ELSŐFILMESEK A MAGYAR FILMHÉTEN

Hét elsőfilmes rendező nagyjátékfilmjét is láthatja majd a közönség október 13-19. között a Magyar Filmhéten. Bodzsár Márk Isteni műszak, Herczeg Attila Megdönteni Hajnal Tímeát, Császi Ádám Viharsarok és Zomborácz Virág Utóélet című, a mozikban már korábban bemutatott munkái mellett Kerékgyártó Yvonne Free Entry című alkotása, Kincses Réka Szülőföld, szex és más kellemetlenségek, valamint Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjei a hivatalos premier előtt futnak majd a MOM Parkban a Filmhéten.

Kerékgyártó Yvonne Free Entry című alkotásában Betti (Pusztai Luca) és ‘V’ (Barta Ágnes) titokban, pénz nélkül szöknek be a Szigetre. A felszabadult kalandnak induló fesztiválozás egészen új fordulatot vesz, amikor a két tizenéves lány elveszti egymást az éjszakában. Betti egy helyes drogdílertől kér segítséget, hogy megtalálhassa barátnőjét. Kiderül, hogy az életben nincs minden teljesen ingyen. A film – melynek világ premierje a neves, wiesbaden-i goEast fesztiválon volt és később elnyerte az újvidéki Cinema City fesztivál fődíját – október 13-án, hétfőn 19:45-kor és 19-én,vasárnap 21:30 – kor lesz látható.

Október 14-én, kedden 19 órakor és 16-án, csütörtökön 21.30-kor újra megnézheti a közönség Bodzsár Márk Isteni műszak című filmjét, mely abszurd humorral meséli el egy mentőápoló alászállását az éjszakába, ahol beavatást nyer a halottasbizniszbe és az ahhoz kötődő kegyetlen elvbe: a halál nem válogat, az ember igen. A filmben olyan nagyszerű színészeket láthatunk, mint Ötvös András, Keresztes Tamás, Rába Roland, Nagy Zsolt, Zsótér Sándor és Hegedűs D. Géza. Zomborácz Virág Utóélet című munkájában is fontos szerepet játszik a halál. A film főhőse Mózes, egy huszonéves, szorongó fiú. Amikor lelkész apja váratlanul meghal, szinte megkönnyebbül: elhárult a veszély, hogy kezdenie kelljen valamit az életével. Csakhogy a lelkész szelleme kísérteni kezdi Mózest. Az október 16-án, kedden 18:15-kor, valamint 17-én, szerdán 21:15-kor vetített filmben Gálfi László, Gyabronka József és Csákányi Eszter felejthetetlen alakítást nyújt. Utóbbi feltűnik Kincses Réka október 18-án, szombaton 16:15-kor játszott alkotásában, a Szülőföld, szex és más kellemetlenségek-ben is. Zsuzsi és Sándor Németországban élnek egy nagyváros szélén és látszólag beilleszkedtek. Kelet-Európai múltjukra semmi sem utal. Zsuzsi azt mondja, honvágya van, Sándor, hogy neki semmi sem hiányozna, ha a felesége közel engedné magához. Amikor a gyerekek vakációra utaznak, a pár évek óta először marad kettesben. Szerencsére váratlan látogatók érkeznek…

Reisz Gábor, az idei Cinefesten díjat nyert VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című alkotása október 17-én, pénteken 21:30 órakor és 19-én, vasárnap 21 órakor lesz látható a Filmhéten. Komplikált a helyzet, amikor nem emlékszel, hogy szüleid egyhavi fizetését miként verted el egy átmulatott éjszaka során egy lisszaboni repjegyre. Itt tart most Áron, aki számtalan kortárs komplexus birtokosa; frissen végzett az egyetemen,barátnője elhagyta,a szülei tartják el amíg munkát és alkalmanként motivációkat keres. Budapesten él, ami semmiképpen sem olyan, amilyennek a dizájnos útikönyvek festik. Az itteni életet súlyos ellentmondások színezik. Császi Ádám Viharsarok című filmje – október 18-án 21:45-kor és 19-én, vasárnap 20:00 órakor – a vidéki Magyarország hangulatát tárja elénk. Egy vesztes mérkőzés és csúnya vita után a német futballcsapatban játsző Szabolcs átgondolja életét, és hazamegy Magyarországra az egyszerűbb élet reményében, ahol hamarosan találkozik Áronnal, és kölcsönös vonzódás alakul ki a fiúk között…

Végezetül Herczeg Attila százezres hazai nézőszámot túllépő Megdönteni Hajnal Tímeát című romantikus vígjátéka Osvárt Andrea, Jordán Adél, Simon Kornél, Szabó Simon és Lengyel Tamás főszereplésével október 18-án 20:00 – kor és 19-én, vasárnap 18:45-kor lesz látható a Filmhéten.

