Mit nézzünk ma a tévében? – Csütörtök

Közzétéve 2011. február 10. csütörtök | Szerző: efes

Floyd bácsi szokásos spanyol vacsorája után (rakotthal-tál, a tenger gyümölcseivel dúsított tésztás paella, arabos stílusú zöldségragu és mandulás szőlőleves – Duna, 20.40), Filmmúzeumon Oliver Stone Szakasza, 21.00-tól. Annak idején az első igazi, “valóságfeltáró” Vietnam-filmnek mondták a kitűnő színészekkel elővezetett, tulajdonképpen kitűnő filmet. Persze, hogy nem az, de ez ma már, végül is, mindegy is. (A képen két marcona főszereplő látható.)

Mivel Hobo bácsi éppen nyugdíjba készül, ezért áldozhatunk munkásságának Szomjas György Kopaszkutya című filmjével, bár ebben, még jóval a miépes pályafutása előtt, Lóri, az elpusztíthatatlan papagájmenedzser és Bill a kiráj. (DunaII, 21.20)

23.10-től a Dunán egy Karamazov testvérek-adaptáció kezdődik, ami meglehetősen alaposnak ígérkezik, hiszen hat héten át, napi duplázással, tizenkét, egyenként ötvenperces részben meséli el, ki a gyilkos a történetben. Fjodor Mihajlovics persze, ennél nyilván többről is mesél, de hogy aztán ez a több benne is van e tévésorozatban, azt nem tudom. Az a tény, mondjuk, bizalomra adhat okot, hogy a film orosz, tehát csak tudják, csak érzik, mit csinálnak…

Tévé Kategória | Hozzászólás

Heroina (Heroína, 2005)

Közzétéve 2011. február 9. szerda | Szerző: efes

A címből azt hiszem, nyilvánvaló e film témája, ami azonban mégis csak nagyjából áll rá. Gerardo Herrero filmje valós történetet dolgoz fel, azonban nem valamiféle drogkarrier stációit mutatja meg, mint például ahogy a Trainspottingban vagy a Rekviem egy álomért című filmben láthattuk, hanem egy édesanya szemszögéből járjuk végig egy ilyen útnak egy szakaszát, melybe saját fia kényszerült heroinistaként. A Heroina Pilar története, ami részben szól a fia életét alapvetően meghatározó drogról, de inkább a ‘hősnő’ jelentésében, a fiáért és a kábítószer-kereskedők ellen küzdő anyáról, aki a nyolcvanas évek végétől kezdve valóságos polgári engedetlenségi mozgalmat indított el a spanyolországi Galíciában. A mozgalom egy helyi pszichológus rendelőjéből nőtte ki magát önálló drogprevenciós civil szervezetté, irodával, aktivistákkal és rendszeres tüntetésekkel, valamint kíméletlen harcot folytatott a korrupt rendőrök, bírák, valamint az őket korrumpáló, dúsgazdag drogdílerek ellen. Pilar és társai harca az egész országra kiszélesedett, és a későbbiekben komoly eredményeket mutatott fel a kábítószer-ellenes küzdelemben.

A film, talán a sajátos szemszögéből nézve, elég sokáig kifejezetten idegesítő, naiv, a drogot és a drogosokat buta módon démonizáló, szentbeszédszerűen didaktikus, igazi latin melodrámának tűnik. Ám ahogy haladunk egyre beljebb Pilar történetében, ahogyan ő egyre jobban megismeri a kábítószerezés, mint életmód sajátos viszonyrendszereit, a drogos pszichéjét, saját fián keresztül, úgy válik a film egyre érdekesebbé, sőt hitelesebbé. Amikor Pilar civil szervezetének harca már face to face konfrontálódik a hatalommal, és a mögötte álló bűnözőkkel, amikor már a hősnő életére törnek a drogkereskedők, már vastagon benne vagyunk a történetben: Pilar küzdelmének hősiessége magával ragadja a nézőt. Adriana Ozores drámai alakítása megérinti a nézőt, és az általa vívott, az Ószövetség Dávidjához hasonló harc felemelő és torokszorító magasztossága lassan negligálja a kissé megmosolyogtatóan béna, ám így elég hiteltelen drogos és börtönbéli szcénákat. Asanisimasa: 6/10

Film Kategória | Címkézve | 2 hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Szerda

Közzétéve 2011. február 9. szerda | Szerző: efes

Például rajzfilmet, illetve esetünkben inkább festményfilmet: A mélységből kiáltok egy különleges, költői csoda, szerelemről, szabadságról, halálról, művészi igényű, álomszerű prezentációban (kép). Figyelem, erősen ajánlott, ritkán látható film! Duna II, 21.15.

