Apocalypto (2006)

Közzétéve 2010. május 23. vasárnap | Szerző: efes

A közép- és dél-amerikai indián kultúrák meglehetősen alulreprezentáltak Hollywoodban, bár az igazat megvallva, északi testvéreik is sokáig csupán a nagybetűs gonosz, enyhébb megfogalmazásban a pofozógép, vagy a szánnivaló részeges nyomoronc szerepére kényszerültek. Na ja, sokáig a halott indián volt a jó indián abban az országban, amely szívesen aposztrofálja magát a demokrácia első számú exportőrének. A sziúk, komancsok, apacsok és társaik mára már olykor pozitív főszereplővé is előlépnek, nem kis mértékben köszönhetően az indiánt soha nem látott Karl Maynak, a farkasokkal táncoló Kevin Costnernek és a többieknek. Ellenben a mexikói, guatemalai, vagy az andoki indiánok elképesztő magasságokig jutó, kifinomult kultúrájukról eleddig mozivásznon alig esett szó, könyvekben is jobbára csupán fantaszták, jövőbelátók és kérdésfeltevők gyúrták agyukat meghökkentő tudományos és technikai eredményeiket illetően. Persze foglalkoznak ún. “komoly tudósok” is e népekkel, de ők eredményeiket általában nem “popkulturális közegben” publikálják.

A hollywoodi álomgyár gigászi gépezete Ausztráliából importálta ügyeletes kultúrantropológus művelődéstörténészét, akit ezelőtt első vonalbeli színészsztárként ismerhetett meg a nagyérdemű. Mel Gibson néhány éve megelégelhette a legjobb seggű és legsármosabb Igazságos János mások által irigyelt, de belülről valószínűleg unalmas szerepkörét, és nagyszabású történelmi tablók rendezésébe fogott. A középkori Skóciába kalauzoló Rettenthetetlen díjesőt, míg a Jézus kereszthalálát naturálisan bemutató Passió nagy vihart és komoly bevételt okozott. E kettő eredményeképpen készülhetett el Gibson és cége, az Icon Productions új vállalkozása, az ősi maja civilizációba kalauzoló Apocalypto.

Az első két film is komoly energiákat fektetett a minél hitelesebb, és kultúrtörténetileg is helytálló miliő megteremtésére, de míg a Rettenthetetlen esetében ez jobbára a fegyverzetek és a csaták reprodukálásában merült ki, a Passióban már a film nyelve is korabeli volt. Persze, utóbbi esetben a téma jóval nagyobb tömegek érzékenységét sérthette és sértette is, így nem csoda az aprólékos és minden részletre kiterjedő odafigyelés. Az ebből fakadó viták Gibson kedvét azonban nem vették el, ez alkalommal is folytatta a nagy műgonddal kivitelezett és szinte szőrszálhasogató alaposságú filmkészítést. Mivel a maják kultúrtörténetéhez konkrétan nem sokat értek, így nem tudom megítélni, milyen tudományos hitelességű az a temérdek, csontokból, fogakból álló, kövekkel és patinás rézzel gazdagon díszített fejdísz, maszk, nyaklánc és harci eszköz, amit e filmben felvonultattak, így laikusnak azonban szemkápráztató. A szereplők egytől egyig helyi erők, tehát antropológiailag is stimmel minden. A forgatás helyszíne is hiteles: a maják, mintegy négymilliós lélekszámban, a mai napig is a Yucatán-félszigeten élnek, itt forgott a film is. Őserdőt még találtak összefüggőt, a piramisokkal telezsúfolt maja fővárost pedig felépítették egy kukoricamezőn. Dean Semler, a Farkasokkal táncolóval Oscart nyert, és ezzel egyben indiánszakértővé is avanzsált operatőr pompázatos nagytotálokban, az üldözési jelenetekben expresszív, vadul kaszáló közelikben alkotja meg a film izgalmas látványvilágát. A kellékek, felszerelési tárgyak, díszek mint már említettem, gazdagok, a testékszerek és tetoválások lehet, hogy új divatot is indítanak.