A Magyar Nemzeti Filmalap, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Magyar Filmakadémia közreműködésével 2014. október 13-19. között rendezi meg az első Magyar Filmhetet, melynek keretében az elmúlt 3 év filmtermésével, 332 benevezett alkotással ismerkedhet meg a szakma és a nagyközönség a Cinema City MOM Park moziban. A teljes program a www.filmhet.hu oldalon található, a vetítésekre pedig október 9-étől elővételben már válthatóak jegyek 610 Ft-os egységáron a Cinema City MOM Park jegypénztáraiban és a www.cinemacity.hu honlapon.                                                                                                                                             https://www.facebook.com/magyarfilmhet

Hírek Kategória | Hozzászólás

KÉT NAP, EGY ÉJSZAKA (12): JÓTÉKONYSÁGI VETÍTÉS A HŐSÖK TERE MOZGALOM JAVÁRA

Az Oscar-díjas Marion Cotillard és az Arany Pálma-díjas Dardenne-testvérek közös filmje az egymás mellett kiállásról, a hétköznapi hősökről szól, ahogy a Hősök Tere kezdeményezés is (http://www.hosoktere.org). Az Uránia Nemzeti Filmszínház és a filmet forgalmazó Mozinet az október 21-ei, 18.30-as premier előtti vetítés jegybevételének felét a Hősök Terének ajánlja fel, így támogatva a szervezet célkitűzéseit Magyarországon.

ketnapegyejszaka_plakatA vetítésre 1500 Ft-os áron elővételben is vásárolhatók jegyek az Uránia honlapján (http://tinyurl.com/qf35v82), illetve személyesen a mozi jegypénztárában. A film vetítését beszélgetés követi a Hősök Tere szervezésében.

A Két nap, egy éjszaka az Oscar- és Arany Glóbusz-díjas Marion Cotillard és a kétszeres Arany Pálma-díjas Dardenne-testvérek közös filmje, mely egyetlen hétvége történetét meséli el. Sandra (Cotillard) évekig dolgozott egy gyárban, de néhány hónapos betegszabadsága után főnöke lehetetlen feladat elé állítja: csak akkor jöhet vissza, ha rábeszéli kollégáit, hogy azok mondjanak le az év végi bónuszukról. A cég indoklása szerint nincs forrás egyaránt a bónuszokra és Sandra fizetésére. A gyenge, megalázott nő szembeszáll az őt elbocsátó vállalattal: a hétvégét kollégái meggyőzésével tölti, hogy félelmeit és saját korlátait leküzdve új emberként nézzen szembe hétfőn reggel a feletteseivel.

A belga Dardenne-testvérek az elmúlt másfél évtizedben az európai művészfilm egyik legjelentősebb alkotóivá váltak. Alkotásaik – köztük a Lorna csendje és a Srác a biciklivel – elsőként Cannes-ban mutatkoznak be, ahonnan mindig díjjal távoznak. Legújabbjuk, a Két nap, egy éjszaka főszereplőjéül a kortárs francia mozi legnagyobb csillagát, a gyönyörű Marion Cotillard-ot választották. A hollywoodi filmekben (Eredet, A sötét lovag: Felemelkedés, Éjfélkor Párizsban) is gyakran szerepet vállaló Oscar-díjas színésznő legnagyobb szakmai sikerei, a Piaf és a Rozsda és csont után ismét ledöbbentően hiteles és igazán emlékezetes alakítást nyújt.

A Két nap, egy éjszaka október 23-tól látható országosan a hazai mozikban. Magyar feliratos mozielőzetes: http://youtu.be/foW-3URqd1g

Hírek Kategória | Hozzászólás

JÖVŐ HÉTFŐN KEZDŐDIK AZ ELSŐ MAGYAR FILMHÉT

Mától nyilvános a program, csütörtökön indul a jegyelővétel

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Magyar Filmakadémia közreműködésével 2014. október 13-19. között rendezi meg az első Magyar Filmhetet, melynek keretében az elmúlt 3 év filmtermésével, 332 benevezett alkotással ismerkedhet meg a szakma és a nagyközönség a Cinema City MOM Park moziban. A rendezvény az Oscar-díjas Kertész Mihály Jászai Mari főszereplésével 100 éve forgatott filmje, A tolonc ősbemutatójával kezdődik a MÜPÁban. A vetítésekre október 9-étől elővételben már válthatóak jegyek, 610 Ft-os egységáron.

magyar_filmhet_plakatAz Oscar-díjas Kertész Mihály 1914-ben Jászai Mari főszereplésével forgatott némafilmje, A tolonc felújított és digitalizált változatának ősbemutatója nyitja október 13-án, hétfőn este az első Magyar Filmhetet a MÜPÁban. A tolonc-hoz a Maestro című Oscar-jelölt magyar animáció zenéjét is jegyző Pacsay Attila komponált kísérőzenét, melyet a nyitógálán az 52 tagú Pannonia Symphony Orchestra ad elő.

12.620 percnyi magyar film, azaz 332 alkotás – köztük 105 dokumentumfilm, 87 fikciós rövidfilm, 62 animáció, 36 ismeretterjesztő film, 26 egész estés játékfilm és 16 TV játékfilm – pereg majd október 13-19. között a Cinema City MOM Park mozi 6 termében párhuzamosan. A seregszemlére az alkotók az elmúlt időszakban magyarországi mozi forgalmazásban vagy televíziós csatornákon vetített, vetítendő, illetve a legfontosabb nemzetközi filmfesztiválokon szerepelt filmalkotásokat nevezhették.