Az RTL-en 22.20-kor kezdő Azonosság egy nagyon korrekt, műfajában egészen kiváló thriller. Pazar forgatókönyv, jó rendező (James Mangold), jó színészek (John Cusack, Ray Liotta, stb…), tényleg váratlan csattanó, feszült, klausztrofób atmoszféra, ízlésesen elegendő brutalitás. Ennyi kell egy efféle filmbe és ez mind benne is van.

Alternatívaként és a megrögzött összeesküvéselmélet-gyártóknak mintegy továbbképzés-, és gyakorlásképpen, a Duna Titkos társaságok című sorozatából az Amerikai Szabadkőműves Államok című epizódot ajánlanám, melyből megtudhatjuk például valójában miért adták a franciák az amerikaiaknak a Szabadság-szobrot, mit keres a piramis az egydollároson, és más, hasonlóan rejtélyes rejtélyekre is fény derül (borul). Kezdés: 22.50

Tévé Kategória | 1 hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Kedd

Közzétéve 2011. február 8. kedd | Szerző: efes

Közkívánatra, Indul a bakterház, az m1-en, 20.40-től. Szeretiatikameggyet.

Ha mégsem Bendegúz, akkor A suttogó. Szélesen hömpölygő dagállyal áradó érzelmek, valamint Scarlett Johansson, még szürke kisegérként és hát Robert Redford, reppenő szőke hajtincseivel és kisfiúsan férfias mosolyával. Ha már lovagoltál, azért, ha még nem, azért. Viasat3, 21.30.

Megáll az idő a Filmmúzeumon, 23.15-kor (hol máshol?). Hajrá egyedül! Ne legyen SEMMI! C’mon lets twist again! Éljenek a hülyék! ALAPmű (kép).

Az viszont egyenesen megalázó, amit a tv2 a magyar filmekkel művel. Rendszeresen nézhetetlen, hajnali időpontokban vetít, ezzel tudva le ez irányú, törvényben lefektetett kötelezettségeit, míg főműsoridőben a szart tolja nyakunkba, ami a csövön kifér. Azóta szeretném megnézni A fény ösvényeit, amióta elkészült, akkor nem volt rá lehetőségem, most sem hiszem, hogy lesz. Kezdés: 1.25.

Tévé Kategória | 4 hozzászólás

Az erdő foglyai (헨젤과 그레텔, Hansel & Gretel, Henjel gwa Geurtel, 2007)

Közzétéve 2011. február 7. hétfő | Szerző: efes

Hát persze, hogy a Grimm-testvérek által klasszikussá vált Jancsi és Juliska meséjének dél-koreai verziójában alig kell 10-15 percet várni, hogy történjen valami meglepő: ekkor egy nyeretlen hétéves szűri fogai közül, hogy kitépem a beleid! A dolgok ettől kezdve csak durvábbá válnak. Persze, Grimméknek sem kellett a szomszédba átnézni némi kegyetlenkedésért, hiszen meséik tobzódnak az erőszakban: Hófehérkét még csak megmérgezi a gonosz királynő, de aztán az lesz a sorsa, hogy tüzes vascipőben addig táncoljon, míg meg nem hal. Édes, nem? Aztán ott van a szegény Piroska meg az ő farkasa, bár ő végül megússza, a farkas őszinte sajnálatára. Jancsi és Juliska története sem az a tündérmese, hiszen benne emberi lények étkezés célú előkészítéséről konkrétan szó van, a mézeskalácsházban lakó boszorka pedig élő, két lábon járó enciklopédiája az emberi gonoszságnak. Megszívja, persze, de ami addig van, annak azért fele sem tréfa.

Amit Yim Pil-sung kerekít ebből a kis meséből, azért az sem kifejezetten 12-es karikabiztos. Explicit erőszak ugyan nem nagyon van a filmben, azonban az egész film mégis kizárólag az erőszakról szól: családon belüli agresszióról éppúgy, mint a gyermeki erőszakról. Válogatottan cinkes témák, melyek azonban sajnos jobbára benne is maradnak Az erdő foglyai című, amúgy igen cizellált és komoly szellemi energiákkal elkészült filmben.

