Rob Reiner -ahogy öregszik- képtelen szabadulni az öregedés rendkívül összetett problematikájától, hiszen a Bakancslista és a Monte Wildhorn csodálatos nyara után ismét nyugdíjaskorúakról mesél új filmjében, a Szerelem a végzetemben. A halál fagyos szellője ezúttal ugyan máshol lebbenti meg a függönyöket, viszont kutya, kisgyerek, mogorva öreg bácsi lesz megint, mint az öreg Monte Wildhorn történetében, ezúttal megspékelve egy bolondos, kicsit hisztis nénivel, akivel az időskori szerelem bája kerül terítékre, hogy úgy mondjam.

Még a helyszín is nagyon hasonló, mint a Monte Wildhorn-filmben, egy vitorlásokkal teli, kedves tó partján álló ház, ahol lakik Oren Little (Michael Douglas) az özvegy ingatlanügynök, egy vérbeli kekec, egy kiállhatatlan, undok vénember. Felesége halála után vált ilyenné, de gyaníthatóan sosem volt túl barátságos azokhoz, akiktől nem remélt üzletet. Hatalmas villáját árulja rengeteg pénzért, sikertelenül. Zűrös múltú fiával már régen nem tartja a kapcsolatot, éppen ezért éri derül égből villámcsapásként, amikor az hirtelen újra megjelenik Oren életében azzal, hogy kényszerű távolléte idejére vegye magához lányát, akit az öreg még sosem látott. A bájosan cserfes kislány hamarosan megérkezik, ráadásul egy hatalmas rottweilerrel, akivel korábban már Orennek meggyűlt a baja. Még jó, hogy ott van Oren szomszédja, a szintén özvegy, ám az öreggel kutya-macska kapcsolatban lévő Leah (Diane Keaton), aki időlegesen felvállalja a nagymama képletes szerepét…

Mivel tapasztalt filmrajongók vagyunk, látjuk ennyiből is, hogy az öreg Reiner ezúttal sem bízott semmit a véletlenre, jól bevált klisék atombiztos klisék hátán, plusz kutya, plusz kisgyerek, plusz a rákból éppen kigyógyult Michael Douglas, valamint Diane Keaton, aki nélkül ma már szinte nem is készül romantikus komédia odaát. Sajnos azonban ezek a klisék ezúttal nem illeszkednek egymáshoz valami precíz módon, lötyögnek, billegnek és a két híresség között sem érzékelhető valami perzselő kémia, aminek viszont a történet szerint perzselnie kéne, hatvan-valamennyi év ide vagy oda. Barátság, korrekt munkatársi kapcsolat igen, de szerelem semmiképpen, pedig Szerelem a végzetem, vagy mi. Nem változtat ezen az sem, hogy eredetileg Sissy Spacek kapta Leah szerepét, Keaton kvázi belecsöppent a filmbe, ő azonban van olyan jó színésznő, hogy akár arra is kaphat Oscar-díjat, ha egy szerepét csak végigbőgi, anélkül, hogy megszólalna…

Persze, Keaton és Douglas van olyan jó színész, hogy még ilyen félgőzzel is elviszik hátukon a filmet, Reiner részéről pedig a sok kis hiba még nem bukta: a Szerelem a végzetem egy közepes romkom, se nem több ennél, se nem kevesebb. Közönsége is van. Asanisimasa: 5/10