Category Archives: Film

Ahh, ez betalált… Ötven évesek lettünk (nemsokára), tehát nem meglepetés e filmköltemény. Ragyog s gagyog, tán még tanítgat is. Ez az a kor, amikor kiesünk fogyasztói kultúra mindenható ceremóniamestereinek fontos (18-49 éves korig terjedő) korcsoportból, tehát, amikor már nem számítanak … → olvasásának folytatása

Körülbelül harminc évet késett a francia Arnaud des Palliéres ezzel a filmmel, legalábbis így, ahogyan azt elképzelte. Azért Cannes-ban megkínálták egy Arany Pálma-jelöléssel, de igazából látszik, hogy a mai közönség és a mai kritika nem nagyon tud már mit kezdeni … → olvasásának folytatása

Hát, nem fukarkodik a jelzőkkel a kritikai oldal, méghozzá teljes spektrumban. A szeletelős horrorokat fetisizáló kockásinges, pattanásos kockáktól a kordzakós, gyomorbeteg-külsejű sznobokig gyakorlatilag mindenki magát hanyatt vágva ájuldozik Richard Linklater majd’ háromórás moziján. A “monumentális”, a “lenyűgöző”, “varázslatos” jelzőkben tobzódik … → olvasásának folytatása

Hogy mi a különbség a horror és a thriller műfaja között, azt gyakorlatilag mindenki a saját ízlésének, érdeklődésének és szimpátiájának megfelelően határozza meg. Ahány blog és véleményformáló kommentelő, annyi definíció. Szerintem nagyjából fedi egymást a két elnevezés, én ezek közül … → olvasásának folytatása

Lucy, ezúttal gyémántok nélkül, de azért hatás alatt. Lucy, mint AL 288-1-es katalógusszámú lelet, konkrétan az Australopithecus afarensis fajból származó nőnemű egyed csontvázának 40%-a – mondjuk átvitt értelemben. Lucy, mint Scarlett Johansson, Nikita, az ötödik elem, az ősasszony, a feminin Isten. … → olvasásának folytatása

Ez történik, amikor valaki egyszerre akar beleülni a metafizikus-kozmetikus bullshit-centrifugába és a langymeleg, rózsaszín fürdőkádba. A világ rohad, eszi a penész, meg amúgy is sokan vagyunk. Globális katasztrófa közeleg. A kukorica még bírja. A család, ami összetart, mert az összetartó … → olvasásának folytatása

Nem nehéz észrevenni, feltéve, ha “ujjunkat rajta tartjuk a kor ütőerén”, hogy a klasszikus utópiák jelenné válásának korát éljük. Szinte minden megvalósult már, amit Morus Tamás óta vágyott, vagy éppen rettegett, valós, reális jövőnek hittek az emberek. A technológia fejlettsége … → olvasásának folytatása

Úgy tűnik, egyik nagy kedvencem, Ken Loach (pl. itt, itt, itt, itt, valamint itt és itt) is leteszi a lantot. Vége, elég (neki) a filmezésből, nyugdíjba megy. Oké, hogy 78 éves, de akkor ki fog nekünk mesélni olyan szép történeteket … → olvasásának folytatása

Cormac McCarthy egyike a legismertebb, ma is élő amerikai íróknak. Ismertsége talán nem, népszerűsége viszont annál inkább meglepő, tekintve, hogy történetei kivétel nélkül egy sötét, rideg világban, egy szétbomló, részvét nélküli, önző és intoleráns társadalomban játszódnak, a szereplők pedig jobbára … → olvasásának folytatása