A film tulajdonképpen egy remix. A Grimméktől mindenki által ismert mese motívumait Yim Pil-sung szépen, akkurátusan különválogatta, letisztogatta, kifényesítette és rikító festékkel feldíszítette, majd ezeket egy számomra nem igazán követhető logika alapján összeragasztotta. Némely motívum annyira megtetszett neki, hogy másolatokat is csinált belőle, melyeket sormintaszerűen többször is felhasznált a film folyamán.

Eun-soo felesége éppen gyermekükkel várandós, amikor a férfi autójával balesetet szenved egy erdei úton. Amikor magához tér, elindul segítségért az erdőbe, ahol eltéved, itt kapcsolódunk bele a mesébe. Mézeskalácsház, benne boldog gyerekek, papa, mama. Eun-soo csodálkozik, de a háziak megígérik, pihenje csak ki magát, másnap megmutatják az erdőből kivezető utat. Aztán másnap, majd megint másnap. Közben eltűnnek papáék, megjelennek újabb figurák, de vannak kenyérmorzsák, és mivel dél-koreai filmet nézünk, az elhagyhatatlan sorozatgyilkosok is. Meseidegen elemként lesz még tele- és pirokinézis, és más hasonló misztikus dolgok, Eun-soonak főhet a feje, hogy lesz most…

A filmben varázsos atmoszféra teremtődik, az tény, azonban a nehezen követhető cselekmény, a stílusbéli és műfaji káosz mégis csapkodóvá, körmönfonttá és igencsak erőltetetté teszi a filmet, hozzácsatolt érzékletes, de mégiscsak teátrális moralizálásával együtt. Szóval, mesének túl bonyolult, horrornak szelíd, thrillernek kaotikus, melodrámának pedig véres film Az erdő foglyai. Mondja a plakát, hogy dark fantasy. Ja, bár ez kicsit olyan, mint a world music, meg a svájci nemzet… Asanisimasa: 5/10

Film Kategória | Címkézve | 2 hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Hétfő

Közzétéve 2011. február 7. hétfő | Szerző: efes

A Duna tévén folytatódik a közelmúlt máig homályos és tisztázatlan ügynökvilágának feltárása. Ezúttal a neves dokumentumfilmes Gulyás testvérek nyújtanak be Idézést e tárgyban: az első rész vicces címe (Micsinyai micsinyálsz?) nyilvánvalóan sokkal kevésbé humoros történetet takar. Kezdés: 20.40.

A Duna II-n egy remek afgán-iráni filmet adnak, elbűvölő gyermekszereplőkkel, megrázó képekkel és masszív igazságokkal: a Buddha szégyenében elfordul (kép) 21.00-tól kezdődik. Ajánlottam már.

Ha hagyományosabb (értsd: megszokottabb, hollywoodi) mozira vágyunk, akkor az AXN nyújt alternatívát: 21.00-tól Csak veled. ’94-es tuti romkom, Marisa Tomei-vel és Robert Downey Jr-ral, rendezte Norman Jewison.

Késő estére egy remek dán-svéd-stb. drámát ajánlanék, melyben Wilbur öngyilkos akar lenni. Lone Scherfig különös hangulatú filmjét az egyik legeredetibb kortárs forgatókönyvíróval, Anders Thomas Jensennel közösen írta. Unikális filmélmény, amiben furcsa, bizarr humorú mélabú keveredik a szarkasztikus cinizmussal, valamint a mély és bölcs humánummal. Ebben a filmben soha senkivel nem az történik, mint azt várható lenne, mégis minden a lehető legtermészetesebben halad előre. Finom, kedves és okos film. (Tv6, 22.40)

Tévé Kategória | 1 hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap

Közzétéve 2011. február 6. vasárnap | Szerző: efes

Az RTL ma esti főajánlatától, a 20.00-kor kezdő St.Trinian’s-tól félek, nem is kicsit. Mert bár az, hogy angol vígjáték, önmagában még se nem negligáló, se nem kötelezővé tevő információ, de az, hogy az RTL éppen ezt a filmet tartja legméltóbbnak a néptömegek vasárnap esti szórakoztatásának, na az azért erősen elgondolkodtató. Élnék a gyanúperrel, hogy súlyosan idióta film lesz ez. A mérleg másik serpenyőjében viszont aktuális férfiszínész-kedvencemet, a manapság dadogós királyként hódító Colin Firth-öt látom, ráadásul Rupert Everett kettős (férfi-női) szerepben üli őt körül. Szóval, nem tudom…

