Category Archives: Film

Az igen komoly közönségsikert arató Életrevalókhoz hasonlítják a Franciaországban A Bélier család című, szintén szép tetszést arató vígjátékot. De nincs ezzel ezúttal semmi baj, arra való a húzónév, hogy elvigye a rakományt – főleg, ha az szintén értékes, tápláló, de … → olvasásának folytatása

Az az igazán ördögi, hogy a saját szemeinkkel láthatjuk, hogy tulajdonképpen minden rendben van. Nem állnak hitvédelmezők vérben forgó szemekkel és metszően áles fent handzsárral az út szélén. A nők -igaz, kivétel nélkül előírásszerű kendőviseletben- elegyednek szóba idegen férfiakkal, sőt … → olvasásának folytatása

Ha társadalmi drámákról beszélünk, akkor mifelénk rögtön valami ólomsúlyú, nyomasztó, felkavaró és felzaklató, sokszor raszteres, fekete-fehér történetet képzelnek el a filmesek. Persze, a társadalmi drámák társadalmi különbségekről szólnak, valamiféle alá-fölérendeltségi viszonyról, melyben aki alul van, az mindig rosszul jár. Ebből … → olvasásának folytatása

Ez a történet nálunk ma semmilyen módon nem történhetne meg, hiszen az áldott vasárnapi boltbezárások miatt arra esély sem lenne, hogy egy nagy bútormulti megfojtson egy régi, családi bútoráruházat, hiszen a családi bolt a családtagokkal vígan nyitva tart akkor, amikor … → olvasásának folytatása

Biztosan nem lehet könnyű híres emberek gyermekének lenni, mégha ezt a terhet oly tehetséggel is dolgozzák fel, mint azt például Sofía Coppola teszi (pl. Made in Hollywood). Furcsa, pszichésen, érzelmileg igen megterhelő lehet gyakorlatilag a születéstől kezdve a média fokozott … → olvasásának folytatása

Nem szokásom egy adott film előtt “felkészülni”, azaz összeolvasgatni mindent, így simán megállapítottam sokadjára, hogy milyen jó kis színésznő lett ez a Dakota Fanning (aki pici lányként is remek volt már). Komolyan mondom, hogy letettem az állam az asztalra, amikor … → olvasásának folytatása

Az bizonyos, hogy nem kevés egocentrikus monománia kell ahhoz, hogy valaki olyan kíméletlenül önkritikus élveboncolást hajtson végre (relatíve) nagy nyilvánosság előtt, mint ahogy azt a norvég Ole Giæver teszi szép fesztiválsikereket arató Magam ura című egotripjében. Ő írta, rendezte és … → olvasásának folytatása

Az bizonyos, hogy egy film felütése, az első kép pontosan ugyanolyan fontos a későbbiekre nézve, mint például egy regény első mondata. A jól eltalált kezdő hangok, gondolatok, látványok mintegy megteremtik, megelőlegezik azt a hangulatot, melyben, illetve, melyhez képest kell eltöltenünk … → olvasásának folytatása

Mikor ezek a sorok íródnak, még nem lehet tudni, vajon nyer-e díjat a Saul fia Cannes-ban (mint azt a későbbiekben megtudtuk: nyert, aztán még itt-ott egy nagyobb vitrinre valót, beleértve a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat is… efes), de azt … → olvasásának folytatása