A játékfilmek között olyan nemzetközi fesztiválsikerek, mint a Fehér Isten, az Aglaja, A nagy füzet, az Isteni műszak vagy a Viharsarok újra látható lesz nagyvásznon. A közelmúlt kiemelkedő sikereit, a százezres hazai nézőszámot túllépő Megdönteni Hajnal Tímeát és az eddig több mint százötvenezer nézőt vonzó Coming Out című vígjátékokat is újra moziban nézheti meg a nagyközönség.

Több játékfilm premierje – köztük Török Ferenc új munkája, a Senki szigete című szuperromantikus komédia világpremierje – a Filmhéten lesz. Tolnai Szabolcs vajdasági rendező Az erdő című magyar-szerb koprodukcióban készült drámájának, továbbá N. Forgács Gábor legutóbbi filmje, a Kéri Kitty és Rudolf Péter főszereplésével készült Pillangók magyarországi premierjére is a Filmhéten kerül sor. A Németországban alkotó Kincses Réka első játékfilmje, a Szex, szülőföld és más kellemetlenségek szintén a Filmhéten lesz először látható Magyarországon. Reisz Gábor, az idei Cinefesten díjat nyert VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című alkotása pedig itt mutatkozik be először a fővárosi nézőknek.

A Filmhéten látható alkotások több mint egyharmada a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja által támogatott alkotás. Köztük van a nemrégiben Montreálban fesztiváldíjat nyert tévéjátékfilm, A berni követ, a szintén több fesztiválon díjazott Vad Szigetköz című ismeretterjesztő film, a sport- és kultúrtörténeti jelentőségű Magyarok a Barcáért című dokumentumfilm, vagy a szintén nagy sikereket elérő Négyszögletű kerek erdő című animációs film is.

A www.filmhet.hu internetes oldalon a mai naptól látható a teljes program, a vetítésekre pedig október 9-étől elővételben már válthatóak jegyek 610 Ft-os egységáron a Cinema City MOM Park jegypénztáraiban és a www.cinemacity.hu honlapon.                                                                                                                                             https://www.facebook.com/magyarfilmhet

Bővebb információ: sajto@filmhet.hu

Hírek Kategória | Hozzászólás

SAJTÓKÖZLEMÉNY – Pályázat imázsfilm készítésére! (NEVEZÉS MEGHOSSZABBÍTVA!!!)

A Buda Entertainment és Gastrot üzemeltető Új Udvar Kft. – együttműködésben a Daazo.com-mal – pályázatot hirdet imázsfilm készítésére.

A pályázat címe: „Magyarország – érdekesebb, mint gondolnád”

A pályázat benyújtásának határideje: 2014. október 20., éjfél

ujudvar_specthreeA pályázat célja:

Imázsfilm készítése Magyarország kultúrájáról, történelméről, tájegységeiről, egyéb jellegzetességeiről – egyedien és tömören. A film alapvetően külföldi nézők számára készül, tehát az értékelés egyik fő szempontja, hogy érthető és élvezhető képet kapjanak a szóban forgó témáról.

A kisfilm vezérfonalát, a benne szereplő magyar látványosságokat és kulturális sajátosságokat az alkotókra bízzuk. Előnyt jelent az ötletes, személyes hangvételű elemek használata, melyek közvetlenül vonják be a nézőt. Érdemes minél inkább egy-egy témára, motívumra koncentrálni, akár a közvetlen környezetünkben fellelhető magyar jellegzetességek bemutatásával.

Hossz: maximum 10 perc.

Zsűri:

Halász Dóra, a Daazo.com projektmenedszere

Szenoner Noémi, a Buda Arts & Crafts and Design Market kreatívigazgatója

A zsűri további tagjai felkérés alatt állnak!

Díjazás:

  1. helyezett: 500.000 forint
  2. helyezett: 200.000 forint

III: helyezett: 100.000 forint

A nyertes művek alkotói pénzdíjat kapnak, valamint filmjük vetítésre kerül a „Buda” Folklór termében.

A pályázat feltételei:

  1. A nevezés ingyenes
  2. Egy pályázó több alkotással is nevezhet
  3. A pályázatra amatőr és hivatásos alkotók is jelentkezhetnek
  4. Kizárólag jogtiszta és saját forgatású anyagot várunk
  1. A műfaj nem kötött, egyaránt várunk dokumentum- vagy kisjátékfilm jellegű alkotásokat
  2. A film nem lehet rövidebb 5 percnél

Formai  követelmények:

– HD felbontás 1920x1080p

– A videó kiterjesztése: mov, mp4, mpeg

– Max 1 Gb fájlméret

A pályázat benyújtásának módja:

A filmet a Daazo.com oldalán a http://www.daazo.com/contests/buda/ aloldalon kell feltölteni. Kérdés, technikai hiba esetén az info@daazo.com-on adunk felvilágosítást.

