Author Archives: efes

Mikor ezek a sorok íródnak, még nem lehet tudni, vajon nyer-e díjat a Saul fia Cannes-ban (mint azt a későbbiekben megtudtuk: nyert, aztán még itt-ott egy nagyobb vitrinre valót, beleértve a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat is… efes), de azt … → olvasásának folytatása

Két okból is az év eddigi legbátrabb vállalkozása az eddig tisztes kritikai elismerés mellett erős nézői fitymálkozást arató Maggie című mozi. Az egyik az, hogy rezidens szerepkörében mára már ikonná szoborodott, ám azért jócskán lejárt szavatosságú, a pályát tulajdonképpen már … → olvasásának folytatása

Úgy tűnik, idén sem ússzuk meg a nyarat hamisítatlan “nyári komédiák” nélkül, melyek közül egy dán produkció lesz (számomra) az első fecske. Rendezőnője, Hella Joof nem ismeretlen előttem (pl. Majdnem tökéletes szerelem, Lina esti naplója), sőt, kifejezetten szimpatikus csaj lehet, … → olvasásának folytatása

Úgy tűnik, David Cronenberg, a kollektív tudattalanunk avatott térképésze még viccelni is megtanult öregkorára. Humora természetesen éppen olyan gyilkos, mint amikor éppen nem viccel, hogy mást ne mondjak, szegény Julianne Moore-t simán fejbe vágja azzal az aranyszoborral, amire az már … → olvasásának folytatása

Két út áll az új Paul Thomas Anderson-film előtt: vagy semmivé foszlik az idők képlékeny homályában, vagy -igaz, csak egy relatíve szűk réteg számára- kultusszá válik és még akkor is a polcok dédelgetett helyén fog megbújni a lemez, amikor már … → olvasásának folytatása

Nagyon nehéz beleengednünk magunkat egy olyan történetbe, melynek főhősei az erdők, sőt kifejezetten az érintetlen őserdők haszoncélú, kíméletlen kiaknázásának szentelik életüket. Ma ilyen szaralakoknak nem drukkolunk, és ehhez még csak túlzottan radikális, vegán, anti-GMO és nagyon zöld(béke) aktivistáknak sem kell … → olvasásának folytatása

Lehet disco, lehet funk, lehet dubstep, lehet house, lehet rave és acid techno, big beat, break beat vagy drum&bass, Menyhárt Jenő után szabadon: nekem minden egyformán diszkózene. Ugyanígy vagyok ezzel a french houseként, garage house-ként vagy tőlem akár sittysutty-jajjajjajnak is … → olvasásának folytatása

Ha ezt a filmet valamilyen időparadoxon okán láthatnák az olasz neorealisták, vagy láthatná Szőts István, vagy mondjuk Sindó Kaneto, a Kopár sziget rendezője, akkor sírva fakadnának a gyönyörűségtől. Majdnem én is sírva fakadtam a gyönyörűségtől, talán csak a sajtóvetítéseken szokásos … → olvasásának folytatása