Mind a főbb szerepekben, mind a nagyszámú statisztéria kiválasztásában az lehetett az instrukció, hogy kizárólag szép embereket vehettek fel, hogy aztán véresen tátongó sebekkel, kelésekkel, kifolyó szemgolyóval jól el lehessen őket csúfítani. A körme mindenkinek koszos és töredezett, rendben is van ez így, hiszen a dzsungel nem higiénikus környezet. A látványosan sokszor vicsorogtatott rothadó (mű)fogazatokat viszont nem értem, hiszen ha valaki “bio” módon táplálkozott valaha, akkor azok a maják voltak. Így azonban nem tudom mitől rohadtak a fogaik… Ráadásul Jaguár Mancs, a főhős fogai, amelyek a film elején a többiekéhez hasonlóan iszonyú állapotban voltak, a film végére alaposan megjavulnak. De az is lehet, hogy a pozitív végkicsengés láttatja csak ezt velem. A film sztorija míg ideáig eljut, egyenes irányban fejlődik minden felesleges kitérő, csavar és elágazás nélkül. Az “alma nem esik messze a fájától”-dramaturgia, a főnök fia is főnök lesz, sőt annak a fia is. A hősiesség pedig családi hagyomány. Nincs meglepetés, Mel Gibsontól, akinek ez alkalommal nem nyomja vállát a Szent Biblia súlya, ezt várjuk. Hősmese, rengeteg vérrel és brutalitással. Ám ezenkívül semmi más, hacsak az nem, hogy van már maja indián hőse is Hollywoodnak…(2006.12.22.) Asanisimasa:6/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

14 hozzászólás a(z) Apocalypto (2006) bejegyzéshez

  1. ChrisDry szerint:
    2010. január 26. kedd - 15:58

    20-on éves fejjel sokat foglalkoztam a maya kultúrával, így nagyon vártam anno a filmet. Sajnálatomra az első implantátumról, a csokiról, a kalandárjaikról, a naptárjaikról, a 20-as számrendszerükről, földművelési-csillagászati stb ismeretük nagyon háttrében volt, legalább egy képfoszlány, valami utalás igazán megillette volna őket (Guatemalai maya leszármazottak joggal fogalmaztak meg kemény kritikát). Mindazonáltal a harciasság, s fejdíszek, a színek és a hangulat, valóban olyasmi lehet mind a drezdai iratokban megmaradt részletekre ill. pár spanyol pap leírására utal. Nekem tetszett a film, naturalista, ilyen (nekünk) szadista népcsoport volt. Mint ebben az időszakban EU-ban sem voltak kíméletesebbek, sőt inkákkal csúnyábban elbántak…. hosszú.. a film maga 8/10 (de én elfogult vagyok ebben a témában).

    Válasz
  2. koimbra szerint:
    2010. május 23. vasárnap - 15:26

    Az első fele unalmas volt, de nagyon, a második fele pedig pörgött végig, jobb lett volna, ha gyorsan lezavarják az elfogást és a szökést, mondjuk 20 perc alatt, így még akár nézhető is lett volna.

    Válasz
  3. ChrisDry szerint:
    2010. május 24. hétfő - 10:27

    Ui.: A fogakról lévő írásra cak most reflektlok: ők voltak akik a csokit chilivel keverve fogyasztották, kakóbab és a többi, valamint első jáde-implantátum is a majákhoz fűződik. ergo a fogaik az édességtől romolhattak… de erre annyira nem figyeltem a filmben, hiteles, jó, csak kár, hogy ezt a vad-barbár mivoltukról szól ez a film, még említésre sem méltatják a csillagászat, a 2-5-20-as számrendszedrüket, a naptárukat, a speciális vonal és pöttyös számolási módjukat, a íráskészségüket (ami egyedi mindmáig), valamint az ültetési, vetési, aratási szokási szisztémájukat…

    Válasz
  4. efes szerint:
    2010. május 24. hétfő - 14:13

    @ChrisDry: Ja ez lehet, hogy így van. Bár, felületes fogászati ismereteim szerint a fogak romlását a genetikai hajlamon túl elsősorban az iparilag finomított élelmiszerek (kristálycukor!), a dohányzás (ez mondjuk lehetséges…) és a piálás okozza. Vagy tudja a Dr.Francz. A genetika is közrejátszhat, hiszen ha azt vesszük, hogy az amerikai őslakosok Ázsiából érkezhettek, akkor lehetett rossz foguk, hiszen az ázsiaiaknak is rosszabb a foguk, mint pl. az afrikaiaknak vagy indiaiaknak. Ennek oka lehet a genetikai hajlam.

