Értem én, hogy fekete-fehérben, mint a tények, hiszen tulajdonképpen tényeket fogunk látni, ebben nincs vita. De ahogy kezdődik, az szinte Szőts István 1947-es, örökbecsű Ének a búzamezőkről című remekét idézi, ami a (neo)realista film egyik világviszonylatban is alapvető példája, de semmiképpen nem maró hatású szatíra, vagy politikai filmpamflet – mint aminek a Bűnös várost szánja vélhetően/láthatóan alkotója, Herendi Gábor. Bár a földközeli hangulat az valóban megidéződik, hisz’ erre van szükség. A magyar belpolitika a rendszerváltás után semmivel nem produkált kevesebb hajmeresztő, abszurd, sőt olykor bizarr fordulatot, mint mondjuk Rákosi Mátyás elvtárs/pajtás mintegy (csupán!) 6 évnyi szörnyű regnálása alatt élt át a magyar nép, sőt, az utóbbi 15 évben szinte sztahanovi tempóban túl is teljesíti az ördögi tervet. Egy ilyen korban szinte kötelezően meg kell születnie egy/több a helyzet fonák voltára élesen és pontosan rávilágító, mélyre karcoló műnek; ma is kell egy tanú. Tűz van, babám.

A magyar film jelenlegi legsikeresebb filmrendezője talán hirtelen felindulásában, saját pénzéből forgatta le ezt a kis (28 percnyi) rövidfilmet, amit mondjuk, tanulmányként foghatunk fel egy majdan lekészülendő nagyobb, leleplező erejű filmhez. Merthogy ez a formátum, ez a hossz kevés egy ilyenhez. Amiről beszél, az konkrétan (olykor pedig direktben) nevén nevezve szégyenletes, kínos és nevetséges tények sorozata. Nevetni kell rajtuk, még ha fáj is. Ki kell röhögni ezt az egészet, mert a húsunkba mar, a nemzet testét eszi – hogy érzékeltessem a dolgok rettentő súlyát. Mást egyelőre úgysem lehet velük tenni… Herendi szépen sorolja az internetes mémekből és a hírekből ismert figurákat, eseményeket, poénokként záporoznak a bombasztikus baromságok, melyeket hosszú évek óta vagyunk kénytelenek átélni – és válnak hatástalanná. Egy ötletzuhatag a film, kibontatlan, előkészítetlen és pazarló módon lepufogtatott poénok áradata, melyek egy későbbi, mihamarabbi filmben, rendesen megírt párbeszédekkel, felvezetett poénokkal, markánsabb, felépítettebb, nem csak lelkesen és bátran “odakarikírozott” karakterekkel igen nagyot üthetne, hiszen a valóságot mutatja meg, szemben az imdb-n már 1.5-ön álló Elk*rtukkal (a Bűnös város pusztán online megtekintések alapján, igaz lényegesen kevesebb szavazat alapján 8.8). A poénbombázás Bödőcsék terepe, ebben ők a profik, ez az ő műfajuk. A film jóval összetettebb dolog, de van remény.
Visszajelzés: WALDORFOS VAGYOK, DE TUDOK OLVASNI – Kisgömböc
Visszajelzés: Toxikoma (2021) | asanisimasa