Category Archives: Film

Úgy tűnik, Oliver Assayas (korábbi filmjeiről itt, itt és itt) médiumának választotta az Alkonyat-szériából immár véglegesen magához tért Kristen Stewartot, hiszen a Sils Maria felhői után idén, Cannesban rendezői díjjal jutalmazott A stylistban is rábízta a főszerepet, ráadásul ezúttal már … → olvasásának folytatása

Terrence Malick (pl. ez) úgy tűnik, végképp bezárta magát a saját maga által épített kozmikus elefántcsonttoronyba. Ki sem lát már onnan. Az univerzum története, “minden idők leglátványosabb IMAX-filmje” és effélék, nagyjából alig több, sőt, tán még kevesebb is, mint az … → olvasásának folytatása

Igen nehéz izgalmas filmet készíteni írókról, és általában, a szellem embereiről, hiszen néhány közismert példától eltekintve, ezek általában “unalmas” életet élnek. Görnyednek a papír vagy írógép felett, vagy ha nem, elgondolkozva pipázgatnak a teraszon. Ritkán történik velük olyasmi, ami van … → olvasásának folytatása

Ha egy kis szerencséje lesz ennek a filmnek, akkor ugyanabba a státuszba kerülhet, mint annak idején például a Haragban a világgal, a Hidegvérrel, a Született gyilkosok, a Száguldás a semmibe című filmek ok nélkül lázadó főszereplői keverték a történetüket elmesélő … → olvasásának folytatása

A szépen díjazott Életvonatról, vagy a klasszikus Lüszisztraté-történetet parafrazeáló, igen érdekes Asszonyok kútjáról ismert francia-román Radu Mihăileanu elég csúnyán belebonyolódott Nicole Krauss három generáción, hat évtizeden, valamint kontinenseken átívelő regényébe, annyira, hogy talán el is veszett benne. A szerelem története ugyanis, … → olvasásának folytatása

Alaposan átgyúrta Dragomán György világsikerű regényét az azt megfilmesítő angol filmes-házaspár (Alex Helfrecht és Jörg Tittel), de nem csak átgyúrta, hanem meg is húzta és le is csupaszította. A fehér király cselekménye immár nem a múlt század nyolcvanas éveinek Romániájában, … → olvasásának folytatása

Sokan nem értik, miért kell még 2016-ban is második világháborús történetekkel traktálni a nagyérdeműt, mikor éppen elég aktuális téma hever az íróasztalok fiókjaiban. Az egyszerű, kétbites trollkodáson felül ennek a kérdésfelvetésnek van is némi alapja, másrészt viszont, az említett esemény … → olvasásának folytatása

Először nagyon nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy Morcsányi Gézát, az amúgy kiváló dramaturgot, szerkesztőt és könyvkiadót kell néznem, mint filmszínészt – de aztán megszoktam. Most már egy dologtól félek csak, hogyha egyszer meglátom színházban, Könyvnapokon, valahol, akkor azt fogom … → olvasásának folytatása