A Rochester grófja viszont biztosan egy korrekt kosztümös film, nevén nevezett dolgokkal és rizsporos erotikával. Kissé unalmas ugyan, de azért nézhető. Ja, Johnny Depp, John Malkovich, ilyenek… (Story4, 23.00)

Zeffirelli maestro Rómeó és Júliáját szokás úgy becézni, mint a legjobb Shakespeare-adaptáció, mert a szereplőket nem negyvenéves, befutott vezető színészek alakítják, hanem hamvas ifjak, ahogyan azt William megírta, ráadásul az erkély valóban Veronában van, mint ahogy az összes helyszín is… Szerintem azonban, ez egy meglehetősen szentimentális, csöpögősen érzelmes feldolgozás. (tv2, 23.15)

A halott menyasszony ugyan bábfilm, de nyilván nyomasztó hangulata, valamint horrorisztikus látványelemei miatt került ilyen késői kezdési időpontra (RTL, 23.30). Viszont, mintegy enciklopédikus jelleggel, benne van minden, ami miatt Tim Burtont imádni szokás: a szarkasztikus fekete humor, az elképesztő, sötét, borongós látványvilág és mindezek ellenére mindenhol jelenlévő érzelmesség.

Tévé Kategória | Hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Szombat

Közzétéve 2011. február 5. szombat | Szerző: efes

Azt kell mondjam, kivételesen bármit, bárhol. Szinte tényleg mindegyik csatornán nézhető film lesz ma este… Tényleg csak kutyafuttában:

m1 – Ketten a farmon, négeresafroamerikais-rasszista fehéres dráma (21.00), majd A halál keresztútján Coenéktől, gengszteres film (23.20).

m2 – Mulholland – ezútal semmi Lynch-hangulat, hanem színes film noir, Nick Nolte-val (21.00). Buster Keaton zseniális Generálisát ezúttal nyugodtan kihagyhatjuk, hiszen bármikor megnézhetjük, például itt.

Duna – Az alvilág professzora, magyar krimi 1969-ből, Domján Edit, Latinovits, Sinkovits, sorolhatnám (20.00). A hetedik kör, Sopsits mester brutális drámája a gyermeki erőszakról, 22.15-től.

Filmmúzeum, kora estére – 17.00-tól Casablanca, utána 18.45-től Casino Royale, a klasszikus James Bond-paródia, sok-sok James Bonddal.

A Story4-en A rém, 23.00-tól, én ugyan nem nagyon szerettem, de Charlize Theron kapott érte egy Oscart.

Film+ – 22.40 Jackie Brown, Tarantino blaxploitation-hommázsa, majd Memento, Nolan agytekervény-gyúrogató thrillerje, 1.30-tól.

tv2 – 19.35-től Nem vagyunk mi angyalok, Robert De Niro és Sean Penn papot játszik (kép), holott, lásd a címben. Utána Tom Cruise-nak van Különvéleménye, Spielberg mester szerint (21.30).

Az RTL romkomot villant Alekoszék után, Álljon meg a nászmenet, 21.40-től, Juliával és Cameronnal, meg két tök egyforma bájgúnárral, akiket viszont a csajok nyilván szúrnak, majd megnézhetjük Kevin Bacont láthatatlanként, az Árnyék nélkül című filmben, 23.50-től.

Na, ilyenkor kell elmenni otthonról…

Tévé Kategória | 2 hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Péntek

Közzétéve 2011. február 4. péntek | Szerző: efes

Mehetünk Gyalog a mennyországba Friss levegőt szívni… Persze, gyalog Törőcsik Mari és Latinovits Zoltán megy a mennyországba, Fehér Imre ’59-es filmjében. Fiatal házaspárt alakítanak, akik biztos egzisztenciájukat adták fel a szerelemért, hogy megérte-e, az nyilván kiderül e fimből. (Kezdés a Dunán, 19.20-tól.) A Friss levegő viszont Kocsis Ági (akinek Pál Adrienn című idehaza láthatatlan filmje a kortárs magyar film egyik nagy sikere) első filmje, egy igazán markáns, erős, határozott hangú alkotás, igényes képi világgal és bölcs életlátással. Groteszkbe oltott lírai realizmus, ami kinézetre (kép) akár lehetne egy körülrajongott skandináv fesztiválkedvenc is: de nem az, mert magyar. (Még mindig a Dunán vagyunk: kezdés 20.50-kor.)

