Közismert púpos barátunkhoz hasonlóan már én is kezdtem reménykedni abban, hogy rosszkedvünk telét Balkán napsütése tündöklő nyárrá változtatja át; ám ahogy a minap, drága magyar egyenruhába bújt a honfitársainknak köszönhetően, röpke négy órás, emberileg és fizikailag megalázó hercehurca után újra beléptem a röszkei kapun Európába, újra éreztem azt a két hétig nem tapasztalt, kényelmetlen szorítást a gyomromban. Itt bizony nem tündököl semmi, legfeljebb rohad. Harminc fokos melegben. Bizonyára, majd kedves és fékezhetetlen agyvelejű nemzetvezetőnk utat mutat.
A magunkfajta proli otthon gubbaszt a tévé előtt (ami még mindig egészségesebb, ha nem is annyira szórakoztató, mint ha ugyanezt valamelyik divatos/eldugott kerthelyiségben tenné…), így nézzük, ma mire érdemes odapillantani. Először is, 18.30-tól a Mezzón a csodálatos indiai bambuszfuvola-művész, Hariprasad Chaurasia egy órás koncertjét hallgathatjuk-nézhetjük meg, ami azért erősen terelheti zaklatott kedélyállapotunkat valamiféle békésebb, gazdagabb és teljesebb világba, mint ez a mai. Valami effélére készülhetünk:
Négy filmet mondanék mára. A Tango és Cash tényleg semmi különös: klasszikus (oldszkúl), jó ritmusú, zsarupartneres pikkpakk (piffpuff) akciókrimi Sylvester Stallonéval és Kurt Russellal, ’89-ből. (Viasat3, 21.25)
Az Irina Palm azért már más kategória (FEM3, 22.00). Egy súlyosan beteg unokája életmentő műtétéért meghökkentő áldozatokra is képes nagymama története a film, mely elsősorban a téma sallangmentes ábrázolásáért és az igen érdekes szereposztásért ajánlható: a szexiparból pénzt szerezni szándékozó nagyit a legendás énekesnő, Marianne Faithfull, míg “mesterét” Gryllus Dorka alakítja. A filmet anno Arany Medvére is jelölték Berlinben.
Errol Flynn a némafilm egyik nagyonngyonnagy sztárja volt. Ezt az életéről készült filmet láttam már valamikor, sokra azonban nem emlékszem belőle, így arra sem, hogy nézhetetlen lenne… Ajánlom, de én is nézem. (Story4, 22.10)
A Duna 23.40-kor kezdő ír drámájáról sem tudok sokat. A Garázs egy világvégi benzinkúton játszódik, melyet egy enyhén értelmi fogyatékos, magányos férfi vezet, akihez egy nap egy fiatal fiú jelentkezik nyári munkára. Furcsa kapcsolatukról szól ez a valószínűleg szép, emberi, megindító, feelgood stb., stb. film.
mélyfagyasztott, holland exportrózsa. A nyitó képkockákban látott férfiak azonosításában nem tévedtünk oly nagyot, valóban bevándorlók ők, csak éppen teljesen legálisan tartózkodnak Spanyolország területén, mint minden hajdani gyarmati lakosnak jár a letelepedés és munkavállalás joga az adott anyaországban. Így került ide Dél-Amerikából Nelson is, aki rendes munka híján rózsákat lop a kikötő fagyasztóházaiból, hogy aztán azokat az utcán és az éjszakában árulja. Az így keresett kevés pénzből éppen egy nyomorúságos szoba-konyhát tud bérelni valahol a külvárosi gettóban, ahol szintén Dél-Amerikából származó felesége, Marcela várja. A lány boldogtalan és éppen el akarja hagyni a férjét, és a lopott rózsákkal zsúfolt kis lyukat, amikor a buszmegállóban rosszul lesz, és kiderül, hogy terhes.





