Category Archives: Film

Sajnos, nyugodtan mondhatom azt, hogy ez A lecke nekünk, magyaroknak semmi újat nem mond, hiába kaszálta le tavaly és idén a világ jó néhány filmfesztiválját. Ez, persze nem jelenti azt, hogy ne nézzük meg; inkább arról van szó, hogy nézzük … → olvasásának folytatása

Tipikusan az a történet lesz ez, melyet akkor szoktunk sorjázni, amikor valamilyen családi ünnepen, születésnapon, karácsonykor összejön a rokonság, idősek, középkorúak és csemeték, ott piheg mindenki az asztal körül. Már elfogyott a húsleves, a perkelt/rántott szelet/töltött csirke is, már csak … → olvasásának folytatása

Úgy gondolom, történelmi időket élünk. Új világrend van kialakulóban, ami ellen senki nem tehet semmit, sem törvényekkel, sem fegyverekkel, sem diplomáciai bűbájjal. Ez a kocka el van vetve, méghozzá jó messzire… Egyre jobban látszik, hogy most bizony a fagylalt fog … → olvasásának folytatása

Általában nem igazán szoktam szeretni azokat a Shakespeare-feldolgozásokat, melyek többé-kevésbé mereven ragaszkodnak William (vagy Oxford akkori grófja, vagy bárki más) fél évezredes szövegeihez és nagyjából korabeli, súlyos kosztümökben, illő díszletek között mondják fel a kötelező leckét. Oké, a történeteket ismerni … → olvasásának folytatása

Feloldhatatlan oximoron, hogy sokszor a legkeményebb diktatúrákban születnek összetettségükben, szimbolikájukban elsöprő erejű, ám a regnáló elnyomó rendszer hivatalos értékrendjével merészen szembemenő művészi alkotások, miközben éppen a diktatúrák egyik fő jellemző sajátossága, hogy minden erejével azon van, hogy határain belül elfojtsa … → olvasásának folytatása

Őszintén szólva, az égadta világon semmit nem vártam a Goda Krisztina-Divinyi Réka szerzőpáros legújabb filmjétől, mely deklaráltan nem a Magyar Gárda néven többször betiltott náci operetthadsereg történetét meséli el, szóljanak bármiről is a pletykák. Pontosabban, valami hintőporszerű, steril, ám magyar … → olvasásának folytatása

Bár sokan valamiféle új, mocskos, szennyes és vad westernt (pontosabban: easternt) emlegetnek, számomra az Aferim! inkább dokumentumfilm, egy kultúrantropológiai időutazás a XIX. századi Balkán legszutykosabb zugába, Belső-Románia labirintusszerű lápokkal, vadregényes sziklákkal és végtelen pusztákkal telehintett földjére, aminek népét hol a muszka, … → olvasásának folytatása

Danny Collins nem valós személy, ám Al Pacino gond nélkül elhiteti velünk, hogy egy általunk éppen nem ismert, ám igenis valódi, hús-vér világsztárról van szó… Sőt, még azt is képes elhitetni, hogy a maga alig több mint másfél méteres termetével, … → olvasásának folytatása

Kapásból a 40 éves szűz című hollywoodi “vicces darab” jut eszembe, de ezen kívül is nyilván igen renegeteg alkalommal került már boncasztalra az udvariasan agglegénységnek, és nyilván még rengeteg egyéb módon becézett -főleg gúnyolt- formája a férfilétnek, miszerint vannak olyanok, … → olvasásának folytatása