Ozark (Ozark, Season 1-4, 2017-2022)

Kifejezett meglepetés volt számomra ez az általam főleg kakipuki vígjátékokból ismert Jason Bateman főszereplésével készült Ozark című krimiszéria. A történet fő karaktere egy sótlan üzletember, olyan arccal, hogy simán rábíznád utolsó filléredet is. A vicc az, hogy valószínűleg még jól is járnál és milliomosként szállnál ki a bizniszből, mert a pasas valóban tisztességes (Bateman arca, karaktere engem, legalábbis az első évadokban végig Bajnai Gordonra emlékeztetett… 😀 ), már a megbízói irányában, ugyanis tevékenysége elsősorban pénzmosásra irányul. Ő kezeli az egyik legnagyobb mexikói drogkartell pénzét. Ott pediglen nem lehet hibázni. Nem is ő hibázik, hanem a partnere. Mégis Marty Byrde-nek (Bateman) kell menekülnie, családjával együtt, a kies(nek hitt) ozarki tóvidékre. A kartell elől azonban nem lehet elbújni, ráadásul ott vannak az ozarki helyi erők, akik nem nézik jó szemmel a betelepülő idegeneket…

Szeretem az efféle amerikai “suttyóföldén” (közép-délnyugaton) játszódó sztorikat, ugyanis rendszerint “az amerikai álom” valódi arcát mutatják meg, azt a közeget, amely valójában képviseli a világ vezető hatalmának “nemzettestét”, ahol a nappaliban a falon lóg a shotgun, pont a kis komód felett, melyen a Biblia fekszik, de a pincében tuti van még néhány M15-ös is, mert kitudhassaaztat. Trumpland. Bill Dubuque és Mark Williams sorozatának első évada műfajilag pontos, témájában újszerű, hiszen a pénzmosás különféle technikáit teszi meg egyik fő cselekményszervező elemévé. Használ ugyan bizonyos műfaji sablonokat, de mégis fordulatos, izgalmas a történet.

A második évad tartja azt a színvonalat, amit az első évadban hozott, bizonyítva egyben, hogy nem árt, ha egy sorozat készítői előre tudják, hogy sztorijuk hány évadot fog megélni. És ezt rendesen végig is gondolják… Maradnak továbbra is a meghökkentően meglepő fordulatok, váratlan karakteráldozatok, ám a közép-nyugati vállalkozásépítés és az ezzel összefüggő korrupció, valamint a szervezett bűnözés által termelt pénzek tisztára mosása, mint eddigi fő irányvonalak mellett hangsúlyosabb szerepet kapnak az ezzel szorosan összefüggő magánéleti, illetve családi problémák.

A harmadik évadra Wendy (Laura Linney) és Marty Byrde a sorozat kezdetétől ingatag házassága lassan elvásni látszik a Navarro-kartellel való együttműködésben, amin a kartell igen agilis és arrogáns ügyvédje, Helen (Janet McTeer) is sokat dolgozik. Feltűnik Wendy bipoláris személyisége miatt a családra és önmagára is életveszélyes öccse, Ben (Tom Pelphrey), aki hamarosan érzelmes viszonyba bonyolódik a Martyval egyre szorosabban együttműködő, mocskos szájú Ruth Langmore-ral (Julia Garner). Közben Wyatt (Charlie Tahan) a kretén banyával, Darlene-nel (Lisa Emery) vigasztalódik. Ezt az évadot Marty és Wendy széthúzása, valamint Wendy és Helen alkalmi szövetsége határozza meg, aminek eredménye, hogy a kaszinó FBI-gyámságot kap, s ennek a kartell-háborúba keveredő Omar Navarro (Felix Solis) baromira nem örül. Elvileg közeleg a sorozat fináléja és szépen süppedünk is bele az egyre kilátástalanabb és reménytelen helyzetbe, Martyt konkrét börtön fenyegeti, miközben Navarro is meg akarja ölni. Ehhez képest a sorozat alkotói olyan frappáns lezárást engedtek meg maguknak, ami minden, csak nem megnyugtató. Lehet belőle bármi is, de a legjobb, ha marad minden így, ahogy. Martyék üzletmenete és a család sorsa, úgy tűnik, végleg elrendeltetett. Lehet ezt még tovább pörgetni?

A befejező negyedik évadra Ruth válik a történet legszimpatikusabb karakterévé, miközben a Byrde-család végleg szétmálik a közép-nyugati mocsokban, Chicagóba való visszavágyódásuk pedig szinte már csehovi reménytelenséget idéz. Marty hebegése-habogása, ideges arcrángásai már túlmennek a szánalmason is. Wendy a végére olyan undok, törtető, hazug picsává vált, akit nemhogy a filmbeli gyermekeinek, üzlettársainak és férjének nehéz szeretni, de a nézőnek is. Ruth karakán, messze nem bűntelen, de elemi emberi tisztességgel teli egyénisége marad szinte az egyetlen kapaszkodó számunkra – a sorozatra oly jellemző módon alakul azonban az ő sorsa is. A cselekmény hoz újabb karaktereket, egy sor újabb nyaktörő fordulatot, azonban a már megismert üzletmenetben folynak a dolgok. Mindenki megvehető, aki nem, azt gond nélkül lepuffantjuk, félreállítjuk, ha más nem megy, hát valami más módon ellehetetlenítjük. Ez Amerika, de ha tetszik, ez a világ, így működik valójában. Ez a keserű tanulsága ennek a szériának, amely emellett még az “amerikai család” toposzról is lesújtó véleményt alkot. Nem vagyok biztos abban, hogy ez a negyedik évad feltétlenül kellett a végére, talán a harmadikba is bele lehetett volna szuszakolni ezt a földbe döngölő lezárást, amit végül is megkapunk – így azonban még tovább merenghettünk a megváltoztathatatlan rothadás felett. 8/10

Kategória: Film, Netflix
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Ozark (Ozark, Season 1-4, 2017-2022) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: A kívülálló – 1. évad (The Outsider, Season 1., 2020) | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Veszélyeztethette-e Ukrajna az oros… – Kisgömböc

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.