Tag Archives: 7/10

Felejtsük el a vasorrú bábát, a gonosz mostohát, a cekkereivel pankrátorkodó matrónát a hetes buszon, felejtsük el a magányukba besavanyodott öregasszonyokat, akiknek egy szórakozásuk van: az áskálódás és a feljelentgetés. Belevaló, kedves, vagány hölgyekről szólunk mostan, akik nem adják fel … → olvasásának folytatása

Amerika valódi meghódítása akkor kezdődött, amikor a kontinens északkeleti partvidékén keletkezett néhány település kicsinek kezdett bizonyulni az Óvilágból folyamatosan érkező nincstelen, ám reményteli tömegek számára. Nyugatra hatalmas és ismeretlen végtelen mezők terültek el, hívogatva a letelepedni vágyókat. A hatalmas távolságok … → olvasásának folytatása

Már nagyon sok órája csak száguldottunk dél felé az autópályán, de utunk vége azonban még túl messze volt. Kiszakadva a hegyek közé zárt büdös nagyvárosból, látva a mellettünk elsuhanó csodaszép mediterrán tájat, ellenállhatatlanul vágytunk arra, hogy megálljunk, ha csak néhány … → olvasásának folytatása

Van ennek a családi filmezésnek először is a népművészeti oldala. Mivel sok háztartásban van már videokamera, komplett forgatókönyvek, meg talán indíttatás híján a vitrinbe zárt képrögzítőeszköz elsősorban az éves nyaralások alkalmával kerül elő, hogy negyvennyolcadszor is megörökítse az Adria fodros … → olvasásának folytatása

Enyém a vár, tiéd a lekvár! Na, jó, ha kölcsönadod a turbóhajtású mecsbokszodat, tiéd is lehet az a vár. Gyerekkorunkban még valahogy így zajlottak a játékok, még minden lágy, összefolyó és képlékeny volt. Aztán ahogy telt, múlt az idő, körülöttünk … → olvasásának folytatása

Asif Kapadia, az Angliában nevelkedett hindi származású filmrendező így nyilatkozik első nagyjátékfilmjéről, A harcos-ról: … ott álltunk az indiai Rajastan tartományban található sivatag közepén, 47 fokban, 250 fős stábbal, amit lovak, tevék, bivalyok, skorpiók egészítettek ki. Fejünk fölé tornyosult az … → olvasásának folytatása

Kevés olyan filmes található szerte a világon, mint Woody Allen. Az 1935-ös születésű színész-rendező legenda szemlátomást öregszik ugyan, de nem változik. Immár évtizedek óta ugyanaz a vastag, fekete keretes (nálunk SZTK keretnek hívták az ilyet, anno) szemüveg, ugyanazok a keleti … → olvasásának folytatása

A legegyszerűbb az, amikor jön az a gaz gonosz, csinál valami csúnyát, mi okból rettegés üli meg a várost. Persze, a hős még tétlenkedik kicsit, molyol és kéreti magát, de aztán összekapja magát, és egyedül – hiszen a hős azért … → olvasásának folytatása

A 33. Filmszemlén mutatták be Mundruczó Kornél Szép napok című filmjét, akkor különdíjat nyert, majd eltűnt. Manapság kényszerű szokás szerint nem a mozikba került a film, hanem dobozba és útra kelt a világban, fesztiválról fesztiválra, reménykedve abban, hogy sikerül valahonnan … → olvasásának folytatása

Ha Alexandre Dumas, vagy pestiesen emlegetve a Dumás Sanya -csak úgy, mint a Verne Gyula – manapság élne, és semmi mást nem csinálna, mint megírna egy történetet négy jóbarátról, akik életüket és vérüket úgy áldozzák egymásért, mint a hazáért, s … → olvasásának folytatása