Tag Archives: 7/10

Kamondi Zoltán az egyik utolsó harcosa az öntörvényű, szuverén filmezésnek, immáron kilencedik filmjében űzi Don Quijote-i harcát a kommersz tömegfilmek szájbarágós történetmesélése ellen. Ő a tipikus művészfilmes, a szó minden negatív felhangja nélkül, mind külsejében, fura fityuláival, állandó fekete zakójában, … → olvasásának folytatása

Az úgynevezett nagybetűs szabad életbe kikerült intézetis fiatalok témája nem először tűnik fel a magyar filmben. Az intézet belső, gyakran durva élete, aztán onnan kikerülve a gyökértelen, céltalan sodródásuk a szabad társadalom parttalanságában megannyi hálás téma a meleg dolgozószobákban tépelődő, … → olvasásának folytatása

Háromszor is mentőt kellett hívni egyetlen este a Fűrész harmadik részének egyik angol vetítésére. Összesen négy néző lett annyira rosszul, hogy elveszítette az eszméletét, és egy nőt kórházba kellett szállítani a horror harmadik epizódjáról. Ilyen és ehhez hasonló hírek jelentek … → olvasásának folytatása

“Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb!” – mondatja Szophoklész Antigoné híres kardalában. Az ő korában – véljük mi, több ezer év távlatából – még csodálatos volt az ember, ha gondja, baja támadt embertársával egyszerűen elvágta a … → olvasásának folytatása

Nemrégiben a királyi televízió egy eldugott késő éjszakai időpontban szemérmes tartózkodással már műsorra tűzte egyszer ezt az 1995-ös keltezésű, Ghost In The Shell (beavatottaknak csak: GitS) című anime-klasszikust, valamint a jóval későbbi második részt (GitS – Innocence) is láthatta már … → olvasásának folytatása

Nem utópia, korunk civilizációja a kémián és a vegyiparon alapszik. Természetes élelmiszereink 80 %-ban kémiai adalékokkal készülnek, régen a sört meg kellett inni három napon belül, mert megsavanyodott, ma már hónapokig eláll, akár a tűző napon. Sokaknak már nemcsak a … → olvasásának folytatása

Mióta a nyolcvanas években “legújabb francia hullámként” emlegetett generáció (Besson, Carax, Jeunet, stb…) véglegesen az olcsó, értsd: nagy költségvetésű és olykor nagy bevételt is hozó tömegfilm felé fordult, gyakorlatilag két francia filmesre érdemes odafigyelnie az igényes filmrajongónak: François Ozon-ra és … → olvasásának folytatása

Kissé ideges leszek, amikor fiatal rendezők első filmjükben arról szeretnének valami magvasat szólni, hogy milyen vicces nehézségekbe is ütközik első filmjük elkészítése, hiszen éppen eléggé tele vannak a videotékák ilyen filmekkel. Jobbakkal is, de főleg rosszabbakkal. Anno Saul, a Kebab … → olvasásának folytatása

Viccesen kezdődött az egész. Az utcán siettem a dolgomra, egy csinos fiatal nő jött velem szembe, fülére szorított telefonnal. Épp mellém ért, amikor azt mondta: … két ismeretlen hívásom volt… Ennek nem lenne túl nagy jelentősége, de ekkor megcsörrent az … → olvasásának folytatása

Jean Reno úgy tűnik, legalább egy filmtörténeti figurát teremtett, ez pedig Viktor, a takarító. Ki másra hajazhatna Pataricza Eszter címmagyarítása, amelyben azonban csak részben fedi a lényeget. Grace Hawkins (Maggie Smith) ugyanis nem takarítónő, hanem, mint az eredeti cím is … → olvasásának folytatása