A nyertest/nyerteseket e-mail útján is értesítjük.

Hírek Kategória | Hozzászólás

The Signal (2014)

Egy film attól válik “többször nézőssé”, hogy van benne valami, ami megfogja és nem ereszti a néző figyelmét. Oké, ez “spanyolviasz”, de ha nincs egy filmben egy szerethető arc, akivel azonosulni tudunk, ha nincs olyan cselekménye, amibe bele tudjuk magunkat képzelni, the signal - laurence fishburnevagy éppen életünk egy olyan pillanatát tudjuk talán megérteni általa, amit akkor tán nem, ha nem bír olyan látványosságokkal, amiket újra és újra látni akarunk, akkor ajnározhat a kritika bármit is az egekbe, az a film gyorsan el fog tűnni a süllyesztőben. Csodálkoznék, ha a The Signal című sci-firől tíz év múlva úgy beszélnénk, mint a Star Warsról vagy a 2001. Űrodisszeiáról (hogy a műfaj két végletéről hozzak hangsúlyos példát). Pedig tényleg nem rossz film William Eubank Sundance-en sikerrel bemutatott filmje, csak hiányzik belőle az a (Knézy Jenő-i értelemben vett) plusz, az az egyediség, különlegesség, ami miatt emlékezetessé tudna válni.

A hozzávetőleg 4 millió dolláros (hollywoodi viszonylatban igen kicsi) büdzsé ellenére még kifejezetten látványosnak is mondható. A cselekmény ügyesen ötvözi a meglehetősen elcsépelt számítógépes hacker-tematikát a hasonlóan közhelyes 51-es körzet-, és az the signal - brenton thwaites és beau knappalien(technológia)-topikkal, a végső csavar is -hovatovább- meglepő, tehát összességében még az egyediséggel sincs probléma. A most közelebbről nem taglalt történet három főszereplőjének arcát viszont már a stáblista alatt elfelejtettem, Laurence Fishburne-t pedig már egy picit unom, hiszen a Mátrix óta gyakorlatilag ugyanezt a jellemű karaktert játssza minden filmjében.

Eubank ezt a filmjét is szépen összerakta (mint a bemutatkozó Love-t is), az eredmény is hasonlónak tűnik: okos, szolidan filozofikus, mégis izgalmas és tulajdonképpen reális történet, mely fura csavarral mégis vastagon merül a fantasztikumba és sajátos módon, az érzelmességbe. Speciális ízei, valamint viszonylag kényelmetlen mondanivalója miatt azonban elsősorban a műfaj valódi rajongóihoz fog szólni ez a film, azonban a végkifejlet csinn-bumm-cirkuszával, valamint a határozatlan, de mégis kissé szentimentális szerelmi szállal rögtön el is riasztja őket. Szóval, felemás, de azért még bőven figyelemreméltó alkotás. Asanisimasa: 6/10

Film Kategória | Címkézve | Hozzászólás

Kálvária (Calvary, 2014)

Mivel Evald Schorm már ellőtte A pap végét, mint filmcímet, így minden bizonnyal Kálvária lesz John Michael McDonagh idei filmjének magyar címe, ha egyáltalán észbe kap valaha is valamelyik hazai filmforgalmazó. Oké, ez a tükörfordítása lenne az eredetinek (Calvary), ám nem ezt szoktuk meg és jelen esetben az eredetinél azért profánabb jelentésű ‘A pap vége’ talán jobban meg is felelne a film tartalmának. Nem mintha e filmbeli katolikus pap (James atya szerepében Brendan Gleeson, McDonagh állandó “férfimúzsája” remekel) tragikus sorsa ne lenne megfeleltethető Jézus Krisztus kálvária - brendan gleeson3szenvedéstörténetének, hiszen ezúttal is egy ártatlan, tiszta lélek veszi magára mások bűneit, ám a kiontott vér ezúttal nem jelent másoknak megtisztulást, sőt a vértanúság nyomait is gyorsan elmossák a tenger hullámai. Még csak tanúi sincsenek az esetnek, mint voltak a Koponyák hegyén kétezer éve történt kereszthalálnak, csupán egy részeges, saját fantáziavilágában élő árva kamasz látta a pap meggyilkolását…

De tény az is, hogy James atya mégiscsak megjárta saját kálváriáját, mégha abban az égadta világon semmi magasztos sincs. Profán, aljas, anyagias időket élünk, e film szerint még a közmondásosan vallásos Írországban is. Nincs helye, alkalma a modern világban a vallásos kálvária - brendan gleesonáhítatnak, főleg, ha az a vallás olyan értékeket közvetít, melyek a mindennapi hajszában, tülekedésben nem használhatóak, sőt, olykor kifejezetten ártalmasak. Az emberek persze, járnak templomba, de nem hitből, hanem megszokásból, kötelességből és a pofavizit kedvéért. Ebben a leszázalékolt, deficites vallásosságban az egyház hajdan masszív talapzata is erősen repedezik. Egymást érik a papokat, de a főpapokat is érintő homo- és heteroszexuális pedofilbotrányok, nem tabu a keresztényinek egyáltalán nem mondható élvhajhász, anyagias életmód, az egyház mérhetetlen gazdagsága egy anyagi nehézségekkel küzdő világban.