Alternatíva a Menekülő ember a Viasat3-on (21.30), Svarci bácsi egyik filmje, még fénykorából, mely Stephen King egyik novelljén alapul: egy élő tévéshowról van szó, melynek célja a játékosok túlélése, mialatt a nézők minden eszközzel vadásznak rájuk. Képzeljük el, hogy VV Lacit kiszavazzák, de idekint elkezd elégtételt venni… A film amúgy sima B-kategóriás klasszikus (ergo szemét), ami tartalmaz azért némi elgondolkoznivalót a mára vonatkozóan is.

A Filmmúzeumon, miután 21.00-től Ethan Hawke és Julie Delpy egymásba szeretnek a Budapest-Bécs vasútvonalon, egy igen érdekesnek ígérkező dokumentumfilmet nézhetnek meg John Lennonról azok, akiknek erre van érkezésük. Kezdés 22.50.

Tévé Kategória | 2 hozzászólás

He Was A Quiet Man (2007)

Közzétéve 2011. február 3. csütörtök | Szerző: efes

Épp a minap gondolkodtam, hogy vajon mi lehet Christian Slaterrel (na ja, hová tűnt Damon Hill?…:), aki a nyolcvanas évek második felében, kilencvenes években viszonylag menő arcnak számított, valahol a Brad Pitt-Johnny Depp-féle garnitúra közvetlen második vonalában, de manapság nem sokat hallani róla. Nos, ekkor akadt kezembe ez a furcsaság, bizonyos Frank A. Capello kvázi szerzői filmje (írta-rendezte), a Csendes ember volt.

Capello nevét a figyelmes és kellően elvetemült film+-nézők ismerhetik inkább, eleddig igazi trashfilmekhez adta a nevét, melyek közül legismertebb a Constantine, a démonvadász, melynek forgatókönyvét írta. Ez alkalommal földhözragadtabb témához nyúl: (anti)hőse egy igazi, nagyon-nagyon átlagos és a szürkébbnél is szürkébb kisember, egy hivatalnok (mi más?). Üldögél az iroda legtávolabbi fakkjában, ő kapja mindig a legalja munkát, plusz még közvetlen főnöke is bele-belerúg olykor, csak úgy szórakozásból. vágyakozva, de reménytelenül nézegeti a mellette néha elriszáló csinos kolléganőit, akik mellbedobással, mindig jóval feljebb vannak a ranglétrán, mint amit ő valaha is elérhet. Sértett, nervőz frusztráltságában ellenségképeket generál magának, mely pszichózis odáig fajul, hogy végzetes tettre szánja el magát: fegyvert visz be magával, és kivégzési tervet készít. Először a “beépített szépséget”, aztán a “nyalógépet”, majd a többit, sorban. A legvégén pedig… Valaki azonban keresztülhúzza számítását.

Slater csinált magából ilyen szürke lúzert, ormótlan SZTK-keretes szemüveget vett, gyér haját rövidre vágva hátrasimította, kis pocakot dülleszt, hátat görnyeszt. Kezében olcsó kínai aktatáska, az élet veszteseinek jellegzetes ismertetője, rajta szürke vászondzseki. Ennél szürkébb már nem lehetne, sajnálatosan azonban Slater ezzel megoldottnak is tudja le a figurát, holott azért lett volna még mit dolgoznia rajta… Nyilván ezért is van, hogy manapság nem hallunk annyit róla. Persze, az elmélyülésben az író-rendező Capello elbeszélő modora, stílusérzéke sem segíti. Azt kell mondjam, nagyon jó az alapötlet, sőt a belőle kibontott cselekménnyel sincs baj, ha azt néhány összetett mondatban mesélném el (nem teszem). Van benne csavar, (negatív irányú) jellemfejlődés, életvezetési tanácsok, pici filozofikus gondolatmorzsa, meglepő romantika, megpendülnek a szív hangjai is – hogy aztán apokaliptikus kakofóniában hulljon darabokra minden. Ezt azonban sajnos csak mi képzeljük bele a filmbe: “Mi lett volna, ha egy tehetségesebb rendező rendezte volna?” Capello nem érzi a történetében rejlő groteszket, a kisember abszurd kitörési kísérletét elnagyoltan, idiotisztikusan tárja elénk, éppen a lényegtől megfosztva azt. Elkúrta, nincs mese. Asanisimasa: 5/10

Film Kategória | Címkézve | Hozzászólás