Category Archives: Film

Roman Polanski zseniális Kés a vízben című thrillerjét idézi eszköztelenségében, rejtélyességében és szinte mániákus minimalizmusában a francia Alain Guiraudie Idegen a tónál című filmje, amiért rendezője meg is kapta 2013-ban a cannes-i filmfesztivál Un Certain Regard szekciójának rendezői díját, amellett, … → olvasásának folytatása

Grúzia (illetve, most már hivatalosan Georgia) számomra, az egész kaukázusi régióval egyetemben, mindig is izgalmas vidék volt, a rejtélyes, vad és mégis barátságos kultúrájával, viccesen grafikus írásbeliségükkel, villogó tekinteteikkel, erős szőrzetükkel és féktelen, zenés-táncos dínomdánomaikkal. Azt írja erről az országról … → olvasásának folytatása

Azért meg kell vallani, a Háromnál több esküvő című új, spanyol romantikus komédia már vastagon a “bűnös élvezetek” körébe tartozik. Eleve romantikus komédia, ami azért erősen behatárolja a fogyaszthatóság kategóriáját, nem feledve, hogy azért e műfaj is produkált jónéhány valóban … → olvasásának folytatása

Magyar címe (még) nincs az Ain’t Them Bodies Saintsnek, ami műfajilag dráma. Egy szerelmespárt választ ketté a bűn, ám azok a sírig és azon túl is szeretik egymást, Tennessee Williams, Nick Cave és Andrew Dominik modorában. David Lowery nagyjátékfilmes írói/rendezői … → olvasásának folytatása

Alapvetően ellene vagyok mindenféle remake-nek, ugyanis a legtöbb esetben ezeknek az újrázásoknak az égadta világon nincsen semmilyen művészi indoka, semmi másról nem szólnak, csak a közönség – méghozzá a lusta, szájtáti közönség –  kiszolgálásáról. Kivételek nyilván vannak. Rábukkanhatunk alkalomadtán egy … → olvasásának folytatása

Azon gondolkodtam, miközben ezt a filmet néztem, hogy létezik-e unalmasabb mozgókép-fogyasztás, mint mások, főleg idegenek családi videóinak, régi Super8-as filmjeinek nézegetése. A kapásból vágott adekvát válasz erre nyilván az, hogy nem, nem létezik ilyen. Aztán a következő gondolat rögtön Forgács … → olvasásának folytatása

Az igazat megvallva, azért az elején meg-megrándult az ujjam, és majdnem elküldtem az eject-gomb halálába ezt a filmet… Mert hát ki kíváncsi egy nagy csapat szemlátomást kőgazdag, inkább középkorú római polgárt kokós orral, arcukon a boldogságnak torz vigyorrá merevedett vésetével … → olvasásának folytatása

Charles Dickens a világirodalom Jókaiba oltott Móricz Zsigmondja, hogy ne mondjam, Victor Hugója. Hatalmas respektjét mutatja, hogy bár 1870-ben hunyt el, a mai napig kiadják könyveit, meg is filmesítik azokat, a maga korában pedig akkora sztár volt, hogy arra alig … → olvasásának folytatása