kálvária - brendan gleeson és chris o'dowdJames atya mégis jó ember, jó pap, bár régebben -mint minden valamirevaló ír- keményen ivott és pappá szentelése előtti időkből van egy szép lánya (Kelly Reilly) is. Kálváriájának története azzal kezdődik, hogy a gyóntatószékben egy férfi megvallja neki, hogy gyerekkorában egy pap rendszeresen megerőszakolta, minden létező módon, és az így átélt traumáknak köszönhető felnőttkorának szerencsétlensége is. A férfi közli az atyával azt is, hogy bár tudja, hogy James atya ártatlan, tisztességes ember, mégis neki kell megbűnhődnie – miképpen Jézusnak is, mások bűneiért. Halálának időpontja jövő vasárnap lesz. McDonagh (aki mellesleg a kortárs ír/angolszász dráma és film fenegyerekének, Martin McDonagh-nak a bátyja) James atya szenvedéstörténetét egy oknyomozó dokumentumfilm és egy krimi ötvözetében, minden ájtatosságtól, álságos bölcselkedéstől és vallásos negédességtől mentesen, föld-, pult és vízközelben, keresetlen őszinteséggel és szóhasználattal meséli el. A rendelkezésére álló hét napban James végigjárja gyülekezetét, így szembenéz gyilkosával is, akit nyilvánvalóan ismer, felismert. Közben hivatásának is megpróbál eleget tenni, mégha arra nem igazán tart igényt senki sem, sőt, szemérmetlenül gyakorolják a legfőbb bibliai bűnöket, a hamis tanúvallást, a lustaságot és a paráznaságot, mások javainak eltulajdonlását (tönkretételét) és végül az ölést. Meglátogatja lánya, és ő is meglátogatja feljebbvalóit lelki tanácsért, amiket adni próbál, de nem kap. Néhol kifejezetten ellenségesen fogadják, máshol pedig lenézően játszanak vele, mint macska az egérrel. Aztán elérkezik a vasárnap.

kálvária - brendan gleeson2Mindent elmond azonban a film szellemiségéről és szemléletmódjáról annak kulcsjelenete, melyben (az általunk) ismeretlen tettes -James későbbi gyilkosa- felgyújtja a templomot, melynek lángjait együtt nézi a pásztor és gyülekezete, minden különösebb megindulás nélkül, szinte teljes közönnyel. Végítélet járna a vallás szerint erre az erkölcsök nélküli közösségre, azonban jellemző módon csak annak legjobb -bár messze nem szeplőtelen- tagja végzi be, szintén jellemző módon, egyszerű, elvakult bosszú által.

Szépek a képek, bár nehéz lenne ezt a lenyűgöző kissé világvégi ír tájat csúnyának filmezni. Középpontban mindig James alakja áll, de néhány jellemző vonással pontosan megrajzoltak a történet többi karakterei is, melyek tökéletes hitellel adják elő ezt a modern, aktuális, de profán evangéliumot. Asanisimasa: 8/10

Film Kategória | Címkézve | 15 hozzászólás

KP – „Újra hasít a magyar film?” – ismét kultúrpolitikai vitaest a Katonában

A budapesti Katona József Színház 2014 elején KP – Kultúrpolitika Veiszer Alindával címmel vitasorozatot indított, melynek célja, hogy megosztó és Magyarország szellemi jövőjét befolyásoló témákról társadalmi diskurzust generáljon.

A sorozat október 6-i részében, meghívott vendégeikkel a magyar film helyzetét járják körül, az elmúlt évek – filmes szakmát érintő – eredményeit és kudarcait teszik mérlegre.

A beszélgetés résztvevői: Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője, Pusztai Ferenc, producer, Török Ferenc, filmrendező

Az este folyamán – hasonlóan a korábbi alkalmakhoz – rövid videóüzeneteket is bejátszanak. Ezúttal Gárdos Péter, Gigor Attila és Groó Diana filmrendezők szólnak hozzá a témához.

Moderátor: Veiszer Alinda

Helyszín: Katona József Színház – K:antin

Időpont: október 6., este 8 óra

Jegyek a Katona József Színház weboldalán és jegypénztárában vásárolhatók meg

Hírek Kategória | Hozzászólás

Viktória – A zürichi expressz (Viktoria: A Tale of Grace and Greed, 2014)

Borítékolom, hogy ez egy olyan film lesz, amellyel kapcsolatban mindenki jobban fog tudni mindent, mindenkinél – már hozzászólásokban, a megoszlott kritikák és a közönség tüntető távolmaradása mellett. A vetítéseken néhány szociológushallgató mellett legfeljebb néhány roma polgárjogi aktivista fog ülni, kevés véletlenül betévedő “civil” néző mellett. Ne így legyen, mert a Viktória – A zürichi expressz nem rossz film. Nem hibátlan alkotás, de fontos, valós témát boncolgat, és nagy odafigyeléssel, viktória - farkas franciskatürelemmel, becsülendő hitellel mutatja meg azt. Jelzésértékű továbbá az is, hogy kizárólag svájci pénzből -bár nem tudom, kértek-e egyáltalán magyar pénzt- készült a film, mely Svájcban dolgozó magyar prostituáltak életét, motivációit és jellemző sorsát mutatja be, két lány történetén keresztül. Csodálkoznék, ha Andy Vajnán keresztül az EMMI adna pénzt egy ilyen, egyáltalán nem pozitív értékű “nemzetarculatra”… Pedig ez van.

