Category Archives: Film

Saját szoba – Az állomásfőnök (The Station Agent, 2003)

Jól jönnek most a hangulatjavító mozik, például Thomas McCarthy első filmjét bátran elővehetjük erre a célra. Nemcsak a sztori miatt: már a külső felvételek szemlélése felér egy sétával. Sűrűn bóklászom hasonló helyeken mostanában, talán ezért is jutott eszembe ez a kedves, … olvasásának folytatása

Film, Saját szoba Kategória | Címkézve | Hozzászólás

Drakulics elvtárs (2019)

Alapvetően nem tudom, nem értem, mi a célja ennek a filmnek. Ez egy közönségfilm? Vámpírhorror, ne adj’isten romantikus vámpírkomédia? Történelmi szatíra? Valami agyament, elvetemült baromság? Mert a filmet látván, ezek közül egyik se, vagy inkább mindegyik egyszerre – de így … olvasásának folytatása

Film Kategória | Címkézve | 2 hozzászólás

A másik út (Unorthodox – TV Mini-series, 2020)

Nagy feltűnést keltett ez a Netflixen nemrégiben bemutatott négyrészes sorozat, mely Deborah Feldman önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült. A másik út egy brooklyni haszid zsidó lány története, aki egy nap elszökik a szigorú előírások és kötelmek alapján élő, fundamentalista vallási … olvasásának folytatása

Film, Netflix Kategória | Címkézve | 1 hozzászólás

A lentnél is lejjebb (Low Down, 2014)

Mintha utaznék a drogfilmekre, holott nem. Ezt a filmet azért választottam, mert imádom a jazzt, arról viszont nem tehetek, hogy az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek dzsesszmuzsikájában alapvetően jelen volt a kábítószer. Szinte nincs olyan világhírű, jelentős alakja ennek a zenének, aki ne … olvasásának folytatása

Film Kategória | Címkézve | Hozzászólás

Apró titkok (Little Children, 2006)

Úgy tűnik, mintha romantikus dráma lenne ez a 2007-ben 3 Oscarra is jelölt film, de nagyon rálépünk a macska farkára, ha ezt komolyan is vesszük. Bár a cselekmény fő vonulata két szeretetlen kapcsolatban sínylődő emberi lény egymás iránti szenvedélyes vágyakozása, … olvasásának folytatása

Film Kategória | Címkézve | Hozzászólás

Morfium (Морфий / Morfiy, 2008)

Alekszej Balabanov nevét leginkább talán az 1997-ben bemutatott A fivér című “gengszterfilm” kapcsán ismerhetjük. Legát Tibor Balabanov 2013-ban bekövetkezett halála kapcsán írt nekrológjában egyenesen az orosz Tarantinónak nevezte Balabanovot, s bár ennyi erővel lehetne az orosz Jarmusch is, de leginkább mégis önmaga, … olvasásának folytatása

Film Kategória | Címkézve | 1 hozzászólás

Poroló 66. – Tombol a hold (The Raging Moon, 1971)

Gimnazista korom egyik kedvenc írója volt Peter Marshall, elsősorban a Nincs helyed a temetőben című regénye kapcsán, de szerettem a Tombol a Holdat is. Ez utóbbi egy munkáscsaládba született, életerős, hetyke fiatalembert állít a középpontba, aki bátyja esküvőjének éjszakáján rejtélyes … olvasásának folytatása

Film, Poroló Kategória | Címkézve | Hozzászólás

Csiszolatlan gyémánt (Uncut Gems, 2019)

Rendkívül kellemetlen, néhol kifejezetten idegesítő élményt okozott számomra ez a Csiszolatlan gyémánt című film, melyet sokan mégis Adam Sandler színészi pályájának koronájaként emlegetnek. Óvatlan, felületes néző számára ez hatalmas ziccernek is tűnik, hiszen Sandler számára, mint a “kakipuki” filmek királyának … olvasásának folytatása

Film Kategória | Címkézve | 1 hozzászólás

Az aszfalt királyai (Ford v. Ferrari / Le Mans ’66, 2019)

Az autósportnak pont ezt a korszakát bírom, meg az ezt megelőző kezdeti éveket, amikor még zseniális-őrült autószerelők és berepülőpilóta-merészségű öngyilkos sofőrök csaptak össze a faszméricskélés egyik legszofisztikáltabb módján. A hatvanas évek. Pont a közepén születtem. Pezsgés volt még a világban. … olvasásának folytatása

Film Kategória | Címkézve | Hozzászólás

Isten hozott a babaházban (Welcome to the Dollhouse, 1995)

Todd Solondz az egyik legtökösebb filmes a világon. Szinte bármelyik filmje alkalmas arra, hogy emberek tömegeit akassza ki kíméletlen igazmondásával, miközben semmi mást nem csinál, csupán a végletekig sarkítja a decens jóléti társadalom kvázi paradicsomaként ismert/vágyott amerikai, középosztálybeli kertvárosi lét … olvasásának folytatása

Film Kategória | Címkézve | Hozzászólás