Isten keze (È stata la mano di Dio, 2021)

Paolo Sorrentino új filmje ezúttal nem fiktív, ám mégis provokatív pápa-életrajz, nem is szintén képzeletbeli, de a valósághoz megtévesztésig hasonlító rocksztár-portré, még csak nem is politikusok karikaturisztikus, ám igencsak savas pályaképe, mint volt Andreottié vagy Berlusconié, nem is olyan filozofikus-lírai alkotások a megfoghatatlanról, mint A nagy szépség vagy az Ifjúság; bár főszereplőjét nem Paolónak hívják, szemernyi kétség nincs afelől, hogy Isten keze valójában az, ami Sorrentinót saját útjára, a film felé terelte. Ő a főszereplője a történetnek, ő a 18 éves Fabietto, aki inkább nézné meg Maradonát egy olasz bajnoki meccsen, a Napoli mezében gólt rúgni, mintsem élete első szexuális élményét megszerezné a csábító, buja nemiségével tüntető, ám meglehetősen zilált lelkivilágú távoli rokonnal.

A film címe ezáltal utal részben az isteni Diego ’86-os foci VB-n elkövetett, mára legendává vált “kezes góljára”, de utal azokra a sorszerű találkozásokra is, melyek egy súlyos családi tragédiákon áteső, útját kereső fiatalembert terelgetheti az élet útvesztőjében. Fabietto/Paolo útjja, úgy tűnik, szerencsésen alakul, de ahogyan a filmben láthatjuk, alakulhatott volna sokkal rosszabbul is. A film cselekménye néhány Fabietto élete szempontjából lényeges momentum lágy összefonva, melyek során Fabietto Fabiová érik. Sorrentino még sohasem volt ennyire személyes és ennyire érzelmes. Persze, itt saját életéről mesél, saját rokonairól, szüleiről, akiket nagyon szeretett és akik nagyon szerették. Az a pikírt, pimasz humor, mely egyik jellegzetessége, most picit hátrébb szorul, de azért nem kell megijedni, saját magával szemben is legalább annyira őszinte, mint ahogy mások, például politikusok gyengeségeit ki tudja pécézni. (Gondolok itt például a bárónő-, vagy a színházi kritika-jelenetre.) Egy szép felnövés-történettel van tehát dolgunk, mely azért tablója is a nyolcvanas évek Nápolyának, a maga végeláthatatlan dugóival, kibírhatatlan hőségével, azzal a kézzel-lábbal kalimpáló, teli torokból áradó, széles olasz temperamentumával, a tenger végtelen ölelésében, háttérben a Vezúv csonka kúpjával és Capri ködbe vesző szigetével.

Kategória: Film, Netflix
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.