A címszereplő Viktória (Farkas Franciska) roma, valahonnan a nyóckerből, a Dankó utca, Koszorú utca környékéről, két fél-legális életút áll előtte, vagy csinálja, mint a családja (Százér’ a lecsópápriká!), vagy fejest ugrik az ismeretlenbe és hallgatva néhány idősebb sorstársa hívó szavára, megy ő is a gazdag Svájcba kurvának. Az idegen nyelven egy szót sem beszélő lányt a kinti kapcsolat (Junior – Nagy Zsolt, valamint Marina – Pölöskey viktória - nagy zsolt és kollégáiErika) avatja be a munkába, majdani szobatársa, a magyar Blondie (Stefanovics Angéla) ellenkezése dacára. Viktória és Blondie történetét Maros Anna írta meg, több mint száz, Svájcban dolgozó magyar prostituált elbeszélése alapján, tehát már csak számszakilag is hitelesnek kell elfogadnunk azt. Anélkül, hogy különösebben tapasztaltak lennénk a pénzért vett szex kalandjaiban (komolyan mondom, hogy nem értem azokat a férfiakat, akik ezért hajlandóak fizetni…), azt azért tudjuk, hogy ez a szakma egyidős az emberiséggel, és a munkafolyamat bonyolítása sem változott sokat az elmúlt néhány ezer évben és ezt le is írták már százezerszer. Ennek ellenére, nekünk, nem beavatottaknak konkrét pofon szembesülni az ember és az emberi szexualitás ilyen mértékű kizsákmányolásával. Megértem azt is, hogy aki benne van, szolgáltatóként vagy szolgáltatást igénybe vevőként, annak ez teljesen természetes – ám azt hiszem, ők éppen nem olvassák ezeket a sorokat. A film sem nekik szól, hanem a svájciaknak, a gazdag nyugatiaknak, valamint a prostitúció (rendkívül összetett) problematikájával hivatásból foglalkozó szakembereknek.

A köznépnek sem szól, ismerve a roma-témában megnyilvánuló, mélyen intoleráns zsigeri rasszizmust, holott az is nyilvánvaló, hogy ezt a szolgáltatást szinte kizárólag a fehérek (magyarok) körében duzzadó igény tarja fenn, semmi más. Senki nem virnyákolna az aluljárókban nyári forróságban és téli fagyban egyaránt, hogy százér’a paprika, ha azt nem venné meg senki. Csak akkor van kínálat, ha arra kereslet is van, mint a piacon – tetszik érteni? És ki viktória - stefanovics angéla és farkas franciskaaz, aki jogosan dobna követ arra, aki magát porba alázva keres 100 frankot ahelyett, hogy másképpen lealázódva keresne, igaz, “megbecsültebb módon”, 50-et? Más lehetőség nincs.

Viktória története tehát hiteles, motivációi igaziak, valósak. Származásának környezetrajza is reális, a benne látható, élő figurák is igaziak és igaziak a svájci “munkahelyet és munkakörülményeket” bemutató jelenetek is. Egyedül a dialógok hatnak néha sután (itt a hatban, mondjuk szombat délelőttönként a piacon, azért még áthallatszik valami odaátról), a filmben bemutatott társadalmi réteg talán nem feltétlenül ilyen kifejezéseket használ, nem így trécsel “spontán”, nem viselkedik ilyen természetellenesen “illedelmesen”, ahogy ezt a filmben látjuk – de a többségében amatőr háttérszereplők nyilván picit feszélyezve érezték magukat a külföldiek kamerája előtt (akik úgysem érzik ezeket a finom különbségeket). Farkas Franciska viszont döbbenetesen hiteles a címszerepben, mint ahogy Nagy Zsolt is “kajakból” hozza a suttyó svájci-magyar stricit. Stefanovics Angéláról már a penetráns módon zseniális Pesti mese óta tudható, hogy nincs még egy magyar színésznő, aki ennyire istenigazából tudna lemenni talajra…

viktória 1A filmet a forgatókönyvet író Maros Anna svájci férje, Men Lareida rendezte, értelmes, okos odafigyeléssel, talán csak egy kicsit távolságtartó jólneveltséggel, aminek köszönhetően a film csak egy kicsit lett “szebb”, mint a valóság – ami viszont rettenetes, de azt tudjuk jól. Viktória története, bár óriási újdonságokat nem fogalmaz meg, mégis hiánypótló mű ma Magyarországon, a mai Magyarországról, svájci filmként. Asanisimasa: 7/10

