Category Archives: Film

Kezdetben úgy tűnik, mintha már nem állnának annyira szarul a dolgok a belga (flamand) Felix Van Groeningen legújabb filmjében, mint amilyen szarul álltak a 2009-es Szarul állnak a dolgokban, vagy a néhány évvel későbbi Alabama és Monroe-ban. A Szex, mámor, … → olvasásának folytatása

Nem véletlenül hajaz címében Dan Trachtenberg bemutatkozó rendezése J.J. Abrams 2008-as Cloverfield című produkciójára, melyben Abrams szintén egy “nyeretlen kétévessel”, Matt Reevesszel vitette el a balhét (és csinált filmtörténelmet). A Cloverfield Lane 10 ismét egy (természetesen fiktív) földön kívülről érkező … → olvasásának folytatása

Volt már a minap egy ember, aki kimászott az ablakon, és eltűnt, aztán volt egy galamb, aki (a semmi) ágán tűnődött el a létezés értelmén, vagy inkább értelmetlenségén, volt már egy lány is, aki a tűzzel játszott, volt már egy … → olvasásának folytatása

Na, még egy modelles film (tegnap mutatták be a magyar mozik a dán Mads Mathiesen A modell című filmjét), ezúttal a szintén dán származású Nicolas Winding Refn tollából rendezői székéből. A Neon Démon fókuszában egy szintén egy vidékről jött, feltörekvő modell … → olvasásának folytatása

A dán Mads Mathiesen pont ugyanolyan részletes naturalizmussal bemutatott orális aktussal kezdi második filmjét, mint az elsőt is. A testépítés vs. szerelem bonyolult dialektikáját feltáró Teddy mackó -jellemző módon- evéssel, pontosabban fehérje-, és vitaminbevitellel indít, A modell viszont egy jó … → olvasásának folytatása

Azt hiszem, egy ideális világban, legalábbis, amit ma, innen ideálisnak gondolhatunk, az embernek olyan problémákkal kellene legfeljebb küzdenie, minthogy: Amikor a negyvenen kicsit túli tanár elveszti gyógyíthatatlan betegségben szenvedő párját, tanítványai egy almafával ajándékozzák meg. A fát a tanár elülteti … → olvasásának folytatása

Az olasz Taviani-fivérek talán utolsó tagjai annak a híres társaságnak, melynek tagjai tevékenységükkel alapjaiban határozták meg a világ filmművészetét. Nem tartoznak De Sica és Rossellini generációjába, még csak Felliniébe és Antonioniéba sem, egy (két) évtizeddel még náluk is fiatalabbak, ám még így, … → olvasásának folytatása

Minden idők leghamisabban éneklő énekese volt Florence Foster Jenkins, akinek tanulságos élete egyszerre két filmest is megihletett mostanában, köszönhetően talán a televíziókban igen divatos énekes tehetségkutató showműsorok bevezető, selejtező részeiben felbukkanó önjelölt, ám rendkívül tehetségtelen énekes “sztárok” óriási számának (érdemes meghallgatni … → olvasásának folytatása