Category Archives: Filmnaplók

Isteni játék (Phörpa / The Cup, 1999) – Természetesen a labdarúgásról van szó ebben a bhutáni (!) komédiában, ami már megfertőzte a tibeti buddhizmus elmélyült tanulmányozásába belefáradt szerzeteseket is. A valóságban is megtörtént mese egy ifjú boncról szól, aki a … → olvasásának folytatása

A férfi mögött (The Wife, 2017) – “Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ezzel a bonmot-val játszik el ez a film, mely formáját tekintve valóban inkább tévéjáték, mely meglehetősen furcsán is néz ki a … → olvasásának folytatása

Rossz versek (2018) – Ma már világos, hogy nincs semmi furcsa és megmagyarázhatatlan abban, hogy Reisz Gábor tehetséges fiú. Új filmje még jobb is lett, mint bemutatkozó, 2014-es VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmje. Összeszedettebb, átgondoltabb, de legalább annyira … → olvasásának folytatása

Aranyélet – 3. évad (2018) – Csak az a vég, csak azt tudnám feledni… Bár, ahogy nézem, már az amúgy remek, magyar viszonylatban szinte iskolateremtő első évad is botlott picit a végén, a szintén erős második évad is már az … → olvasásának folytatása

Nyitva (2018) – Egy teljesen korrekt, bárki számára nézhető romantikus komédia a Londonban végzett fiatal rendezőnő, Nagypál Orsi bemutatkozó darabja, mely egy harmincas párt mutat be, akik a kapcsolatuk kezdetén megélt tűzijáték után már a szürke hétköznapokat élik. Értelmes emberek … → olvasásának folytatása

Mesterdetektív (Sleuth, 1972) – Anthony Shaffer kétszereplős színdarabját -jóval azelőtt, mikor Kenneth Branagh kiherélte ugyanezt- Joseph L. Mankiewicz gyakorlatilag egy az egybe alkalmazta filmre, mely filmváltozat így erősen teátrális hatású. Mintha tévéjátékot néznénk. A majd’ két és fél órás hossz … → olvasásának folytatása

Maradok! (Je reste!, 2003) – Mit tagadás, vicces volt néznem ezt a kibírhatatlan modorú, bringabuzi puncibubust (Vincent Perez), akit a szoborszépségű Sophie Marceau-nak kellett elviselnie e történet első harmadában, miközben nálam is ott pihen a nappaliban a bringa, életem másik … → olvasásának folytatása

A tökéletes gyilkos (2017) – Rendkívül izzadtságszagú film. Minden egyes kockáján, minden pillanatában érezni azt a kétségbeesett igyekezetet, mellyel alkotója (Pacskovszky József) azon van, hogy egy trendi, nemzetközi viszonylatban is elfogadható színvonal műfaji filmet, egy krimit tegyen le az asztalra. … → olvasásának folytatása

Sidney Hall eltűnése (The Vanishing of Sidney Hall, 2017) – Az amerikai kritikusok (és a nyomukban loholó európaiak is) kifejezett utálattal fogadták Shawn Christensen virtigli szerzői filmjét, a tekintélyes véleményvezérként ismert Roger Ebert.com kritikusa egyenesen nőgyűlölő szemétnek tartja a filmet, … → olvasásának folytatása

Őrült, dilis szerelem (Crazy, Stupid, Love, 2011) – A film már a címéből sejthetően sem árul zsákbamacskát. Mindemellett, egy ilyen Steve Carellt, Julianne Moore-t, Ryan Goslingot, Emma Stone-t, Marisa Tomeit és Kevin Bacont felvonultató litty-löttyre már csak a kápráztató szereposztás miatt is érdemes vetni egy pillantást – … → olvasásának folytatása