Film Kategória | Címkézve | 1 hozzászólás

Lavina (Turist / Force Majeure, 2014)

A bombasztikus trailerek fogvacogtatón feszült katasztrófafilmet ígérnek a svéd Ruben Östlund negyedik nagyjátékfilmje, a Lavina kapcsán. Ápolt, jóllakott, boldognak tűnő svéd középosztálybeli család (apuka, anyuka, két gyerek) telel egy svájci sírparadicsomban, hiszen az apu mostanában sokat dolgozott lavina 1és most van öt napja, hogy végre együtt lehessen a család. A lélegzetelállító kilátást nyújtó panorámateraszon fogyasztják éppen ebédjüket, amikor látják, hogy egy biztonsági okból mesterségesen elindított lavinagörgeteg közelít feléjük, egyre nagyobb robajjal és egyre nyilvánvalóbban túl a még elfogadhatóan biztonságos méreten. A lavina azonban, hogy most jól belespoilerezzek a filmbe, végül elkerüli az éttermet, még jóval a lakott részek előtt elhal. Csak az általa keltett porhófelhő takarja be rövid időre a teraszt – ez azonban éppen elég ahhoz, hogy egy valódi katasztrófa robbanjon ki…

Östlund, a zsűri indoklása szerint, „egy látszólag tökéletes társadalom következetes és felzaklató portréjáért” kapta meg annak idején 2012-ben Play című filmjéért a 19. Titanic Filmfesztivál fődíját. Ezt a díjat akár a Lavinának is oda lehetne adni, ugyanezzel az indoklással, hiszen ebben sincs másról szó. A célkereszt itt a társadalom atomi egységén, a családon van. A filmbeli katasztrófa is ezen belül következik be, gondolom, már nem meglepetés, hogy elsősorban lelki vonalon. Ez Östlund másik fontos problémája, amit már korábban az Akaratlanul című filmjében is boncolgatott: a felelősség és a felelősség vállalása. 

A gyenge pont a családban az apa figurája. Látszólag családfő, hiszen sokat dolgozik, valószínűleg jól is keres, azonban érzelmileg sivár pusztaság. Nemlavina 2 lehet azt mondani, hogy nem szereti feleségét, gyermekeit, csupán úgy tűnik, ez a szerep meghaladja az ő képességeit. Teszi a dolgát, eljátssza az apaszerepet, viszont amikor úgy tűnik, hogy egy természeti csapás az egész család életét veszélyezteti, ő csak saját magára gondol, menekülni kezd, hátrahagyva feleségét és két gyermekét. A film címében említett katasztrófa valójában ezt a cserbenhagyást jelenti, amit a továbbiakban (a film 4/5-ében) a feleség és a férj különböző módokon próbál meg feldolgozni.

Östlund filmezési modora e filmben is távolságtartó, ám mégis kíméletlenül őszinte. A megkapó szépségű, vad, mégis romantikus alpesi táj ideális háttér ahhoz, amiről beszél, hiszen egy világtól elzárt terület, tele veszéllyel, mégis sokak által ismert, otthonos közeg. Egy ilyen család, mint amilyet a filmben is látunk, vágyik oda, mert kalandokat ígér, de kellően biztonságos is ahhoz, hogy kisgyerekkel el lehessen tölteni ott néhány napot. És kellően drága is, hogy csak a társadalmilag hasonló szinten lévő népek vegyék őket körül… Maga a család nem különösebben érdekes: olyan átlagos középosztályi család, amilyen csak lehet. Szinte már a nézőnek kényelmetlen, milyen módszeres kitartással, milyen kíméletlenül szemléli iszonyatosan banális tevékenységeiket, a fogmosást, az alvást, a tabletjüket mély és méla unalommal pötyögtető gyerekeket, a felnőttek üres, semmitmondó, de kényszeresen illedelmes társasági életét és magát az óvatosan kalandos – valójában mélyen unalmas – családi síelős vakációt. Rengeteg csend, minden tüchtig rendben, elfojtott szavak. Ebbe az idillbe robban bele a feleség szemrehányása, ami őt magát, a környezetet, de még az apát is meglepi. Az anya vádaskodása addig fajul, hogy az apa lelkileg összeomlik, miközben a gyerekek tökéletesen veszik az adást: ők azon bőgnek, nehogy elváljanak a szüleik. A vakáció fennmaradó néhány napja azzal telik, hogy az apa kétségbeesett erővel próbálja helyreállítani megtépázott renoméját, amely látszólag sikerül is neki. Ott tartunk, ahol a film elindult.

lavina 3E két óra alatt Östlund látszólag nem old meg semmit sem, szereplői egy nagy összeomlást közbeiktatva, pont ugyanabban a cipőben járnak, amiben érkeztek, mégis metsző pontossággal képes mutat rá e “jóllakott” társadalom fonákságaira. Arra, hogy mennyire képtelenek vagyunk kibújni a társadalom és a hagyományaink ránk kényszerített szerepeiből, mennyire erősen munkál bennünk a megfelelési kényszer, amitől csak görcsösen, feszült figyelemmel, de az emberi odafigyelés, érzelmek és valódi szeretet teljes hiányával éljünk kényelmes, gondtalan életünk. (Már aki persze, azok ott, a svédek…) Szinte bergmani erővel nyomasztó, kemény, erős film ez is, mint Östlund korábbi filmjei. Asanisimasa: 8/10

