Több napja, hogy megnéztem ezt a filmet, törtem a fejem, mit mondjak róla, hogyan ajánljam méltón figyelmetekbe ezt az igazi csendes barátot, de ennél jobbat nem találtam, mint amit zimzum1111 kódnevű “csendes barátunk” írt a port.hu fórumára (ha eljut hozzá ez az utánközlés, és nem akarja, hogy így kint legyen, keressen meg) és amit változtatások nélkül idemásolok:

A Csendes baráttal jobb hely lett a világ!

Beszélgetek a növényeimmel, mióta láttam…
Tényleg. Máshogy nézek rájuk, és mivel dumálgatunk, ezért jobb is lett a kedvem! 😊
Kevés ilyen csodálatos film van a világban.

A bölcsek szerint a Nőké a föld. Talán ideje lenne nekünk férfiaknak is belátni. Persze abban is benne vagyok, hogy ha a fele-feléig eljut a világ, és egy más együttműködés veszi kezdetét a macsóság esztelen uralma helyett.
Miért?
Mert egy egyszerű tény, hogy az emberből kettő van. És minden, de tényleg minden, ami JÓ a földön az egy közösségből, együttműködésből, és segítő megvalósult tettből jött létre: férfi és nő között. Még akkor is így jött létre, ha a nagy dolgok mellé nem jegyezték fel, a másik nemet.

Ez a történet, pedig olyan kedvesen vezet minket végig, hogy minként, és főleg mennyi harc árán jutottunk oda, ahol most vagyunk: mint emberiség. Az arányok azt mutatják, hogy a férfiak uralta világban a férfiak hivatottak nagy tettekre. Aha… Szerintem meg nem!
Milyen igazságtalan, hogy a “férfi erő” – de lehet erőszak, ami ál erő – a világ elejétől fogva képes volt a nőket beskatujázni. Mi volt, ami skatujázott? A testi fölény. Ezt mamár látnunk kell, hogy badarság és hogy nem is reális, fizikai adottságok alapján elnyomni a világ másik felét, a NŐket.

Hogy milyen abszurdnak hat, hogy az 1830-as években németbe’ még csak pár Nő volt az egyetemeken és mennyire meg kellett harcolniuk azért – sokkal többet kellett tudjanak férfikortársaiknál -, hogy ez a sok mamár érthetetlen okból felsőbbrenű hím bitorolja a lehetőségek tárházát, például mint a filmben a tudomány területén.
Ráadásul úgy, hogy Ők “tiszteletre méltó” nagy tudosokról kiderüljön, hogy Ők aztán igazán esendőek (lásd a vizsgáztató professzor).

A nők, akik háttérbe szorultak régebben, előléphettek – a kevés kivétel -, mert voltak előfutárok, akik elméjükkel, szellemiségükkel és lényükkel helyet követeltek a szűklátókörű férfiak világában. És lettek sikeresek, mert többet akartak tudni, és többet is tudtak férfikortársaiknál. Megjelentek és mint a földi termékenység fő letéteményesei, alkottak és alkotnak. Egyre szabadabban!

A Csendes barát – szerintem – ezen a gondolati íven egy olyan mese, amit jómagam még néztem volna. James Burk dokusorozata jutott eszembe – mindenkinek ajánlom ( Rendhagyó gondolatok a változásról ) -, hogy a változás mit okoz, okozott a világban, és hogy a gondolatok új gondolatokat ébreszthetnek. Tudom, tudom, ez triviális.
Viszont, belemélyedni a film hatására csodálatos élménnyé válhat! Az izzó tűzgömbtől, a földbolygó kihüléséig – eleve, hogy a túróban van itt víz és ennyi (hozta a meteor… aha persze!) – a növények elterjedéséig, és aztán, hogy “az ember lemászott a fáról” című szörnyű bullshit-ig, amire maga a Fajok eredete című szájenszfiksön megalkotója is azt mondta, hogy akkor nem igaz, HA! … Ez a “ha” már 1990 eleje óta adott és alátámasztott…
Mindenesetre a film hatékonyabb, mint egy évnyi biológiaóra a hatodik osztályban.

Szóval, a “bizonyos változások” a Csendes Barátban annyira szívmelengetőek, bájosak, sikeresek, humorosak, hogy engem beszippantott. Sőt! Egyszerűen hordoz valamilyen megvilágosodást a film, mivel a történet rétegei magasztossá válnak a végére, és hat! Szerintem. Nekem hatott…

És az is átsejlik, hogy az ember viszonyrendszere nem változott a világ eleje óta.
A nő és a férfi: szeretnek, szeretik egymást. A görög drámák érzelmi viharai, a római kor komédiái, és a bizonyos angol sztárszerző minden műve máig hat és igaz és örök.
A Csendes Barát is ilyen lesz, mert aktuális és az is marad.

A növényről, a film főszereplőjéről álljon itt egy két gondolat. A botanika világa számára a Ginkgo egy igazi rejtélyes „idegen”, mert olyan megoldásokat alkalmaz az életben maradáshoz, amikre szinte semmilyen más mai fa nem képes.
Hirosimában minden elpusztult, de az epicentrumban 6 fa bár megégett, de túlélte az atomrobbanást, és ma is élnek és növekednek. Merthogy 3000 éves egyedek is vidámkondak itt a földön… Lehet, hogy ez a növény az első “állat”, mert vannak érzései, vannak mozgásai, vannak örömei és bánatból is kijut nekik? Hmmmm… Vagy ez a növény az “első növény” és üzenetet hordoz mint a piramis?
Szóval, lesz min gondolkoni a film után, és a gondolatok után lesz következtetés is!

A Csendes baráttal jobb hely lesz a világ!