges perverzekkel. Dolgozni sem lehet, hogy elüsse az időt az e-ember, mert azt a valós emberek valószínűleg nem fogják hagyni (a munkával szerezhető jövedelemre nekik van szükségük, az e-embernek csak áramra van szüksége). És ki akarna pl. a 90-es években élni az öröklétig? Ennek az életformának a fenntartására vezető egyetlen hajtóerőt az új ismeretek szerzésében tudom elképzelni.

    • efes szerint:

      Olvastam régen egy scifit, nem emlékszem a címre, amiben az volt, hogy egy kisbolygó egyik félgömbjét alakítottak át terraformálással kvázi lakhatóvá, a másik felének meg begyújtottak egy atommáglyával és úgy utaztak el a ‘csába sok tízezren. Meg van az az Asimov-történet, a Találkozás a Rámával. A 2-es pontra: a tudás sem lehet elegendő motiváció, csak akkor, ha az eredményeit élvezni, de legalábbis használni tudja az adott virtuális lény. Olyan ez, mint a lakatlan szigetes vicc, amiben a páciens (modernizálva) Scarlett Johanssont vitte magával, s miután már szanaszéjjel dugták egymást, a pasi azon kesereg, hogy most kinek fogja elmondani, hogy megkúrta Scarlett Johanssont… 🙂

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szombat | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Kedd | asanisimasa

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  10. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  11. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  12. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  13. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.