Az ember eredendően lusta. Általában hajlamosak vagyunk a henyélést valami csúnya, rossz szokásként feltüntetni, azonban ha nem lennénk lusták, valószínűleg még mindig a majmokkal viaskodnánk a legérettebb fürt banánért. A lustaságból fakad az a számtalan mende, monda, mese és meskete, amely olyan alkalmatosságokról szól, melynek birtokában nyugodtan hűsölhetünk az árnyat adó, ám rettenetesen közhelyes tölgyfa alatt, és várhatnánk a 12.25-kor megbízhatóan a szájunkba repülő sült galambot. Aladdin csodalámpájából mindenható dzsinn szivárgott elő, hogy teljesítse gazdája minden óhaját. A szegény halász aranyhala bár csak három kérést abszolvál, de az lehet akármi is. A lengyel rajzfilmből ismert varázsceruzát is szerette volna korosztályom (+/- 1 generáció) minden tagja az íróasztalfiókjában tudni egy bizonyos életkorban. Az egygyűrű, a drágaszág, ismerjük jól, milyen galibákra képes. Nos, e címbeli réz teáskanna is hasonló cucc, így ezúttal sem született új dolog a nap alá. A Dollár, kanna, szerelem című (illetve erre magyarosított) történet főszereplő párja is kissé lustácska, bénácska, lúzerecske, ahhoz mindenképpen, hogy egyről kettőre jussanak a nemrégiben megkezdett nagybetűsben. Egy kezdetben szerencsésnek tűnő szerencsétlenség következtében jutnak birtokába címbeli tárgynak, ami rögtön csodás dolgokat kezd művelni: amint a közelében valaki fájdalmat érez, dollárokat, ropogós bankókat kezd köpködni magából… Az élet egy csapásra megváltozik Alice és John Macy (Juno Temple és Michael Angarano) körül, csakhogy hamarosan kiderül az is, hogy a kanna – Szauron jól ismert gyűrűjéhez hasonlóan – hamar elveszi gazdája eszét…

Ramaa Mosley függetlenkedő komédiája habkönnyű, tulajdonképpen szórakoztató kis baromság, aminek egy percét sem szabad komolyan venni – így talán tudja teljesíteni azt, amire tartjuk. Kicsit misztikus (kb. mint a Maszk), nagyon tinivígjátékos tinivígjáték, nagy, nyálas smárokkal, kis hányással, a szokásos kötelező szereplőkkel (orrát fennhordó, menő csaj a gimiből, a hozzávaló nagyképű köcsög pasival, a nagyhangú paraszt, a lúzer barát és barátnő, valamint köcsög főnök, biovegamán nővérke, még biovegamánabb pasival és a többi), valamint néhány extrával, mint egy keményöklű hászid zsidó testvérpár, valamint egy jóságos kínai bölcs – akik közül néhányan azt sem értik, hogy mi van, míg mások minden erejükkel azon vannak, bár más-más indíttatásból, hogy megkaparintsák a címszereplő kannát. A kanna vége az lesz, mint a Gyűrűk urában lett, aztán a jók elnyerik méltó jutalmukat, míg a gonoszok megszívják. Egyszeregy, nem több. Asanisimasa: 4/10