Egyetlen olyan szempont létezik, amely alapján el lehet gondolkodni e Szerb filmnek nevezett ocsmányság elfogadása kapcsán, mégpedig az, hogy esetleg a polgárháború hozadékai által kilúgozott lelkű szerb nemzet egyfajta látlelete ez. Minden egyéb más olvasat komoly pszichológiai, sőt pszichiátriai problémákat vet fel, nem csak az alkotói, de a befogadói oldalról is.
Ez a szerb film tökéletesen beteg, aberrált, tele van olyan jelenetekkel, melyek tényleg csak egy végletesen lepusztult elme legmélyebb bugyrából szakadhattak ki. Nehéz is bármit mondani róla, mert ha azt ecsetelem, milyen fertelmes borzalom, az sajátos módon a hype-hoz járul hozzá (én is épp ezért szereztem meg: vajon mi az, ami annyira botrányos, hogy még eddig sosem…), ha pedig bármi módon, valamit, akár művészi erényeket próbálok benne felfedezni, akkor meg hazudok, önmagamnak is. A legjobb hallgatni lenne róla, de az meg egyrészt cinkosság a velejéig cinikus alkotókkal, másrészt pedig tényleg mindenkit lebeszélnék róla. Az meg nem megy úgy, ha ezt nem közlöm valamilyen formában.
Szóval, az egyetlen elfogadható olvasat tényleg csak a (szerb) nemzet lelkén éktelenkedő, szörnyű tályog felfedése lenne, de ezt is erősen cáfolják és a vériszamos kövezetre rántják a legutolsó képkockák, melyek elidegenítenek mindenféle értelmező asszociációtól, és szárazon húzzák alá a tényt: ez a film tényleg csak ennyi. Egy végletesen öncélú, szadista pornó-horror. A Macskajajból ismert Srdjan Todorovic főszereplése először meghökkentő, de aztán már csak szimplán szánalmas, ahogy erőlködik a nagyfaszú expornósztár utolsó, halálos menetében. Némileg zavaró lehet, hogy képileg kifejezetten igényes a film megjelenítése. Szó sincs igénytelen gagyiról, szemlátomást van benne meló bőven. Srdjan Pasojevicék odatették magukat, a forgatókönyvet is az egyik legmenőbb szerb horror-kritikus, Aleksandar Radivojevic jegyzi, azonban hiába minden, mozogjon akár bármi mondanivaló is ott hátul, a kisagyban, maga a film nem több egy kivételesen ostoba, otromba, gusztustalan és öncélú horror-pornónál. Tényleg csak az nézze meg, aki kíváncsi olyan jelenetekre, (+18!!!) mint pl. egy frissen született csecsemő megerőszakolása egy 120 kilós kigyúrt kopasz állat által. Ezenkívül töméntelen anális, orális aktus, vérfertőzés, szinte mindig vérben és szarban tocsogva, csonkítások, és egyéb döbbenetes erőszakok. Nekem ne jöjjön itt művészettel senki, ez kurvára nem az. (Még ha eredetinek látszó Francis Baconok lógnak is néhány helyszínen…) Asanisimasa: 0/10
bájos tekintetű (mást úgysem lehet látni) leányokkal, kietlen, kopár dombokon, talán még hátrafelé is nyilazva lezúduló lovasokkal, kardokkal, vérrel és könnyekkel. Kazahsztán gazdag ország, bár leginkább olajáról és 
De azért, hogy a frissebbek ne maradjanak napi betevő nélkül, íme a 
A film Jeremiah gyerekkorának néhány évét mutatja be lendületes, bár erősen fragmentált narrációban. A nyitó képekben a kissrác hat éves, a film végére kb. 14. Anyuci (Asia Argento) egy igazi repedtsarkú, piás, keményen drogos kurva, aki elérve 23-ik életévét, immár jogot formálhat eddig gyámügyileg nevelőszülőknél nevelkedő fiára. Így kerül hozzá Jeremiah, akivel zűrös életmódja miatt nem tud mit kezdeni. Vonszolja magával az egyre sötétebb jövőjébe. Ennyi a film, a kiút, a megmenekülés, bármiféle halvány happy end nélkül. Egyre gyorsuló lejtmenet a pokolba.
és Valmont grófot, a két csípős modorú intrikust, akik természetesen egymásba szerelmesednek, és kezdetét veszi “héják nászához” hasonlatos, önmagukat is széjjelcincáló, féktelen frigyük. Müller éppen ezért pécézte ki őket Laclos rizsporos művéből, mert tökéletesen reprezentálható általuk a két ellenkező nem, ellenkező előjelű entitás sorsszerű és végzetes egymásba gabalyodása, a szerelem tulajdonképpeni anatómiája. Müller darabja erről szól: a szeretetteljes, vagy éppen gonoszkodó csipkelődés hogyan fejlődik (erodál?) egymás szenvedélyes marcangolásává, s végül az egymásban történő teljes feloldódássá. Gergye ezt a pokolian gyönyörűséges folyamatot immár Müller szellemes, s olykor igen frivol szövegeivel (Kurdi Imre ropogósan friss fordítása) megtámasztva pontosan meg tudja ragadni az igen tömörre szerkesztett előadásban.
– a féltékeny Brice ront be az ajtón, s felelősségre vonja szerinte hűtlen barátnőjét. Az indulatok elszabadulnak, s a lány holtan marad a helyszínen. A hadügyminiszter a gyilkosságot ismeretlen vetélytársára akarja kenni, s a vizsgálat felügyeletét Tomra bízza. Farrellnek 48 órája van, hogy igazolja ártatlanságát, miközben saját maga ellen vezeti a nyomozást, s a főnöke a tettes…
még Stephen Frears 
folyamatnak bemutatására koncentrál, amelyen a negyvenes-ötvenes éveiben járó, angol származású, Los Angelesben tanító homoszexuális irodalomprofesszor keresztülmegy, amikor egy tragikus autóbalesetben elveszti szerelmét, akivel élete legboldogabb 16 évét élte le. A film ízléses képekben mutatja meg az események miatti bénultságban kóválygó prof hétköznapjait, hogyan sokkolja az a telefonhívás, mely egyszerre közli vele a tragédia hírét, valamint azt, hogy az elvesztett társ családja rideg nyárspolgári érzéketlenséggel rekeszti ki őt a gyász ceremóniájából. A külvilág persze alig észlel valamit a professzorban zajló lelki erodációból. Rosszul nézel ki! – fogadják munkatársai, akik semmit nem tudnak a prof valódi életéről. Egyedül régi barátnője próbálja tartani benne a lelket, ő azonban a férfi iránti szerelmén nem tud felülemelkedni. A professzor végső elkeseredésében öngyilkosságra készül, ám ekkor lép be életébe egyik tanítványa, aki feltűnő érdeklődést tanúsít nem csak az angol irodalom, hanem a professzor személye iránt is. Eközben a professzor precízen és hitelesen ábrázolt lelki tusáját keresztülszövik az elhunyt barátjával töltött évek emlékképeit megidéző flashbackek.
éppen büfiztetnek, vagy ha már a gyerek elaludt, akkor eszeveszett sebességgel fészbukolnak/szkájpolnak sorstársaikkal. A munkanélküliek munkát keresnek, vagy éppen ekkor fordulnak a másik oldalukra. Mindenki más iskolában, munkában, akárhol ügyintéz, de legalábbis ebédel.
wim
efes
perry55
szaszo
