Filmnapló – 2015. május

Remény és dicsőség (Hope and Glory, 1987) – John Boorman annak idején (méltán) 5 Oscarra jelölt, kvázi önéletrajzi filmjének elbeszélőmódja engem valahol arra a szemléletre emlékeztetett, amit Kertész Imre írt meg a Sorstalanságban. Hasonlóan itt is egy tudatlan, még tiszta lelkű gyermek látja, szemléli, éli át a szörnyűségeket, nem ismerve az azok mögött álló politikát, történelmet, a vallási, társadalmi és kulturális hátteret. Boormannak természetesen, semmi köze nincs a holokauszthoz, ő katolikus angol iskolában nevelkedett, holott családja nem volt katolikus – nyilván zsidó sem. Az ő szemüvegén keresztül érthetően jóval viccesebb, színesebb képet látunk, mint amit a pesti Köves Gyuri átélt, hiszen bár az angol társadalom is kapott bőven Hitler “áldásából”, azért lényegesen kisebb veszteségekkel vészelték át a háborút, mint a közép-európai zsidóság. Emellett Boorman történetében például alig esik szó a háború áldozatairól, a család nagyjából végig együtt marad, s akit elvittek a harcolni, az is jobbára épen, egészségesen tért haza. Körülöttük természetesen robbannak a bombák, az ő házukat is találat éri, de a háború inkább tűnik egy izgalmas, furcsa és veszélyes játszótérnek – már a kilencéves Bill Rohannak, azaz John Boormannek. Abban a képben azonban, melyben a gyerekek dühödt energiával rombolják le a romokat, abban azért van filozófia és van költészet is. A középpontban azonban a háborúban normálisan, a jól körülírható, angol tradícióknak megfelelően élni próbáló, középosztálybeli angol család és benne Bill önarcképe áll, olykor szomorkás, de legtöbbször bájosan gunyoros hangnemben. 8/10

Jack Reacher (2012) – Az utóbbi évek egyik legérdekesebb, legegyedibb darabja ez a film a saját műfajában – ami azért elég komoly tett, tekintve, hogy az akció-krimi azért egy meglehetősen behatárolt zsáner lehetőségeiben (értsd: ha valahová, akkor ehhez kell tán e legtöbb kreativitás, ha nem akarunk olyan fordulatokkal, karakterekkel, egyebekkel operálni, amit még előttünk nem lőtt el senki…). Ez a film azonban egészen a végkifejletig friss és ropogós benyomást kelt. A finálé sem volt rossz, bár azon eléggé felröhögtem, hogy Cruise Tomi kapásból értette a ruszkit, miközben erre korábban nem utalt senki… Mellékszerepben Werner Herzog (!) és Robert Duvall remek, Rosamund Pike pedig szexi. 7/10

Fehér Isten (2014) – Tegyük össze a Majmok bolygójának majomlázadásos részét Hitchcock Madarakjával és a minapi bunkó zenetanáros Whiplashel, és megkapjuk Mundruczó Kornél új filmjét. (Pici szépséghibája ennek az egyenletnek, hogy a Whiplash biztosan nem lehetett minta a történet alkotói előtt, tekintve, hogy kb. egy időben készültek.) Amúgy magával a sztorival nekem nincs bajom, az emberek valóban állatok, de az állatok nem emberek. Picit tán lehetett volna húzni rajta itt-ott, picit kevesebb, vagy éppenséggel sokkal több vér sem ártott volna neki. Én elbírtam volna azt is, ha Mundruczó még merészebben valamelyik zsáner felé hangolta volna az amúgy eddigi legközönségbarátabb filmjét. Ami viszont rendkívül zavart a Fehér Isten nézése közben, az az állandóan imbolygó, rezgő, remegő és kaszáló kézkamerás kép. Steadycam, csókolom, neadjisten statív. Régen feltalálták már a kellő eszközöket, és ne beszélje be nekem senki, hogy nem volt rájuk büdzsé. Azt sem tudom elfogadni, hogy így akarták “élővé”, “szuggesztívvé”, bármivé tenni a film képi világát. A néhány valóban érzékletes, jelentőségteljes (és fixen, stabilan álló) nagytotáltól eltekintve Rév Marcell operatőr dilettáns munkája tulajdonképpen tönkretette a filmet. Nem szeretném, hogy még egyszer kamerát fogjon a kezébe magyar filmben. 5/10

Amerikaiak (The Americans, Season 3., 2015) – Elment ez is (mint ahogy az első és a második évad is), szép lassan, kényelmesen, a kora nyolcvanas évek tempójában. Inkább érdekes a sorozat, mint izgalmas, néhol már mintha önismétlő is lenne, de még bőven nézhető és Ninocskát sem írták ki. Van tehát remény. 🙂 Van remény egy méltó befejezésre is. 7/10

London (2005) – Hunter Richards filmje pont olyan, mintha az Annie Hallt Quentin Tarantino rendezte volna meg, közvetlenül a Ponyvaregény után… Csak nem annyira vicces. Persze, nem rossz kis kamaradarab ez, egy szakítás és egy kudarcos kapcsolat analízise, amire akár két szóban is ki lehetne mondani az ítéletet, de tudjuk jól, hogy azért az élet nem ennyire egyszerű. Jessica Biel alig bírja féken tartani kibuggyanni akaró bujaságát, Jason Statham (ráadásul, még hajjal!) viszont olyan kis monológgal lep meg, amit akár Al Pacino is bevállalt volna harminc-negyven évvel ezelőtt. Sok négybetűs szó és még több kokain. 7/10

A törvény embere 6., befejező évad (Justified, The Final Season, 2015) – Kétszeri nekifutásra sikerült befejezni az évad megtekintését, ugyanis olyan lassan, nyögvenyelősen indult, hogy küzdelem volt nézni. Elhatalmasodott Harlan megyén az az űr, ami Elmore Leonard (író, executive producer) halála után keletkezett, kiveszett az a nuwesternes bűbáj, amivel ez a suttyó, proli bányászos, fűtermesztős, neonácis, illegális pálinkafőzős sztori első évadai meghódítottak. Aztán a hetedik-nyolcadik részre csak összekapta Graham Yost kreátor és Timothy Olyphant vezető karakter/executive producer vezényletével a csapat és olyan vendégelőadók segítségével, mint a mókás arcú Sam Elliott, vagy a mindig karakteres Jeff Fahey, sikerült tisztességesen lezárni Raylan Givens helyettes rendőrbíró és Boyd Crowder született gengszter klasszikus westerneket idéző ívű párviadalát. 6/10 (Összességében az egész sorozat: 7/10)

Kategória: Film, Filmnaplók, Tévé
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Filmnapló – 2016. augusztus | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.