Tag Archives: 7/10

Aki kíváncsi, mi történik, ha a Guy Ritchie-féle Tarantinóba oltott európai krimi-retrót vegyítjük a Jirí Menzel és társai által képviselt cseh lírai kisrealizmussal, akkor nincs más választása, mint hogy megnézze Lars Von Trier Dogmájából induló Anders Thomas Jensen filmjét, avagy … → olvasásának folytatása

Az arab világból a gazdag Svédországba emigrált fiatalok beilleszkedési zavarainak humoros feldolgozásaival nevet szerzett libanoni-svéd Josef Fares ezúttal az élet durvább oldalával foglalkozik. Új filmjének témája a hétköznapi oktalan és cél nélküli erőszak, stílusosan mosoly nélkül. Születésnap Leo, a szimpatikus … → olvasásának folytatása

Három nővér él a hajdan szebb napokat látott macedón iparvárosban. A legidősebb a harmincas Slavica, aki még nem ment férjhez, ami talán nem csoda, mert heroinfüggőként metadonkúrán él. A középső Safo, aki kosárlabdázó, és az a hobbija, hogy férfiakkal ismerkedik, … → olvasásának folytatása

Milyen kicsinek látszik innen! – gondoljunk, ha felnézünk a tiszta nyári éjen csillagokkal teleszórt égre és kibökünk egyet a végtelen számú halványan pislákoló fénypont közül. Tudjuk persze, hogy a kiválasztott csillagunk felfoghatatlan távolságra tőlünk, hozzánk képest irdatlan nagyságban fortyogva, mérhetetlen … → olvasásának folytatása

Ahogy nő a gyerek, úgy komolyodnak a mesék is. Eleinte megteszik kicsiny bukdácsoló állatfigurák néhány mondatos történetei, akkor még úgyis a szülői hang álomba ringató dallama a lényeges. Később már durvul a helyzet, jönnek a gyilkos mostohák, emberevő farkasok és … → olvasásának folytatása

Jacques Verges a bíróságok sztárja. A vietnami anyától és Reunion-szigeti apától született francia ügyvéd pályája végigkísérte a huszadik század második felének legvéresebb eseményeit. Ügyfelei közé a legismertebb és legrettegettebb emberek tartoztak, a kávéházi robbantóként elhíresült Djamila Bouhiredtől az egy időben … → olvasásának folytatása

Almási Tamás új játékfilmjében a rendszerváltás idején lezajlott privatizációs hullám problémakörébe kalauzolja el a nézőt. Thomas Mann kisregényének szabad parafrázisa Almásitól megszokottan dokumentarista szemléletű, ám fiktív történet, amely néhol szórakoztat ugyan, de végül megrázó, mint a valóság. Almási Tamás az … → olvasásának folytatása

A rézágyút öntő Gábor Áron is gábor-cigány volt, tartja a fáma, elsősorban persze, maguk közt, a gábor-cigányok között. Ebből annyi a biztosan igaz, hogy a gáborok már ősidők óta fémművességgel keresik a kenyerüket, becsületes mesterei a fémnek, réznek, ónnak, néha … → olvasásának folytatása

Ismerős régi filmes képi közhely: a főhős, harmincas férfi, homlokába hulló haja gondterheltséget sugall. Szeles, szürke, ködös idő. A férfi valószínűleg ballonkabátot visel, a tengerparton guggol. A hullámok cipőjét, kabátja alját nyaldossák. Kezével a homokba markol és eltűnődve nézi az … → olvasásának folytatása

Úgy van az, ahogyan a mi drága Virág elvtársunk oly frappánsan megfogalmazta: az “élet nem habostorta”, mivel a “nemzetközi helyzet fokozódik”. Nos, a filmkritikus élete sem habostorta, néha gyomorforgató “falatokat” is meg kell néznie, a nemzetközi helyzet pedig annyira fokozódik, … → olvasásának folytatása