Category Archives: Film

Nem leszek népszerű azzal, amikor azt mondom, hogy Zomborácz Virág első játékfilmje, az Utóélet egyáltalában nem emelkedik ki olyan magasra a 2000 utáni magyar film masszájából, mint azt a néhol hisztérikusan hozsannázó sajtó sejteti. Egy tehetséges alkotó pontosan annyira ügyes, … → olvasásának folytatása

Érdekes, sőt, kifejezetten izgalmas kötéltáncot jár az ausztrál film egyik legújabb üdvöskéje, a John Doe: Az önbíráskodó, ugyanis innen nézve olyan manipulatív, mint az összes szélbalos és -jobbos, valamint közepes hírportál, plusz az összes kereskedelmi televízió valaha bemutatott összes “reality”-showja, … → olvasásának folytatása

A címszereplő Michel Houellebecq a kortárs világirodalom egyik legnagyobb sztárja. Ennek ellenére nálunk is ismerik, sőt, el is ismerik, nagyjából ugyanabban a státuszban, amiben a világ műveltebb felén, annyira, hogy egyenesen díszvendége volt a XX. Könyvfesztiválnak Budapesten. Amúgy egy meglehetősen … → olvasásának folytatása

Értetlenül állok a Rotten Tomatoes nevű kritikagyűjtő oldal ige n magas (jelenleg 84%-os) tetszési indexe előtt, de erős gyanúm, hogy ezt a Coherence című filmet nagyon benézték a tengerentúli kollégák. A szakmát különböző blockbusterek stábjában elsajátító James Ward Byrkit no-budget … → olvasásának folytatása

A szokásosnak mondható technológiai képtelenségektől (itt pl. chip nélküli számítógép) és a műfaj sajátosságaiból adódó fantasztikus effektektől eltekintve, ahhoz képest, hogy a szokatlan végkifejlet ellenére végül is tipikus hollywoodi dramaturgiával dolgozik a Transzcendens, egész okosan nyúl a mesterséges intelligencia etikai … → olvasásának folytatása

Nem mondható túlságosan bőbeszédű filmesnek a lengyel születésű, de filmográfiáiban britnek tartott Pawel Pawlikowski, aki -kis túlzással- minden szökőévben egyszer jelentkezik új alkotással, melyek közül egy sem haladja meg az általában mozifilmtől minimálisan elvárt 90 percet. Legújabb, tavaly készült filmje … → olvasásának folytatása

Én most akkor azt mondom, hogy Dany Boon a franciák Adam Sandlere, és ezzel gyakorlatilag mindent el is mondtam erről a Szuper-Hipochonder című új francia komédiáról. Bizonyos embereknek már csak e név említésére is nyílik a bicska a zsebében és … → olvasásának folytatása

A múlt héten mozikba (főleg a Cirkóba) került, igen remek mexikói Heli után ez alkalommal még mélyebbre nyúlhatunk a viszonylag kevésbé feldolgozott, ezáltal ismeretlenebbnek is tűnő Közép-Amerika valóságába. Az ígéret földje hősei Guatemalából indulnak végtelennek tetsző útjukra a címben szereplő, … → olvasásának folytatása

Rob Reiner -ahogy öregszik- képtelen szabadulni az öregedés rendkívül összetett problematikájától, hiszen a Bakancslista és a Monte Wildhorn csodálatos nyara után ismét nyugdíjaskorúakról mesél új filmjében, a Szerelem a végzetemben. A halál fagyos szellője ezúttal ugyan máshol lebbenti meg a … → olvasásának folytatása

A Közel-Keleten, valamint közvetlen szomszédságunkban mostanában bepörgő eszetlen brutalitás mintha kissé háttérbe szorította volna azt az ezeknél semmivel sem kisebb mértékű embertelenséget, ami a távoli Mexikóban (amúgy orbáni értékrend szerint “sikerállamban”) zajlik. Míg azonban az ukrán-orosz viszály -leegyszerűsítve- nacionalista indíttatású … → olvasásának folytatása