    Válasz
  5. preeda szerint:
    2010. május 25. kedd - 19:45

    Azt észrevettétek, hogy minden indiános filmbe kell egy európai (igazából ő a főszereplő), akivel azonosulni tudunk. Pl. Farkasokkal táncoló, Geronimo, Utolsó mohikán. Az indiánok amúgy érdektelenek, érthetetlenek számunkra.
    Azon filmek kevese az Apocalypto, amiben ezt a lüke hollywoodi sablont elhagyták – meg is bukott, mint Costner Rapa Nui-ja.
    De nem hiszem, hogy Gibson víziója a maja kultúra bemutatása lett volna, inkább egy tanmese, amire a film utolsó öt perce világít rá: there is always a bigger fish.
    Igazi nagy íve van a filmek: törzsek háborúja – kultúrák háborúja – civilizációk háborúja.
    Nálam 10/10
    ps. csokoládét először az európaiak (svájciak) készítették édességként. A classic verzió sós volt (és persze, csilis).

    Válasz
  6. efes szerint:
    2010. május 25. kedd - 20:50

    @preeda: Én úgy tudom, hogy az eredeti csokoládé valami 40-féle fűszerrel készült. Állítólag. Az a chiliscsoki, amit mi eszünk, már lehet cukros is, bár az igazi ínyencek abból is a minél magasabb kakaótartalmút fogyasztják, amibe értelemszerűen kevesebb a cukor. Hogy a fogak romlásához hozzájárul a cukormentes csoki is, hát ezt tényleg csak Mel Gibson tudhatja..:)

    Az indiános filmben mindig fehér a főszereplő, ez azért részben igaz csak, mert a Táncolókban azért épp az az érdekes, hogy az indiánoknak jéééé, arca van! Ezek emberek, és van nekik kútturájuk is! Az Utolsó mohikán dettó. A Geronimora nem emlékszem. De ezek épp a kivételek, melyek közül az Apokalypto nyilván a legtisztább. A tucatwesternekre viszont abszolút igaz ez: az indián szinte mindig gonosz, arctalan, és vagy lovat lop, vagy gyilkol, a legjobb esetben a kocsma mellett tarhál tüzes vízre.

    Ez az ív érdekes, és tulajdonképpen szerintem is áll, bár így asszem nem gondoltam végig még a filmet. De 10-et nem tolnék rá, mert azért néha untam, de ez én vagyok.

    Válasz
  7. Dr. No szerint:
    2010. május 26. szerda - 01:11

    10-est biztosan nem érdemel, a története oly egyszerű, mint a faék. Holott könnyedén el lehetett volna képzelni egy a maja kultúrába jobban beágyazott sztorit is. Itt a maják valójában gonosz hódítók voltak, idegenek a film főszereplőjének szempontjából. Tulajdonképpen ő is olyan idegenül nézte a maja várost, mint mi nézők. Úgyhogy tulajdonképpen mégiscsak “fehér” volt a főhős, azaz a film tárgyát képező kultúrán kívül álló, és hogy ne lógjon ki a lóláb, a majákhoz képest “vademberré” tették.

    Válasz
  8. koimbra szerint:
    2010. május 31. hétfő - 18:32

    @preeda: Megbukott? A 120 milliós bevétel (ebből 50 Amerikában) 40 milliós költségek mellett szerintem elég korrekt eredmény.

    Válasz

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  10. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szombat | asanisimasa

  11. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  12. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  13. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

  14. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

Gravatar
WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. ( Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. ( Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. ( Kilépés /  Módosítás )

Kilépés

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.