Tag Archives: 7/10

A rockandroll az nem egy tánc, ugye, hanem elsősorban életérzés, világszemlélet, divat, nettó energia és bruttó őrület. Ezt a tünetegyüttest önti egyféle formába az eddig elsősorban Rowan (Mr. Bean) Atkinson untermanjaként (szövegírójaként, na ez meg milyen meló?!) tevékenykedő Richard Curtis, … → olvasásának folytatása

Több okból is szem előtt van Johannesburg mostanában. Itt nálam, filmügyileg, Neill Blomkamp Jo’burg-koncepciós District 9-e kapcsán, a nagyvilágban pedig a jövő évi focivébé miatt. A minap az egyik holland tévé érdekes dokumentumfilmet tűzött műsorra éppen e témában, elsősorban a … → olvasásának folytatása

Arkagyij és Borisz Sztrugackij a scifi-irodalomban jól ismert nevek, de ha azt mondom, az ő novellájuk alapján készült Tarkovszkij legendás és rengetegszer hivatkozott Stalkere, akkor gondolom, ritkább a köd. Ma talán nem szól olyan hangosan az orosz és zseniális szavak … → olvasásának folytatása

A nagymamakorú (sz. 1950) Valdís Óskarsdóttir izlandi filmes rendezői bemutatkozása a „Családban marad”-ra magyarított című esküvői road movie. Ne lepődjünk meg azonban a debütáláshoz képest meglepően átgondolt koncepción és az erős dogmás hatásokon, hiszen „Oszkár lánya” Valdís megelőző hosszú életpályáján … → olvasásának folytatása

Volker Schlöndorff A kilencedik nap című filmjében egy új aspektusból tekint be a koncentrációs táborok című problémahalmazba. Dachau, második világháború, ám a filmben nincs egyetlen zsidó sem. Ennek nyilván örülnek holokauszttagadó embertársaink, annak meg főleg, hogy Schlöndorff górcsövének célkeresztjében egy … → olvasásának folytatása

A Megetetett társadalom című mozi fura öszvére az amerikai filmtermésnek, még ha a gondolatiságra igényesebb, európaiasabb ún. független filmek vékonyka szeletéhez is viszonyítjuk. Ha be kellene műfajilag sorolni, akkor valami fikciós dokumentum-játékfilm lenne a definíció, amely felénk már elég ismerős, … → olvasásának folytatása

Az akciófilm műfajának igen markáns alfaját képezik azon filmek, amelyeket talán mester-tanítvány filmeknek lehetne nevezni. (Meg vannak például a “dzsungel mélyén” típusúak is, de erről később.) Valószínűleg a távolkeleti kungfu filmektől eredeztethető e filmtípus, hiszen mifelénk, a zsidó-keresztény kultúrkörben nincs … → olvasásának folytatása

Én bírom Daniel Craig-et, persze, főleg az ilyen szikla-karakterekben, durva, melós arca, hol kisfiúsan ártatlan, hol pedig jégtűhegyes, kíméletlen kék szemei képernyőre/filmvászonra valók. Színésznek sem rossz. A Tortát a Csillagporral közönséget osztó (nekem tetszett) Matthew Vaughn rendezte, ez volt a … → olvasásának folytatása

Az életrajzi filmek általában nem bizonyulnak zsákbamacskának, hiszen a híres emberek élete mindenkit érdekel, tudni akarva, vajon mitől lettek híresek, hátha benne lesz a spanyolviasz, továbbá túl sok izgalmat sem rejteget, tekintve, hogy a hírességek halálhíréről általában mindenki értesül. Vagyis, … → olvasásának folytatása

Kilencvenes évek elején, bimbózó demokráciánk langymeleg tavaszán egy nap fura figurák tűntek fel fővárosunk utcáin. Húsz év körüli szeplős, vöröses hajú srácokra emlékszem, angolok voltak, szemmel láthatóan. Fesztelenül, magától értetődően mozogtak a számukra nyilván idegen városban, kezükben sör, nyakukban törülköző. … → olvasásának folytatása