Film Kategória | Címkézve | 13 hozzászólás

Videóesszé-pályázat a rendszerváltás jelentéséről és a demokrácia újjászületéséről Kelet-Közép Európában

Peer-to-Peer — P2P//:1989

1989 olyan kivételes szimbólum a világtörténelemben, amely elsősorban arra a képességünkre utal, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunk irányítását. Kelet-Közép Európa társadalmai egymást követve és egymás által inspirálva tettek hitet a demokrácia, a szabadság értékei mellett, és új korszakot avattak Európában és a világban. Nem lényegtelen számunkra, hogy a magyar társadalom úttörő szerepet játszott a folyamatban: az 1988-tól egyre gyorsuló események és a szaporodó tüntetések során 1956 után újra megmutatkozott az a lendület, amellyel az ország lakossága egyszer már kivívta a világ elismerését.

1989 sokszorosan velünk él: mai politikai rendszerek kontúrjait rajzolta meg, jelképezte az őszinte és mély vágyat Európa egysége után, és a világ kollektív emlékezetében kiemelt helyet nyert képek, emlékek sorát hagyta ránk. Az eltelt negyedszázad történeti távolságot kölcsönöz ugyan az eseményeknek, de ezzel egy időben 1989-hez sokunknak személyes emlékei is kötődnek.

A pályázat tervezése során elsősorban azon gondolkoztunk, hogy milyen párhuzamosságok léteznek 1989 szereplői és a mai fiatal alkotók között. A P2P//:1989 elnevezés a peer to peer technológiára utal, amely számítógépek közötti közvetlen adatátvitelt jelent, de szó szerint az egyenrangúak közötti kommunikációt jelenti. A szokatlan névvel azt emeljük ki, hogy a  forradalmak, és különösen az 1989-es események, politikai öntudatra ébredő, egymással egyenrangú, szabad emberek cselekedeteiből és egymással való kommunikációjából nőttek, nőnek ki, s ez a fajta szabad kommunikáció megidézhető egy mindenki számára nyitott, “demokratikus” pályázat révén, ahol filmes nyelvét szabadon megválasztva, egyedül az időkorlátra ügyelve, a résztvevők kötetlen párbeszédet folytathatnak egymással és a közönséggel 1989 személyes jelentéséről.

A fentieket szem előtt tartva a Balassi Intézet New York-I Magyar Kulturális Központja és partnere a Gombolyag Alapítvány olyan, tetszőleges technikával készült és szabad tematikájú egy, illetve öt perces videó esszék készítésére hívnak fel, amelyek párbeszédbe lépnek 1989 álmával, valóságával, következményeivel és/vagy emlékezetével. Művészek, diákok és minden érdeklődő, állampolgárságtól, kortól és foglalkozástól függetlenül, pályázhat filmes formába öntött reflexióival, felfedve számunkra, hogy a szovjet típusú diktatúrák megdöntésének mely mozzanatában pillantja meg azt a tartalmat, amelyet megosztana peerjeivel, további gondolkodásra és közéleti, politikai identitásaink tudatos gondozására sarkallva bennünket.

A Balassi Intézet New York-I Magyar Kulturális Központja valamint a BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált szervező Gombolyag Alapítvány nemzetközi rövidfilmpályázatot hirdet az 1989-es történelmi jelentőségű események 25. évfordulója alkalmából. Olyan, a felhívásra készült vagy archív tetszőleges technikával készült és szabad tematikájú egy, illetve öt perces videóesszéket várnak, amelyek párbeszédbe lépnek 1989 álmával, valóságával, következményeivel és/vagy emlékezetével. A beérkezett alkotásokból nemzetközi zsűri fogja kiválasztani az első 3 helyzettet, majd az októberi New York-i bemutatót követően világszerte további Magyar Intézetekben is levetítik a legjobbakat.

A nevezés feltételei:

A nevezés feltételei: A részletes szabályzat megtalálható a lebonyolító BuSho Rövidfilm fesztivál honlapján, amelyen keresztül majd az alkotásokat be lehetküldeni az online nevezési lap kitöltésével és a filmek feltöltésével!

Kategóriák: ‐ 1 perces (+/‐ 3mp)  VAGY 5 perces (max 5 perc)

Díjazás:

1000,- USD/kategória + Tárgynyeremények (össz: 3000,- USD)

Minden filmet angol felirattal kell beküldeni!

Nevezési határidő: 2014. október 10.

A nevezés ingyenes!

Partnerek:
Balassi Intézet New York‐I Magyar Kulturális Központ
Gombolyag Alapítvány (BuSho Film Fesztivál)

Bővebb információ:
Vadász Zita, zita.vadasz@culturehungary.org
Gábeli Tamás, entry@busho.hu

Hírek Kategória | Hozzászólás